Az MSZP számára kedvező Kúria-döntés után az a kérdés, hogy meg tudja-e hekkelni a Fidesz a készülő új törvénnyel a boltzáras népszavazást, összegyűjthetők-e a boltzáras népszavazásra a szükséges aláírások még a törvény elfogadása előtt, és hogy mikor lehet népszavazás a kezdeményezésből? Végigzongoráztuk a lehetőségeket, az egyik az, hogy az egész népszavazás bukik egy kormányzati döntés miatt.
Ma reggel a Kúria befogadta Nyakó István népszavazási kezdeményezését, vagyis megindulhat az aláírásgyűjtés azért, hogy a következő kérdésre egy szavazófülkében adhassanak választ a polgárok: „Egyetért-e Ön azzal, hogy az Országgyűlés semmisítse meg a kiskereskedelmi szektorban történő vasárnapi munkavégzés tilalmáról szóló 2014. évi CII. törvényt?”.
Az MSZP tervei szerint ehhez a kérdéshez hozzácsapnak még kettőt az aláírásgyűjtés során, korábban ugyanis már átengedtek két ellenzéki kérdést, az egyik Kész Zoltán független képviselő kérdése, amely arra vonatkozik, hogy az állami vezetők ne kereshessenek többet kétmillió forintnál (hivatalos formában ez bonyolultabban hangzik: „Egyetért Ön azzal, hogy a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 2. számú mellékletében meghatározott gazdasági társasággal foglalkoztatási jogviszonyban álló természetes személy havonta legfeljebb bruttó 2 millió forint összegű javadalmazásban részesülhessen?”), a másik pedig Gőgös Zoltán MSZP-s politikusé, amely az állami földek eladásának tilalmáról szólna („Egyetért-e Ön azzal, hogy az Országgyűlés alkosson törvényt az állami tulajdonban álló termőföldek értékesítésének a tilalmáról?”).
Ez lenne a szocialisták szerint a háromigenes népszavazás, amely az SZDSZ 1990-es négyigenes népszavazására rímelne, amelynek eredményeképpen a liberális párt minimális többséggel elérte, hogy a parlament válassza meg az államelnököt, ne a nép, és így gyakorlatilag elütötte a nemrég elhunyt Pozsgay Imrét attól, hogy elnök legyen, pedig erre jó esélye volt, akkoriban ő volt a legnépszerűbb politikus.
Betarthat-e még a kormány a népszavazásnak?
De a kormány még bekavarhat a szocialistáknak, mivel időközben benyújtotta a népszavazási törvény módosítását, amely már engedélyezi azt is, amit eddig kizárt: hogy egy témában több népszavazási kezdeményezés is elinduljon, majd abból legyen népszavazás, amelyből előbb gyűlik össze az ehhez szükséges kétszázezer támogató aláírás. Márpedig ebben a jogszabály-módosításban az is szerepel, hogy az új szabályozás a folyamatban lévő kezdeményezésekre is vonatkozik. Kérdés, hogy a Kúria mai döntése után folyamatban lévőnek vagy lezártnak tekintik a kezdeményezést. Előbbi esetben előfordulhat, hogy a szerdán részsikert elérő Nyakó István összeáll Késszel és Gőgössel, de megkap egy kormányközeli riválist (egy új Erdősinét), és a fideszes infrastruktúra segítségével hamarabb összejön a kétszázezer aláírás – ugyanabban a témában. Így a Fidesz mindenféle kopaszos megoldás nélkül el tudja téríteni a népszavazást. De Nyakó István szerint ha az új törvény elfogadása után – ami akár egy hónap is lehet – egy kormányközeli boltzáras kérdés érkezik az NVI-hez, azt hitelesíteni kell, amire 30 napja van a szervezetnek, azután azt meg lehet támadni, a Kúria 90 napig rágódhat ezen, de ezalatt bőven meg fogja szervezni a kétszázezer aláírást a háromigenes kezdeményezés.
Megkérdeztük a miniszterelnöki kabinetiroda sajtóosztályát arról, hogy készül-e a kormány visszavonni a vasárnapi boltzárról szóló intézkedéseket a szerdai Kúria-döntés nyomán, de azt a választ kaptuk, hogy az ügyben Halász János fideszes frakciószóvivő közlése az irányadó, bár ő csak annyit mondott, hogy tiszteletben tartják a Kúria döntését.
Az általunk megkérdezett alkotmányjogászok szerint a már hitelesített, de még aláírást össze nem gyűjtött kezdeményezés folyamatban lévőnek számít. Nyakó István is azt mondja, az MSZP jogászai egyértelműen úgy látják, a népszavazás kiírásáig folyamatban lévő kezdeményezésnek kell tekinteni egy ilyen ügyet. A Kúria megkeresésünkre elmondta, hogy csak konkrét ügyekben jár el, ilyen típusú jogi okfejtésekbe nem bocsátkozik – tehát a „mettől meddig kezdeményezés valami” még jogi értelmezés kérdése lehet.
Felmerülhet a kérdés, hogy megtámadhatja-e egy magát érintettnek tartó személy vagy szervezet a Kúria döntését az Alkotmánybíróságon. Elvileg igen, de alkotmányjogász szakértőnk szerint ennek nagyon kicsi az esélye: ha valaki úgy látná, hogy ez a népszavazás őt valamilyen alapjogában sértené, fordulhatna az Ab-hoz, de nem valószínű, hogy sikerrel járna. Próbáltuk elérni az annak idején a vasárnapi boltzár mellett kiálló Magyar Nemzeti Kereskedelmi Szövetséget, hogy mi a véleményük. A főtitkár elmondta, nem terveznek az Alkotmánybírósághoz fordulni, de komoly szakmai anyagot állítottak össze, amivel bizonyítani kívánják, miért volt jó döntés a vasárnapi zárva tartás, és hogy nem váltak valóra a bevezetés előtt hangoztatott félelmek.
Mikor írhatják tehát ki a népszavazást?
A Kúria döntése nyomán előbb megjelenik a kezdeményezés a Magyar Közlönyben, aztán Nyakóék öt napon belül megkapják az aláírásgyűjtő íveket, és indulhat a gyűjtés. Kész szerint egy hónap alatt meglehet a kétszázezer aláírás. Az NVI ellenőrzi az aláírásokat – ennek a törvényben nincs időkerete. Ha leellenőrizte, határozatot ad ki, nyolc napon belül értesíti Kövér László házelnököt, aki a következő ülésnapon bejelenti a kezdeményezést, a Parlamentnek pedig harminc napja van kiírni a népszavazást. Az aláírások ellenőrzésének előre nem ismert idejét nem számítva tehát legalább két hónap kell még a kiírásig. Hogy aztán mikorra írják ki a népszavazást, ez nehezen megjósolható. Nyakó szerint kijelenthető, hogy az idén lesz erről népszavazás, „még az idén kinyithatnak a boltok vasárnap”.
De lehet, hogy mindez csak felesleges spekuláció, mert egyáltalán nem lesz népszavazás boltzárügyben. Nyakó és mások is úgy látják, hogy a kormánynak hatalmas pofon lenne egy népszavazási kudarc, ezért inkább a kisebb rosszat fogják választani, maguk vonják vissza a boltzáras törvényt valamilyen köntösben. Mondjuk azzal az indoklással, hogy a nép még nem érett meg a vasárnapi pihenés gondolatának befogadására. Mondjuk a végeredmény ugyanaz: megint lehet majd vásárolni vasárnap, hisz minden felmérés azt mutatja, hogy az emberek nagy többsége ezt szeretné.
Az új törvényi szabályozás érdekesen alakíthatja egyébként a negyedik referendumot, a kormány kvótanépszavazását is. Ehhez a jelenlegi szabályozás értelmében nem kell aláírásokat gyűjteni, ám ha elfogadják időközben az új szabályozást, nem lesz elfogadható, mert az új törvény szerint csak a Parlament hatáskörébe tartozó kérdésben lehet kiírni népszavazást, és a menekültek betelepítése, ideszállítása Magyarországra nem ilyen, hisz ezek a döntések az EU-ban születnek meg. Kérdés, ezt a problémát a kormány hogy oldja meg.
