Ezen a területen nincs mit védeni, mert nem akarunk, és nem is fogunk több fát a Magyar Zene Házához kivágni, csak amelyiket már elkezdtük – mondja a Liget Budapest projekt műszaki igazgatója azok után, hogy a múlt héten a Városligetben civilek akadályozták meg a megkezdett munkát. Sághi Attila szerint a Liget felújításának, rendbetételének az ára az, hogy ott intézmények legyenek. Interjú.
hvg.hu: A Ligetben favédő aktivisták éjszakáznak, önöknek viszont érvényes határozatuk van a fakivágásokra. Tervezik is folytatni?
Sághi Attila: A jó hírem az, hogy nem tervezzük folytatni, csak azokat a fákat vágjuk ki, melyek félig ki vannak már vágva, és balesetveszélyesek. Több fát ezen a területen nem vágunk ki.
És más területen?
Az természetes, hogy a Ligetben lévő óriási faállományt állandóan meg kell újítani. A múlt heti események előtt senkinek nem tűnt fel, hogy a Főkertnek eddig is feladata volt a faállomány évi 1-2%-nak a cseréje. Mivel ezzel a cserével az elmúlt 25 évben lemaradtak, mára 10-12%-ra dagadt a beteg fák aránya. Most a fák 3 százalékát tervezzük lecserélni, átültetni, megújítani, de ha nem alakult volna ki ez a helyzet, erről nem is kellene beszélgetnünk most.
Igen, de ez most elég látványosan beindult, jöttek a gépek, és hullott a forgács.
Én nem is azt állítom, hogy nulla darab fát kell az épület miatt átültetni vagy kivágni, de eddig is itt minden egyes fáért munkacsoportok küzdöttek, és a mi cégünk is környezettudatos emberekből áll. Voltak fák, amelyek betegek voltak, és voltak, amelyek valóban útjában voltak az épületnek, de itt most hat fáról beszélünk. Nem akarom elbagatellizálni, hat fa is nagyon fontos, sőt minden négyzetméter zöldfelület az, de pozitív egyenleggel fogjuk zárni a projektet.
Említette, hogy lesznek még fák, amelyeket a beteg fák cseréjén kívül is kivágnak.
Jelenleg felülvizsgáljuk a tervet, hogy további fákat menthessünk meg, és pénzt is átcsoportosítottunk arra, hogy ami útban van, de lehetséges átültetni, azt kivágás helyett átültessük.
Hány fát terveznek kivágni?
Néhány tucat lehet, a pontos számot az után tudjuk meg, hogy májusban megszületik a parkra kiírt nemzetközi tájépítészeti pályázat eredménye. Ahogyan kétszáz éve is, most újra egy nemzetközi pályázat nyomán alakítjuk a Városligetet, megint olyan parképítkezési fázis van, és abba szeretnénk fektetni az energiát, hogy a park ökológialiag megújuljon.
Visszatérve a kialakult helyzethez, vannak ott ellenzők, akik azt mondják, akár oda is láncolják magukat egy fához, ha kell. Ez esetben mi történik?
Egyetértek mindenkivel, aki tesz valamit a környezetéért, vagy egy fáért, és a munkám során én magam is azon vagyok, hogy egy fa se essen áldozatul fölöslegesen, de a jó hír, hogy ezen a területen nincs mit védeni, mert nem akarunk, és nem is fogunk több fát a Magyar Zene Házához kivágni.
De azokat, amelyeknek már nekikezdtek, ki kell.
Azokat természetesen el kell távolítani, sajnos, de ezt akkor tesszük majd meg, ha ez technikailag lehetséges lesz.
Vagyis amikor nem lesznek ott a tiltakozók?
Mi tényleg hiszünk a meggyőzés erejében, nem fogunk több fát kivágni, minden más területen a zöld javát szolgálja a beruházás, és ezt nem csak számokkal, hanem tettekkel is be fogjuk bizonyítani.
Ha csak a félig kivágott fákat vágnák ki, az a harminc ember akkor is ülőláncot és fához láncolást ígér.
Most jöttem vissza a területről, beszéltem ott nagyon kedves, szimpatikus emberekkel, akiknek nyilván a saját szempontjukból igazuk van. Bizalmat kérek tőlük, hiszen mi nem akarunk rosszat; ez egy olyan lehetőség a parknak és az itt élőknek is, ami nem nagyon adódik kétszer egy emberöltőben. Ha várni kell egy kicsit, és beszélgetni, meg gondolatokat cserélni, akkor arra nekünk van időnk.
És ha hajthatatlanok lesznek?
Nyilván van egy észszerű határidő, a tájépítészeti pályázat határideje. Addig is minden szakmabélit próbálok biztatni, aki tenni szeretne a Ligetért, hogy azon a csatornán mondja el az észrevételeit, és tegyen le akár egy szuper pályaművet az asztalra, amiből majd választani lehet, és amit az itt élők is szeretni fognak.
De mi történik, ha még mindig ott lesz harminc ember, akik minden párbeszéd ellenére azt mondják, hogy nem kívánnak távozni? Egyelőre ez történik.
Mi jó szándékkal próbálunk meg mindent, nyilván megvan a jogi útja, lehet különböző módokon fellépni, de nem szeretnénk. Hozzátenném, ha érvényes engedélyekkel dolgozik valaki, az természetes, ha megfelelő jogi lépéseket tesz az illetéktelenül ott tartózkodók eltávolításáért.
Ez így van, de ennek a projektnek úgy tűnik, van egy számottevő ellenzéke, és ez nem csak az ott levő harminc emberről szól, hanem az egész Liget beépítését sokan kritizálják: pl. a Magyar Urbanisztikai Társaság, de nincs benne Budapest fejlesztési koncepciójában sem.
Mi is elleneznénk a Liget beépítését, de mi itt betont betonra, téglát téglára építünk. A Dózsa György úton például a mai aszfaltcsík harmada épület, kétharmada zöld lesz.
A Budapest 2030 fejlesztési koncepciójában az van , hogy a Ligetben revitalizáljuk a zöldfelületet, de nem építünk ide új épületeket, azt máshova tesszük.
Ezt a szervezetet, a Városliget Zrt.-t ennek a feladatnak az elvégzésére hozták létre. Arról, hogy Budapest fejlesztési koncepciójában mi volt és mik maradtak benne, néha vannak következetlenségek, és vannak olyan körülmények, amelyek azóta változtak.
Az viszont elég konzekvensen szerepel benne, hogy a fejlesztésre szánt területként Rákosrendező, Csepel-Észak, vagy az Óbudai Gázgyár van felsorolva, míg arról nincs szó benne, hogy a Városligetbe kellene intézményfejlesztés.
Ez nem egy barnamezős revitalizáció, de például a Liszt Ferenc tér is azért ilyen sikeres, mert nem egy vendéglő van ott, hanem húsz. Ez a koncepció egy kulturális Liszt Ferenc tér, amelynek az értékét az adja, hogy itt már eleve voltak kulturális intézmények, és ezeknek a száma és minősége növekszik. Máshol is fel lehet építeni új kulturális negyedet, de itt gyorsabb megtérülést várunk.
Kérdés, hogy bírni fogja-e a Városliget azt, hogy funkcionálisan és használtságban is lesznek változások.
A Liget nullaemissziós zóna lesz. Azt szeretnénk, hogy a Dózsa György úti, parkolóként működő aszfaltcsíkról az autók a három leendő mélygarázs egyikében parkoljanak, vagy a Hungária körgyűrűn kívül, ahol létrehozunk P+R parkolót. A Koós Károly sétányt idővel lezárjuk, a Liget egy intakt zöld egység lesz, tisztul a levegő, sokkal élhetőbb lesz a park.
És mi lesz a rekreációval, mint fő funkcióval? A többség erre használja a területet, ami ez után a múzeumok miatt más szerepet fog betölteni.
Szerintem nem, százhatvan civil szervezetet kerestünk meg, biciklisekkel, futókkal, kismamákkal, kutyásokkal egyeztettünk. Nőni fog a játszóterek száma, két kilométeres futókört, madárbarát kertet hozunk létre, több vízfelület és több pihenőterület lesz. Ez a park sokkal jobban szolgálja majd az ott lakók és turisták igényeit.
Ez mind nagyon szép, de miért kellenek ezek mellé a múzeumépületek, miért nem lehet anélkül?
Sok park felújítását irányítottam már. Minél szebb a park, annál drágább fenntartani. Úgy is lehet fogalmazni, hogy a Liget felújításának az ára az, hogy itt új intézmények legyenek, mint ahogy már most is számos múzeum és egyéb épület található itt, melyek jó részét felújítjuk.
De ez egy kicsit drága ár egy parknak, 200 milliárd forintról beszélünk.
Ha az ár pusztán a park ára lenne, akkor egyetértnék, de készíttettünk egy KPMG-hatástanumányt, amely kimutatta, hogy ebből olyan turisztikai potenciál lesz, ami megéri az államnak.
Mielőtt a Liget-projekt beindult volna, találkozott ön olyannal bárhol, hogy a Ligetbe kellene építeni új múzeumokat?
Azért lett a Liget a helyszín, mert itt van jelen annyi attrakció, amivel sikert lehet elérni. Ez egy majdnem kétszáz éves, egyedülálló adottságokkal bíró közpark, meglévő intézményi hálóval. Korábban a Millennium idején vitáztak arról, hogy a világkiállításra a Liget-e a legjobb helyszín, valamiért akkor is arra jutott a városvezetés, hogy ez a legjobb, pedig akkor is volt sok ellenző. A kérdés az, hogy mi a cél, mert ha nem barnamezős megújítást, hanem turisztikai potenciált akarunk elérni, arra ez a jó helyszín.
A volt környezetvédelmi államtitkár Illés Zoltán is tiltakozik a fakivágások ellen, és úgy tudjuk, hogy más fideszes ellenzői is vannak a Liget-projektnek.
Nagy tisztelője vagyok Illés Zoltánnak, én őt követtem a Budapesti Műszaki Egyetem zöld körének elnöki tisztségében. Én is és minden kollégám egyetért vele abban, hogy nem csökkenteni, hanem növelni kell a zöldfelületet. A Tájépítész Szövetséggel is komoly együttműködésünk van, építészi szemmel még egy ilyen nagy lehetőség nem adódik Magyarországon. Ez egy világszínvonalú esemény, ha nem lenne ez a politikai kontextus a projekt körül, mindenki boldog lenne.
