Mégsem épül fel a minaret Szigetváron
Bár korábban sajtóhírek arról szóltak, hogy Törökország újjáépítené a szigetvári csonka minaretet, most azt közölték, nincs ilyen terv.
Nem merült fel új minaret építésének lehetősége Szigetváron, és a török kormány semmiféle nyomást nem gyakorol azért, hogy az Andrássy-kastélyba beépített oszmán dzsámit eredeti formájában, imahelyként állítsák vissza – mondta el Hóvári János, a Zrínyi Miklós Emlékév Emlékbizottság elnöke szerdán Budapesten. Korábban az Index írt arról, hogy Törökország újra felépítené a háromszáz éve leomlott, csonka szigetvári minaretet.
Az Örökség Kultúrpolitikai Intézet által szervezett Épüljön-e minaret Szigetváron? című szimpóziumon Hóvári János hozzátette: a múzeumként üzemelő Andrássy-kastély külső felújítása csak egyben lehetséges, és kizárólag műemlékvédelmi szakmai kérdés az, hogy a meglévő 400 éves minaretcsonk esetében milyen állagmegóvási megoldást találnak.
Az emlékbizottság elnöke arról is beszélt, hogy a szigetvári vár az évekkel ezelőtt megkezdett felújítási munkálatok ellenére is rendkívül romos állapotban van. Többek között a 16. században épült Szulejmán-dzsámival egybeépült Andrássy-kastély tetőszerkezete mielőbbi felújításra szorul, de szükség lenne korszerű szigetelésre is.
A beszélgetésen jelen lévő L. Simon László, a Miniszterelnökség kulturális államtitkára hozzászólásában úgy fogalmazott: a magyar kormány már korábban is egyértelműen leszögezte, hogy – egyetértésben a hatályos műemlékvédelmi jogszabályokkal – a szigetvári várban semmiféle szakrális hely kialakításához nem járul hozzá. Hozzátette: a szigetvári vár szerepel a Nemzeti Várprogramban, helyreállítására a magyar mellett európai uniós forrásokat is igénybe fognak venni.
Sudár Balázs, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Történettudományi Intézetének főmunkatársa elmondta: a török hódoltság időszakában Péccsel ellentétben Szigetvár nem indult fejlődésnek, nagyon kevés török építkezés zajlott a városban. Ezek egyike a hódítás tényét szimbolikusan megjelenítő téglalap alaprajzú dzsámi, amely hozta ugyan a tipikus oszmán építészeti jegyeket, de egészét tekintve nem tekinthető kiemelkedő alkotásnak. Jelentőségét inkább az adja, hogy máig viszonylag jó állapotban fennmaradt – fűzte hozzá.