A Központi Nyomozó Főügyészség vezetője a Hagyó-üggyel kapcsolatban mondta el: a volt főpolgármester kihallgatásának feltételei szerinte sem gyanúsítottként, sem tanúként nem álltak fenn.
Nem volt törvényes alapja annak, hogy a Hagyó Miklós volt szocialista főpolgármester-helyettes és társai ellen folyó úgynevezett BKV-ügyben kihallgassák Demszky Gábor volt főpolgármestert – mondta Keresztes Imre, a Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF) vezetője hétfői sajtótájékoztatóján.
A volt városvezető kihallgatásának feltételei szerinte sem gyanúsítottként, sem tanúként nem álltak fenn. Egyik eljáró hatóság, így a bíróság sem látta úgy, hogy Demszky meghallgatásától megfelelő bizonyítékok remélhetők.
A főügyész szintén kérdésre válaszolva elmondta azt is: nem tud arról, hogy "vadásztak" volna a volt főpolgármesterre, vagy hogy olyan alkut ajánlottak volna Hagyó Miklósnak: ha terhelő vallomást tesz Demszkyre, enyhébb elbírálásra számíthat. Demszky Gábor sem tett arra vonatkozó bejelentést, hogy vadásznak rá, a vádalku pedig államtitok – fűzte hozzá.
Keresztes Imre visszautasította azt a szerinte minden alapot nélkülöző feltételezést, hogy kényszert alkalmaztak volna az eljárás során. A koncepciós eljárást emlegető kérdésre úgy válaszolt, hogy feljelentésre indult az ügy és megfelelő bizonyítékokra épült a vád.
Arra a kérdésre reagálva, hogy volt-e politikai nyomás az ügyben, a főügyész közölte: a politikusok különféléket nyilatkoznak, az ügyészség ezt hallja, látja, tudomásul veszi, de eljárásait ez nem befolyásolja.
Több irányból fellebbeztek
A főügyész ismertetése szerint a Hagyó-ügyben az egy héttel ezelőtti elsőfokú ítélet ellen többirányú fellebbezést nyújtott be az ügyészség. Azoknak a vádlottaknak az esetében, akiknek kimondta a bűnösségét a bíróság, az ügyészség elsősorban törvénysértően enyhe büntetésekre hivatkozva jelentett be fellebbezést. Részben, mert azok mértéke a büntetési tétel középmértékét se éri el, részben pedig azért, mert azok végrehajtását felfüggesztette a bíróság.
Az ügyészség szerint ezek a szankciók nem alkalmasak arra, hogy a hasonló beosztásban lévő vagyonkezelőket elrettentsék a bűncselekmények elkövetésétől.
Keresztes Imre kifejtette: a vádbeli korrupciós cselekmények bizonyítása nehéz, hiszen minden résztvevő érdeke az, hogy ne derüljenek ki a történtek. Példaként elmondta, hogy Hagyó-ügyben az egyik vesztegető maga, szabad akaratából, nagy nyilvánosság előtt részletesen elmondta, miként történt a bűncselekmény, a nyomozás lezárása után azonban ezt ismeretlen okból visszavonta. Keresztes Imre szerint ebben az esetben meg kellett volna állapítania a bűncselekményt a bíróságnak.
A Kecskeméti Törvényszék január 26-án hirdette ki elsőfokú, nem jogerős ítéletét, amelyben Hagyó Miklós elsőrendű vádlottat hivatali visszaélés és hűtlen kezelés miatt mint felbujtót két év, négy évre felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte. Ugyanakkor a hivatali vesztegetés vádja alól felmentette a bíróság.
