Egyelőre első fokon az Egri Törvényszék úgy találta, az Emmi- és jogelődeit terheli a felelősség azért a korábbi gyakorlatért, hogy a roma gyerekeket tömegesen és indokolatlanul minősítették értelmi fogyatékosnak. De a Kliket is elmarasztalta a bíróság.
Tömegesen minősítik ok nélkül fogyatékosnak a heves megyei romákat: a szegregáció legsúlyosabb formája miatt marasztalta el az Emmit és a Kliket a bíróság, áll a jogvédő és kisebbségvédelmi CFCF közleményében. Az Egri Törvényszék mai, nem jogerős ítélete szerint az Emberi Erőforrások Minisztériuma, illetve jogelődjei felelősek azért, hogy Heves megyében a roma gyermekek tömegével kerültek, s kerülnek a mai napig is indokolatlanul a fogyatékkal élők számára fenntartott speciális intézményekbe, illetve osztályokba. Az oktatás ágazati irányításáért felelős minisztérium a gyerekek pszichológiai vizsgálata során nem ellenőrizte, hogy mi folyik a zárt ajtók mögött, illetve hogy megfelelő eljárással vizsgálják-e a gyerekek értelmi képességeit. Akkor sem adott utasítást a rendszer felülvizsgálatára, amikor a torz mérési eredményekről bizonyítékokat tártak elé. A bíróság elmarasztalta a vizsgálatokat végző ún. szakértői bizottság fenntartóját, a Kliket, illetve magát a Heves Megyei Szakértői Bizottságot is. Minden alperest a jogsértés abbahagyására kötelezett a bíróság.
A közérdekű pert még 2010-ben az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány és a nemzetközi Európai Roma Jogok Központja indította azért, mert egy 2003-as felmérés szerint a megyében 98%-ban roma gyerekek kerültek speciális iskolákba és osztályokba. A fogyatékossá minősítés a többségi társaiktól történő szegregációjukat szolgálta a kereset szerint. Az ítéletből az következik, hogy a mulasztások nyomán több száz gyermek kaphatott téves minősítést, és ennek folyományaként kikerült a normál tantervű oktatásból. A speciális oktatásba csatornázásuk szegregációjukat szolgálja, ez azonban az elkülönítés legsúlyosabb eszköze. A következmények évtizedekre meghatározták életüket: speciális iskolákba, osztályokba kerültek, ahol alacsonyabb elvárások mellett, csökkentett tananyagot tanultak, és így elzárták őket az érettségit adó oktatástól, majd a sikeres munkaerő-piaci érvényesüléstől. Kérdés, mi lesz ezekkel a gyerekekkel, ki kárpótolja majd őket az elvesztegetett évek és a megbélyegzés miatt?
Ujlaky András, a CFCF kurátora az ítélethirdetést követően elmondta, a döntés azért fontos, mert végre világosan láthatóvá válik, hogy a rendszerbe épített diszkriminációért kik és milyen mulasztásuk miatt felelősek: először állapította meg ilyen típusú diszkriminációért az Emmi felelősségét bíróság. A roma gyerekek azért kerülhettek tömegével speciális oktatásba, mert őket nem a megfelelő tesztekkel vizsgálták, a szakértői munkát nem ellenőrizték, a tudomásukra jutott jogsértéseknek egyik miniszter regnálása alatt sem lett következménye. Most hogy látható, ki és mivel követett el mulasztást, talán születnek lépések a szegregáció megszüntetésére, hogy helyi szinten a központi akaratnak megfelelő objektív, kultúrasemleges mérési eljárásoknak vessék alá a gyermekeket értelmi képességeik vizsgálata során. Kegye Adél, a jogvédő szervezeteket képviselő ügyvéd hozzátette, bár az ítélet precedenst teremthet, mégis az Emmin, illetve Balog Zoltán miniszteren múlik, hogy a kárt szenvedett gyerekeket miként kárpótolják, hogyan integrálják őket és milyen fejlesztést kapnak az elvesztegetett évekért. Az ítélet, minthogy közérdekű perben született, arról nem szól, hogy mi lesz azokkal a gyerekekkel, akiket már megalapozatlanul a speciális oktatásba irányítottak. Az oktatás ágazati irányítóinak morális kötelessége az egyéni sorsokat érintően is azonnal intézkedéseket foganatosítani.
