A jobbikos politikus nyilvánosságra hozta a 30 évig nem nyilvános dokumentumot, ami alapjául szolgál annak az alaptörvény-módosításnak, amely szerint bekerülne az alkotmányba a terrorveszély intézménye. A Jobbik – bár az elején még támogatta alapjaiban a javaslatot – később úgy vélte, jogalkotói túlkapások is vannak a javaslatban. Novák Előd azt mondja, vállalja a szabadságvesztést is, lemond mentelmi jogáról, ám a Btk. szerint erre semmi szükség sincs, mert amit tett, nem bűncselekmény. Mentelmi jogról lemondani pedig nem is lehet.
Novák Előd, a Jobbik képviselője nyilvánosságra hozta azt a kormányjavaslatot, amely alapján a kormány módosítaná az alkotmányt, bekerülne a terrorveszély intézménye – fedezte fel a 444.hu. A dokumentum január 12-től 30 évre "nem nyilvánosként" van megjelölve. A képviselő lemondva mentelmi jogáról, "3 év szabadságvesztést kockáztatva", saját bevallása szerint polgári engedetlenség eszközével élve tett így. (A Btk. alapján nem kapna 3 évet a politikus, ugyanis a nem nyilvános adat közzététele nem bűncselekmény – a szerk.)
A 2011. évi CXIII. törvény 38. § (7.) bekezdése szerint a Honvédség szervezeti felépítésére, működésére, haditechnikai eszközeire és anyagaira, valamint hadfelszerelésére vonatkozó adatok a keletkezésüktől számított 30 évig honvédelmi és nemzetbiztonsági érdekből nem nyilvánosak. Ezen adatok megismerését a honvédelmi és a nemzetbiztonsági érdek mérlegelésével a Honvéd Vezérkar főnöke engedélyezheti. Átolvasva a dokumentumot, a törvény által megnevezett adatok nincsenek a javaslatban, így nem világos, miért szerepel rajta a "nem nyilvános" felirat. A "nem nyilvános" kategória egyébként nem szerepel a minősített adatok védelméről szóló törvényben, vagyis nem rokon az abban szereplő szigorúan titkos, a titkos, bizalmas és korlátozott terjesztésű kategóriákkal.
30 évre titkosították ezt a kormányjavaslatot, s most ennek közzétételéért 3 éves szabadságvesztést is kaphatok, de a...
Posted by Novák Előd on Tuesday, 19 January 2016
Novák a közösségi oldalon azt írja: abszurd módon titkosítják ezt az alaptörvény-módosító javaslatot is, háttéranyagot sem kaptak hozzá az "összpárti(nak tervezett) egyeztetésen" a Honvédelmi Minisztériumban, nem lehet tudni, hogy mit értenek terrorveszélyen, "amire hivatkozva (bemondásra) a kormány szinte bármit megtehetne, kontroll nélkül: az egész országban lekapcsolhatnák az internetet, beszüntethetnék az általuk kívánt médiumokat, felfüggeszthetnék a gyülekezési jogot, kijárási tilalmat rendelhetnének el, kitelepíthetnék az ország valamely részén élőket, akárhogy korlátozhatnák a járműforgalmat, elkobozhatnák 'a biztonságot veszélyeztetők' vagyonát, bevezethetnék a jegyrendszert…" – sorolja a jobbikos képviselő.
Éppen ez ellen az alaptörvény-módosítás ellen szerveznek tüntetést a hétvégére Bokros Lajosék. Pártja, a MoMa szerint a kormány akár a postai, az internet- és mobiltelefon-szolgáltatást is leállíthatja majd, valamint a beszélgetéseket is ellenőrizheti. Attól tartanak, hogy a kormány a szabad utazást is korlátozná, valamint minden "gyanús" személyt letartóztathatnak.
Gulyás Gergely, a Fidesz frakcióvezető-helyettese szerint pluszgaranciát jelentene, hogy a terrorveszély alatt folyamatosan tájékoztatni kellene a köztársasági elnököt, valamint a parlament állandó bizottságait. A tervezet bejelentésekor a Jobbik jelezte, hogy alapjaiban támogatják a javaslatot, azonban későbbre ígérték a párt részletes véleményét.
Novák Előd most azt írta a Facebookon: elfogadhatatlan, hogy jogalkotói túlkapásokat is beleépítettek a javaslatba.
