Nem bíbelődik a kormány azzal, hogy pontosan megindokolja, miért léptettek életbe csütörtöktől országos migrációs válsághelyzet, gyakorlatilag minden erre vonatkozó kérdésre kezdettől fogva ugyanazt az általános választ adják.

Pintér Sándor belügyminiszter és Kovács Zoltán kormányszóvivő szerdai bejelentésében annyit közölt, hogy a nyugat-balkáni migrációs útvonal lezárása nyomán döntöttek a válsághelyzet elrendeléséről a szerdai kormányülésen. Abból, hogy a balkáni országok sorban határzárat léptettek életbe a héten, felszámolva ezzel a Törökországból érkező menekültek megszokott Görögország-Macedónia-Szerbia-Horvátország-Szlovénia-Ausztria útvonalát, alapesetben az is következhetne, hogy az eddigieknél is kevesebb menekültre kell számítanunk a magyar határnál. Korábban ugyanis éppen azért érkeztek hozzánk a migránsok, mert Görögország egyszerűen tovább engedte őket.

MTI / Kovács Tamás

A kormány szerdai tájékoztatása szerint azonban éppen most kell készenlétbe helyezni a rendőrséget és a honvédséget, mivel szerintük a tőlünk ezer kilométerre beragadt tízezer menekült reakciója kiszámíthatatlan ebben a helyzetben, nem tudjuk, merre indulnak meg, ezért fel kell készülni, hogy esetleg meg kell védeni a határainkat.

Az valóban felmerült, hogy a Görögországban feltorlódott menekültek két útvonalon próbálnak majd szabadulni a csapdahelyzetből: a Bulgária-Románia-Magyarország, illetve az Albánia-Olaszország útvonalon. Az viszont nem nyert bizonyítást, hogy a kormánynak bármilyen konkrétum lenne a kezében arról, hogy a menekültek a magyar utat készülnek választani. Szerdán például egészen pontosan 27 illegális bevándorlót tartóztattak fel a magyar hatóságok.

Hogy mi indokol ilyen intézkedést, ahhoz a sajtó és a jogvédők előbb megpróbálták támpontnak használni a tavaly augusztusban "tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet" esetére bevezetett intézkedéssorozatot, de igazából az sem derült ki a kormányzati tájékoztatásból, hogy a mostani migrációs válsághelyzet, meg a korábbi, "tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet" között van-e valamilyen összefüggés, annak ugyanis megvoltak a konkrét feltételei (nagyszámú napi bevándorló, telített menekültközpontok, konkrét közbiztonsági veszély). A mostani válsághelyzet értelmezhető a korábbi meghosszabbításának is, amely március 15-én járt volna le.

Amikor ugyanerről kérdezték újságírók szerdán Gulyás Gergely fideszes frakcióvezető-helyettest, vagyis hogy a szerdán bejelentett migrációs válsághelyzet azonos-e a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzettel, ő annyi mondott, hogy a kormány ad majd részletes tájékoztatást.

A kormány természetesen semmiféle részletes tájékoztatást nem adott, a csütörtöki kormányinfón is a korábban elmondottakat ismételték meg. Pénteken ugyan megérkezett a hvg.hu-hoz a Belügyminisztérium válasza szerdai levelünkre, amelyben az iránt érdeklődtünk, hogy mi indokolja a válsághelyzet bevezetését, és fennállnak-e azok a feltételek, amelyekkel a korábbi válsághelyzetet kihirdették (persze, hogy nem állnak fenn, ezt már rég tudjuk), ám ebben a levélben is azt állt, hogy:

Magyarország biztonsága nem képezheti kockázat tárgyát, ezért döntött a kormány a válsághelyzet elrendeléséről. Akár százezerre is tehető azoknak a száma, akik a lezárt macedón-görög határ túloldalán tartózkodnak, és akiknek terveiről, céljairól, jövőbeni reakciójáról nem tudhatunk pontosat, ezért volt ez indokolt.

A Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal (BÁH) pedig érdeklődésünkre Pintér Sándor szerdai mondatait ajánlotta figyelmünkbe. Egyébként érdemes figyelni arra, hogy Pintér szerdán még tízezer emberről tudott, pénteken az általa vezetett BM pedig már százezer emberről írt. Azért is érdekes, hogy a bevándorlási hivatal a kormányra mutogat, mert az augusztus óta fennálló korábbi válsághelyzet esetében éppen arról rendelkeztek, hogy az BÁH-nak és az ORFK-nak kell jeleznie a kormány felé, hogy fennállnak-e a válsághelyzet feltételei.

A helyzet az, hogy miközben éppen egy kétsoros, alaposnak nem mondható indoklással vezet be a kormány országos válsághelyzetet, Gulyás Gergely szerdán feldobta ismét annak az alaptörvény-módosításnak az ötletét, amely nemrég lekerült a napirendről. Azt a tervezetet azért támadta az ellenzék, mert a terrorveszély pontos definíciója híján a kormány gyakorlatilag bármilyen ürüggyel bevezethetné a gyülekezési és más jogot korlátozó intézkedéseket, Kovács Zoltán kormányszóvivő például még azt is terrorhelyzet-gyanús szituációnak minősítette utólag, hogy szeptemberben több ezer menekült indult el az M1-es autópályán Hegyeshalom felé, mivel a Keletiből nem tudtak Ausztria felé tovább haladni. Gulyás Gergely szerint éppen most van az ideje annak, hogy a kétharmados támogatottság híján a napirendről pár napra lekerülő alkotmánymódosítás vitáját felújítsák.