Elbeszélt egymás mellett az itteni amerikai és a mi kinti nagykövetünk egy üzleti fórumon. Bell leszögezte, a korrupció továbbra is komoly gond a régióban, a jelenséget Obama elnök is megbélyegezte. Szemerkényi Réka pedig a migránsügyet, a Saul fiát és egy New York-i magyar kápolnát emlegetett fel a virágzó magyar-amerikai kapcsolatok közös dicsérete mellett. Egy kis cég pedig szerencsés lesz: Bell kiviszi a Szilícium-völgybe.
Az AmCham (Amerikai Kereskedelmi Kamara Magyarországon), a régió legnagyobb nemzetközi kereskedelmi kamarája üzleti fórumot tart Budapesten, amelyen felszólalt Colleen Bell, Amerika magyarországi és Szemerkényi Réka, Magyarország amerikai nagykövete. A két nagykövet egy évvel ezelőtt már megejtett egy hasonló páros felszólalást.
A felszólalások fókuszában a virágzó, gazdag és még többet ígérő amerikai-magyar gazdasági kapcsolatok álltak, de a mellékes megjegyzésekből lehetett sok mindenre következtetni. Bell kiemelte, hogy a régióban továbbra is nagy probléma a korrupció, az állami kedvezés az egyes baráti cégeknek, valamint a kormányzás bizonyos megnyilvánulásai is problémát jelentenek (ezt már nem először említette). A korrupció Obama elnök szerint az emberi jogok mély megsértése, és a prosperitás egyedüli legnagyobb akadálya. Globális versenyképességi felmérésekre hivatkozva Bell azt is elmondta, hogy az üzleti élet szereplői fő problémának jelölik meg a baráti cégek előnyös helyzetét, és a közpénzek illegális felhasználását. De továbbra is együtt dolgozik Amerika a magyar állammal, a civil szférával és a cégekkel.
Irány Silicon Valley!
De megemlítette, örvendetes, hogy az Európa és Amerika között megkötendő szabadkereskedelmi egyezmény, a TTIP mellett kiállt többször is a magyar kormány, Bell külön kiemelte Orbán Viktor és Szijjártó Péter külügyminiszter támogató nyilatkozatait. (Tegyük hozzá, Szijjártó a téma parlamenti vitájában még azt mondta, csak az országnak előnyös megállapodást tud támogatni, és kiemelte: „Magyarország alapvető elvárása a tárgyalásokkal kapcsolatban az átláthatóság és a nyilvánosság”.) Bell is úgy látja, a TTIP tető alá hozása nem lesz egyszerű, de optimista a végeredményt illetően. A szabadkereskedelem ideáját elvi alapon támogatja Amerika. Bell elmondta, Szijjártó szerint egy jó megállapodás tető alá hozása esetén 20-30 ezer új munkahelyet teremthet Magyarországon. Egy kis magyar céget pedig a tervei szerint Bell kivisz az amerikai technológiai fejlesztés Mekkájába, a Szilícium-völgybe (Silicon Valley), hogy összekösse ottani cégekkel.
Bell takarékos megszólalása után Szemerkényi Réka következett. Ő sokkal hosszasabban beszélt, és többször visszatért a vibráló, dinamizálódó, egyre erősödő amerikai-magyar gazdasági kapcsolatokról. Megjegyezte, az utóbbi időkben sokat javultak a gazdasági kapcsolatok, de nemcsak azok, a kommunikáció is. Szemerkényi leszögezte, az USA Magyarország legfontosabb stratégiai partnere, főleg ebben a mai multipolarizálódó, azaz egyre több pólusúvá váló világban, ahol barátokra van szükség, „akikkel közös értékeket vallunk”. (Orbán Viktor egy Bibó Kollégiumban tartott szűk körű beszélgetésében még amúgy azt ecsetelte, Amerika mennyire csapongó, megbízhatatlan partner, nem érdemes rá építeni.) Szemerkényi ugyanígy beszélt a NATO-ról, amely ma „fontosabb, mint valaha”. A virágzó amerikai-magyar kapcsolatok egyik példájaként megemlítette egy New York-i magyar kápolna felszentelését, valamint a Saul fiát és diadalmas tengerentúli mozi- és fesztiválszereplését is, amely „közös siker”, a film megtekintését pedig ajánlotta az összes, a teremben ülő és ebédjére váró üzletembernek. Az idén 60. évfordulójához érkezett ’56-os forradalmat is megemlítette, a magyar szabadságvágy mélyen rezonál az amerikaiakban.
Vállt vállnak vetünk
A gazdasági kapcsolatok mellett Szemerkényi kiemelte a katonaiakat (a pápai NATO-légibázis, a magyar hadsereg afganisztáni, iraki vagy balkáni jelenléte, ahol az USA és Magyarország „vállt vállnak vetve” állt helyt) is, és megemlítette az idei és vélhetően jövő év legnagyobb kihívását, a menekültügyet. Erről úgy tartotta, az európai biztonság kérdése, és ezen akár az USA-val is együtt kell dolgozni. (Alig egy hónapja Bell még arról beszélt az M1-nek, hogy „A menekültek erőszakos szélsőségesek elől menekültek és nem terroristák”. Az M1 riportere erre megjegyezte, hogy az Egyesült Államok kettős mércét alkalmaz: humánus beengedésről beszélnek, közben nem ritka, hogy a mexikói határra húzott falnál lőnek is a bevándorlókra. Erre Colleen Bell nem mondott semmi érdemit, csupán annyit, hogy az USA a legbefogadóbb ország, csak tavaly 70 különböző országból fogadtak be bevándorlókat. (Azt mondjuk mondhatta volna, hogy a mexikói határra nem az egyes tagállamok, hanem a szövetségi állam húzta fel a kerítést.)
Tán Bell korrupciós megjegyzésére is reagált Szemerkényi azzal, hogy hangsúlyozta, a pozitív alapokra kell a kapcsolatoknak épülnie. Végül elmondott még egy jobbanteljesít-bekezdést a három éve egyre javuló magyar gazdaságról.
