„Megbűnhődtem azért, amiért elítéltek, aztán kaptam az élettől egy új lehetőséget, és én éltem vele” – ezt nyilatkozta a Népszabadságnak az úszóválogatott szövetségi kapitánya, akiről kedden írta meg a privatkopo.hu internetes portál, hogy 1961-ben két másik úszóval közösen megerőszakolt egy fiatal lányt, amiért három év börtönre ítélték. Kiss László úgy látja, hogy méltatlan lenne, ha magyarázkodni kezdene, és állítása szerint a történteket soha nem hallgatta el.
A privatkopo.hu kedd reggel eredeti dokumentumok alapján azt írta, hogy a Ferencvárosi TC három tehetséges úszója, L. László, V. Lajos és az akkor 21 éves Kiss László két nappal az után, hogy a nemzeti sportuszodában megismerkedtek későbbi áldozatukkal, egy Zsuzsanna nevű fiatal nővel, L. lakásában közös erővel szexre kényszerítették. Mindhárman megerőszakolták, amiért a bíróság Kisst jogerősen három, L.-t 3 év két hónap, V.-t 2 év börtönbüntetésre ítélte. Kiss László Nagyfán töltötte le büntetését.
A Vs.hu a cikk megjelenése után telefonon utolérte Kiss Lászlót, aki annyit reagált: „erkölcs bizonyítvánnyal rendelkezem, az egész életemet erkölcsösen éltem”.
A Népszabadság is megkereste telefonon a szövetségi kapitányt, és megkérdezte az 1961-ben történtekről, illetve az eset mai utóéletéről.
Kiss László azt mondta: 55 év után méltatlan lenne, ha magyarázkodni kezdene. Valószínűleg nem is adnának hitelt a szavainak, mert az újság, amely írásban kereste meg és kért választ a kérdéseire, közzétette a korabeli ítélet egyes részleteit.
„Beszélhetnénk persze arról, hogy 1961-ben mennyire volt megalapozott az ügyünkben hozott ítélet. Mennyire volt bebizonyítva mindaz, ami az ítéletben olvasható. Soha nem hallgattam el a történteket. Soha nem tudtam és nem fogok túllépni rajtuk. Viszont az a közeg, amelyben előtte sportoltam, és amelybe később edzőként visszatértem, képes volt rá. Mivel sem a bíróság, sem más hatóság nem tiltott el – az ítéletbe foglalt bűnöm ellenére sem –, hogy gyerekekkel foglalkozzak, kaptam egy új esélyt, és én éltem vele. Mindenki döntse el, hogy a magyar úszósport elmúlt évtizedekben elért eredményei alapján, hogy kellőképpen bizonyítottam-e, vagy sem" – fogalmazott.
Kiss László szerint a szabadulása után a környezete egy ideig még éreztette vele, hogy neki kétszer annyit kell teljesítenie, mint másoknak. Aztán ahogyan jöttek az eredmények, mindinkább a teljesítményét értékelték. Nem felejtették el a történteket, az 1961-es bűne úszóberkeken belül mindig is ismert volt, és olykor vissza is köszönt – mondta.
Arra a felvetésre, hogy most vajon ki vagy kik és miért hozakodtak elő az 55 éve történtekkel, Kiss László azt mondta: „Nem szeretek találgatni. Vannak elképzeléseim, de azokat inkább megtartom magamnak.”
A szövetségi kapitány hozzátette: „Ha azt mondják, nincs rám szükség, akár mert egykor súlyosan vétkeztem vagy bármely okból, akkor megyek. Hadd ne döntsem el ezt én. Megértését kérem, e tárgyban nincs több szavam.”