2008 karácsonya előtt 1300 írásbeli kérdéssel sorozta meg a Fidesz és a KDNP a minisztériumokat. Néhány tárcánál a szabadságról is berendelték a dolgozókat, hogy az akkori határidőnek megfelelően, 15 napon belül válaszolni tudjanak a kérdésekre. Ezek között olyanok is voltak, mint például: "szavahihető-e ön", vagy "hová vigyük a szemetet". A Jobbik hétfőn az azonnai kérdések óráját hekkelte meg az Orbán Viktornak címzett, korrupció témájú kérdésekkel.
2008-ban a Fidesz is élt a kérdésözön politikai eszközével: az év december 20-ig rövid idő alatt több mint 1300 írásbeli kérdést intéztek a minisztériumokhoz – derült ki egy 2009. januári hírünkből. A miniszterektől olyasmiről is érdeklődtek, mint "szavahihető-e ön", vagy "hová vigyük a szemetet".
Az akkori kormány nagyrészt igyekezett is a 15 napos határidőn belül válaszolni, pedig Szijjártó Péter akkori Fidesz-szóvivő szerint
ha a magyar emberek ugyanúgy állnának a munkához, mint ahogy azt a kormány tagjai teszik, akkor Magyarország még a mostaninál is nagyobb bajban lenne.
Ha túl soknak érzik a munkát, akkor inkább mondjanak le – üzente Szijjártó a minisztereknek a múltban. Hangsúlyozta, hogy a házszabály rögzíti a parlamenti képviselőknek azt a jogát, hogy írásban tehetnek fel kérdéseket a tárcavezetőknek, akiknek "kutya kötelességük" válaszolni.
Beletrollkodtak a karácsonyi szünetbe
A 2008 karácsonya előtti rövid időszakban leadott 1300 kérdés kétszer annyi volt, mint előzőleg az egész évben, és ötvenszer annyi, mint egy évvel korábban, ugyanabban az időszakban. Év végéig további 75 kérdést adtak be, a 2009-es év első munkanpján pedig még hetet.
A legtöbb kérdést az oktatási és a közlekedési tárcavezető kapta, előbbi 174-kérdést és 600 alkérdést, utóbbi 172-t. Szintén száz feletti írásbeli kérdést intézett a Fidesz a szociális, az egészségügyi, az igazságügyi, a földművelésügyi és a pénzügyminiszterhez. Az akkori kulturális tárca közölte: a kérdések az oktatás és a kultúra valamennyi területét felölelik. A minisztériumnál leginkább a színháztörvényre vonatkozó kérdéseken lepődtek meg, ezt a jogszabályt ugyanis kimerítő vita után fogadta el a parlament. Összesen 157 kérdés érkezett a Szociális és Munkaügyi Minisztériumhoz, legtöbben az Út a munkához elnevezésű programról érdeklődtek.
Az Egészségügyi Minisztérium (EüM) 124 kérdést kapott, és mindet meg is válaszolták határidőre. A válaszokon ötvennégyen dolgoztak, közülük több munkatárs a szabadságát szakította meg, vagy el sem ment pihenni. Az Igazságügyi és Rendészeti Minisztériumnál 35-40 alkalmazott dolgozott a 104 kérdés megválaszolásán.
És hogy miért veszük mindezt elő?
A Jobbik képviselői hétfőn az azonnali kérdések órájában összesen ötven azonnali kérdést nyújtottak be a parlamentben Orbán Viktor miniszterelnöknek a korrupció témájában. Mindegyik így kezdődött, hogy „a korrupció ötven árnyalata”. Az ellenzéki párt ezzel felborította az azonnali kérdések órájának megszokott menetrendjét.
A parlamenti képviselőknek és tudósítóknak az összes kérdést végig kellett hallgatniuk, hiszen a házszabály szerint a levezető elnöknek akkor is fel kell olvasnia az összes kérdést, ha a megkérdezett kormánytag nincs a teremben. A Jobbik aztán rendre nem fogadta el, hogy a plenáris ülésen megjelent Lázár János válaszoljon a kormányfő helyett.
A parlamenti szereplők értékelése szerint a Jobbik az akcióval nem igazán a kormánynak, hanem inkább a többi ellenzéki képviselőknek ártott, akik így elestek a kérdezés lehetőségétől. A jelenlegi házszabály szerint ugyanis Orbánnak jó sok ideje van, hogy megválaszolja az összes kérdést. Lázár János és az MSZP is vizsgálatot kért az ügyben.
