Emlékeznek még, amikor pár évvel ezelőtt Orbán Viktor azt állította, hogy konszolidációs időszak következik az ország életében? Valahogyan nincs olyan érzésünk, hogy ez egy percre is bekövetkezett volna, az utóbbi hetek botrányai pedig kifejezetten azt a benyomást keltik, hogy a kormány dúvadként söpör el mindent, ami az útjába áll. Szavazzon, melyik volt a legpofátlanabb politikai húzás!
Kopaszok balhéja a népszavazás körül
Kormánypárti politikusok is vérlázítónak és vércikinek nevezték azt, ahogyan egy tucat verőember megakadályozta az ellenzéki szocialista Nyakó Istvánt egy vasárnapi boltzáras népszavazási kezdeményezés beadásában. Annak ellenére, hogy Kubatov Gábor Fidesz-alelnök környezetébe vezetnek a szálak, a Fidesz végtelenül cinikus közleményt adott ki az ügyről, amelyben a tökéletlen szocialistákat okolják a történtekért, majd maga Orbán Viktor nevezte életmódkérdésnek a szocialisták kezdeményezését, mintha nem lenne teljesen egyértelmű, hogy bizonyos körök bármit képesek megtenni azért, hogy ebben az életmódkérdésben az emberek ne dönthessenek maguk. Orbán ráadásul magát az NVI-balhét úgy titulálta méltatlannak és úgy sürgetett törvényi változást az ügyben, hogy tavaly a Fidesz az ellenzékkel karöltve lesöpört egy ilyen javaslatot az asztalról. A jogállamiságot két lábbal tipró, szélsőségesen antidemokratikus eseményt még biztosan sokáig fogják emlegetni, főleg úgy, hogy az NVI-elnök Pálffy Ilona kármentő próbálkozása ellenére az NVB végül mégis a kopaszokkal megtámogatott Erdősi Lászlóné kérdését hitelesítette.
Kvótanépszavazás
A Jobbik alkotmánymódosító javaslata segítségével, az alkotmányjogi aggályokra fittyet hányva próbálja Orbán Viktor pajzsra emeltetni magát a néppel, amikor bejelenti, hogy népszavazási kezdeményezéssel folytatja harcát az egyelőre nem is létező menekültbetelepítési kvóta ellen. Az „Akarja-e, hogy az Európai Unió az Országgyűlés hozzájárulása nélkül is előírhassa nem magyar állampolgárok Magyarországra történő kötelező betelepítését?” kérdésről – ha a Kúria (és talán az Alkotmánybíróság is) úgy akarja – akár már a nyár végén szavazhatunk, köszönhetőn a rejtélyes Csabai Józsefnek is, aki volt olyan jó, hogy az általa hasonló tárgyban már korábban benyújtott népszavazási kérdést pár órával Orbán Viktor szerdai bejelentését megelőzően visszavonta. Orbán bejelentése az NVI-botrány másnapján azt sugallja: „Kedves nép, itt ti legfeljebb arról dönthettek, amiről én jónak látom, és úgy, ahogyan én jónak látom”.
Az e heti bődület: az MNB-pénzek lenyúlása
Elkezdődött azoknak a csatornáknak a kiépítése, amelyeken keresztül állami pénzeket a nyilvánosság teljes kizárásával lehet gyakorlatilag bárhova szivattyúzni. A kormány nemes egyszerűséggel elkezdte kikerülni az adatok nyilvánosságát biztosító infótörvényt, amikor szakági jogszabályok módosításával kivette a hatálya alól előbb a Magyar Postát, majd az MNB alapítványait. És ez még csak a kezdet lehet.
A postánál üzleti érdekekre hivatkozva nem tudhatja meg ezentúl senki, hogy mire költik a pénzt, az MNB esetében pedig azért, mert a kormánypárt szerint a pénz elveszti közpénz jellegét, ha azt alapítványba pumpálják. Utóbbit Kósa Lajos Fidesz-frakcióvezetőnek úgy sikerült elmagyaráznia, mintha konkrétan a kérdés feltevőjének kellene hülyének éreznie magát, mert nem érti a pénz jellegének napnál is világosabb, hirtelen átváltozását.
A törvénymódosítók visszamenőleges hatályúak, ami azért figyelemreméltó, mert újságok, illetve ellenzéki képviselők véletlenül éppen a Magyar Posta és az FHB Bank közötti ügyletek, illetve az MNB-alapítványok szerződéseinek ügyében is adatkikérési perekben állnak – utóbbiak esetében már jogerősen nyertek is, bár egy fia adatot nem kaptak meg. A kormányzat ezért gondolhatta, ha az igazságszolgáltatás eddigi keretein belül alulmarad, ezeken a kereteken változtat – visszamenőleg, vagyis a nemrég született jogerős ítéleteket is anullálva. A két törvénymódosítást még Péterfalvi Attila, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság vezetője is aggályosnak, alkotmányellenesnek tartja, az MSZP ma kérte Áder János köztársasági elnököt, hogy dobja vissza a szöveget, és maga a már emlegetett Kósa Lajos is azt várja, hogy az ügyben a végső döntés az Alkotmánybíróságé lesz.
Habony említésére megáll a levegő
Megteheti-e egy kormányszóvivő, hogy egy Habony Árpádra vonatkozó riporteri kérdésre egyszerűen otthagyja a saját maga által összehívott sajtótájékoztatót? Mit akar ezzel üzenni a kormány? Talán azt, hogy ha Habonyról mertek kérdezni, akkor minden más közérdekű tájékoztatást megtagadunk? A századvéges irodájától a Szerb utcán át az ibizai Heart Clubig feltünedező, hivatalos pozícióval nem rendelkező fideszes háttérember említésére a kormányoldalon állók elnémulnak, vagy egyszerűn elsétálnak, esetleg hebegni kezdenek, ha pedig mégis kiderül róla valami, abban nincs sok köszönet: a Szépművészetit vezető Baán László nem csak százmilliós műkincseket kölcsönöz egy hozzá közel álló cégnek, hanem az általa igazgatott múzeumot is ingyen adja neki kölcsön lagzihelyszínként; a főpolgármester találkozgat vele, nem tisztázott minőségben; aztán olyan hírek is lábra kapnak, hogy Andy Vajna lényegében Habonynak engedte át a TV2-t, ahol a hírigazgatónak kinevezett bulvárújságíró egyből Zuschlag Jánost megszólaltatva igyekszik lejáratni a pedagógustüntetések egyik szereplőjét.
Övön aluli csekktrükk Salgótarjánban
A sárdobálásban és övön aluli ütésekben bővelkedő salgótarjáni kampány kétségtelen mélypontja volt, amikor „ismeretlenek” Fekete Zsolt baloldali polgármesterjelölt nevében olyan levelet juttattak el a postaládákba, amely azt tartalmazta, hogy a szocialista városvezetés annyira eladósította a települést, hogy munkája folytatása minden tarjáninak 57 ezer forintjába kerülne. Az ál-Fekete egy álcsekket is mellékelt azzal a fölszólítással, hogy ha rá szavaznak, akkor fizessék is meg az árát.
A törvénysértő lejáratás ellenére nagy fölénnyel nyert a baloldali jelölt, a győztesnek pedig a Fidesz is kénytelen volt gratulálni, de egyúttal rögtön igyekezett a szőnyeg szélére állítani őt. Ily módon: „elvárjuk tőle, hogy hivatalba lépését követően haladéktalanul tárja fel, mennyit romlott Salgótarján pénzügyi helyzete a szocialista városvezetés eredményeként, vizsgálja ki, mennyi pénz tűnt el az elmúlt másfél évben, mennyi a város valós hiánya, kik és milyen módon vettek részt a források eltüntetésében”. Saját bukásáról a pártnak nem volt mondanivalója.
Ha tüntetsz, igénytelen hülye vagy, plusz kommunista
A miskolci Herman Ottó Gimnázium tantestületének levelével indult tiltakozási hullám gyorsan országosra duzzadt és az oktatás problémáit a korábban szőnyeg alá söprő kormányt is lépéskényszerbe hozta. Egyelőre a köznevelési államtitkár és a Klik-vezető leváltásáig jutottak, de amíg az aprómunka elkezdődik, a kormánypártok prominensei egymás után rugdossák az öngólokat. Az államtitkárként megbukott KDNP-s Hoffmann Rózsa előbb arról beszélt, hogy csak jajgatnak a tanárok, majd a Facebookon oktatta ki azokat, akik most hétfőn a gyerekük iskolai hiányzásával kívánták demonstrálni, hogy nem értenek egyet az oktatáspolitika irányával. A volt felsőoktatási államtitkár Klinghammer István slamposnak állította be a kockás ingbe öltözött tanárokat, Lázár János inkább „balhézást” látott mögéjük, Orbán Viktor egy sajtóértesülés szerint azzal nyugtatta a fideszeseket, hogy a pedagógusokat egy háttérben álló erő bujtogatta fel a tüntetésre. Ezeknek a politikusi lózungoknak mégis lett foganatja: az utóbbi idők legnagyobb tüntetése, amelyen tízezrek jelentek meg a zord idő ellenére.
Mezőhegyesen nem a mieink nyertek?
Meggondolta magát a kormány a Mezőhegyesi Ménesbirtok Zrt. állami földjeinek eladásáról: az árverési nyertesek nem köthetik meg a szerződéseket azokra a mezőhegyesi földekre, amelyekre Farkas Sándor kormánybiztos szerint szükség van az új Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság megalapításához. Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter korábban azt mondta, 4000 hektárra lenne szükség a nemzeti tangazdasághoz, de csak 1000 hektár szántó és 1800 hektár erdő áll rendelkezésre, ezért szabadíthat fel földeket a kormány a nyertes árverési eredmények törlésével. Többek szerint viszont inkább azért tartanák meg mégis az állami földeket, mert a kormánypártiaknak nem tetszik, hogy a ménesbirtok mostani üzemeltetői szerezték meg a területek egy részét.
A Mezőhegyesi Ménesbirtok Zrt. elnök-vezérigazgatója kétszer licitált, egyszer 62 hektár, majd 113 hektár tulajdonjogát szerezte volna meg. A cég más vezetői is regisztráltak, így egyes becslések szerint az eladásra kínált valamivel több mint 2000 hektár felét Kun Mihály, valamint a céghez kötődők vásárolták meg. Többek véleménye szerint csak az volt a cél, hogy a hajdani állami gazdaság 2004-ben lezajlott privatizációját, amelyet az Orbán-kormány törvénytelenséggel bélyegzett meg (de azt soha nem bizonyította), most visszacsinálja.
Erre bezzeg van pénz
Megállíthatatlanul tör előre a Nemzeti Stadionfejlesztési Program. A február végi állapot szerint idén 25,5 milliárd forintot önt az ország betonba (illetve egy részét kivitelezőkön keresztül ki tudja hova), az összeg azonban néha módosul, hiszen a nagy stadionépítési láz kedvezményezett városai között olykor ide-oda húzza a mézesmadzagot a kormány. A gigászi betonkeverő akció legnagyobb falatja majd a 100 milliárd forintba kerülő új Puskás Stadion felhúzása lesz, egyelőre azonban még csak a bontás kezdésénél tartunk.
Az idei program tartalékkerete jelenleg több mint 1 milliárd forint, amiből „a központ” tetszés és szokás szerint osztogathat, átcsoportosíthat, a jelenlegi összegeket megnyirbálhatja vagy akár meg is növelheti. E sajátos focibajnokságot a legutóbbi, február végi forduló eredményei alapján a kispesti Bozsik Stadion vezeti 5,5 milliárd forinttal, a Vasas azonban nagyon feljött, hirtelen 1 milliárdról 4 milliárd forintra javította támogatási pozícióját. Nagyot ment legutóbb Seszták Miklós hazai pályája, azaz Kisvárda is, amely 920 millióról hirtelen 1,6 milliárd forintra növelte a stadionjára szánt állami támogatást, Dunaújváros viszont betlizett, a korábbi 3,2 milliárdból oda a mostani állás szerint már csak 2 milliárd csorog le. A bajnokság azonban nincs még lefutva, számos izgalmat tartogat még, most úgy néz ki például, hogy a 6 ezer fős Kozármisleny megkaphatja a maga kis 800 férőhelyes stadionkáját 400 milliós támogatással. A HR-Rent Kozármisleny egyébként az NB III közép csoportjának élén vitézkedik, és előfordul, hogy 200-an is kilátogatnak egy-egy rangadóra.
