A hatásos antibiotikumok hiánya 2050-re vezető halálok lesz a világon, figyelmeztet szakértők egy része, a Science magazin azonban úgy gondolja, egy magyarországi kutatócsapat lehet az, amelyik áttörést érhet el ebben a harcban. De tulajdonképpen mi is a gond az antibiotikum-használattal?
Sok esetben antibiotikumot veszünk be akkor is, ha nem kellene, ha pedig indokolt, akkor nem tartjuk be kezelőorvosunk vagy gyógyszerészünk javaslatait. Nem is beszélve az antibiotikumok mezőgazdasági felhasználásáról, ami káros hatással van a haszonállatokra éppen úgy, mint az ennek húsát elfogyasztó emberre. Mindezzel máris hozzájárultunk ahhoz, hogy egy fenyegető katasztrófát elérhetőbb közelségbe hozzuk, ugyanis minél több antibiotikumot szedünk, annál több veszélyes, a gyógyszerekkel szemben egyre ellenállóbb ún. szuperbaktérium jelenik meg a szervezetünkben, amelyeket az antibiotikumok egyre kevésbé győznek le.
Mivel az antibiotikum-kutatás és -fejlesztés kimerülőben van, a gyógyszercégek egyre kevesebb pénzt fektetnek a területbe. Válság van, súlyos válság – mondják a hvg.hu által megkérdezett tudósok, de pár napja úgy tűnik, egy magyar kutatócsoport hamarosan megépíti a trójai falovat, legalábbis a legrangosabb nemzetközi természettudományos lap, a Science szerint náluk van a megoldás kulcsa. De mik is azok a baktériumok, mit csinálnak az antibiotikumok, és mi az üdvözítő módszer helyettük?
Viszlát, penicillin, és kösz a gombákat!
Az emberi szervezet egy dzsungel, egy zárt ökoszisztéma, ami tele van egysejtű túlélőgépekkel. Ők a baktériumok, akik egyaránt lehetnek hasznosak, közömbösek és károsak számunkra. Viszonylag sokan vannak, és elég multikulti az életük: a szervezetünkben közel másfél kilogramm él belőlük, ami azt jelenti, hogy számuk tízszer több, mint az emberi sejteké; csak a bélben legalább ötszázféle baktériumfajt találhatunk.
Amikor a baktériumok a barátaink, segítik az emésztésünket, az immunrendszerünket és hormonháztartásunkat, és vitaminokat termelnek. Mindemellett átutazó vendégként is üdvözölhetjük őket a szervezetünkben, a károkat, akár még halált is okozók ellen pedig bevethetjük a baktériumok sejtszintű működését megakadályozó harcos kis molekulákat, az antibiotikumokat. Az antibiotikumok az ősidők óta jelen vannak a természetben: különböző gombák és mikrobák termelik őket egy univerzális hadviselés részeként, hogy más fajokat kiszorítsanak a környezetükből.
Az antibiotikumok 1928-ban a skót mikrobiológus, Alexander Fleming jóvoltából érkeztek meg az emberek világába, aki az influenzavírust kutatva fedezte fel a Penicillium notatum gombában a penicillint. 1941-ben miután már a betegeken is kipróbálták, és rendkívül hatásosnak bizonyult, megindult a penicillin, és más antibiotikumok nagyüzemi, gyógyszervállalati gyártása. Az antibiotikumok széleskörű elterjedése leginkább a második világháború utáni időkre tehető: például többé nem lehetett halálos, vagy halálos szövődményű egy tüdő- és mandulagyulladás sem.
Azonban úgy tűnik, a baktériumok nem hódoltak be teljesen az antibiotikumok előtt: stratégiát váltottak, hogy megvédjék magukat. Ez az úgynevezett antibiotikum-rezisztencia. Ennek egyik tipikus trükkje, hogy a baktérium fala olyannyira megvastagszik, hogy az antibiotikum-molekulák többé nem tudnak behatolni, vagy pumpát növeszt, amivel kilöki magából az antibiotikumot. Ugyanakkor enzimeket is termelhet, amelyek lebontják az antibiotikumokat.
Az antibiotikum-rezisztencia ma már népegészségügyi probléma: a 70-es, 80-as években évente jelentek meg új antibiotikumok a piacon, de mára fogyóban a molekula, ezért egyre kevesebb hatásos szert találnak. Mivel limitált a kutatásoktól várható haszon, a gyógyszercégek folyamatosan vonják ki a pénzt a hagyományos antibiotikum-kutatásból – állítja Csupor Dezső, gyógyszerész, a Szegedi Tudományegyetem Farmakognóziai Intézetének adjunktusa. Ma olyan multidrog-rezisztens baktériumok is léteznek, amelyek egyszerre öt-hat antibiotikummal szemben is ellenállóak lehetnek. „Ez nem károgás: egy válság közepén vagyunk, és reális forgatókönyv, ha záros határidőn belül nem találunk megoldást, hamarosan visszakerülünk a pre-penicillin korszakba” – mondja a gyógyszerész.
A szomszéd néni házi patikája
A rezisztencia a mi felelősségünk is, mert az antibiotikumok felhasználása alapvetően túlzó, túlzott – ebben az általunk megkérdezett orvosok, biológusok és gyógyszerészek mind egyetértenek. Pál Csaba biológus, az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpontjának Bolyai-díjas kutatója szerint ennek egyik fő forrása az antibiotikumok elképesztő mennyiségű, felelőtlen mezőgazdasági felhasználása. „Akut probléma, hogy a nagyobb profit reményében kis mennyiségű antibiotikumot tesznek a haszonállatok takarmányába, amitől gyorsabban fejlődnek, gyorsabban híznak.”
Nem véletlen, hogy az eljárást 2006-ban betiltották az EU-ban, ráadásul a felmérések szerint Európában Magyarország élen jár az ésszerű felhasználásban. A tudós elmondása szerint azonban Kínában olyannyira kritikus a helyzet, hogy legalább a tejtermékek fele szennyezett valamilyen antibiotikummal. Ugyanakkor a felelőtlen és túlzó felhasználás Magyarországon egy másik szinten nagyon is jelen van: a lakossági szférában. Az OEP kimutatásai szerint 2015-ben közel 8 millió doboznyi volt a patikai antibiotikum-forgalom.
Hankó Balázs, a Semmelweis Egyetem Klinikai Központjának főgyógyszerésze szerint tipikus hiba, hogy valaki nem veszi komolyan az orvos utasításait, és az antibiotikum-kúrát idő előtt abbahagyja. „Fáj a torkom, fáj a fülem, fáj a fogam, kiváltom a receptre adott antibiotikumot, majd pár nap múlva felbuzdulva azon, hogy jobban vagyok, nem szedem végig az orvos által felírt adagot.
Azonban ezzel nem távolítjuk el az összes káros baktériumot, és a rezisztenciát is növeljük: a baktérium adaptálódik az antibiotikumhoz, és könnyen lehet, ha a betegnél legközelebb ugyanarra a betegségre ugyanazt az antibiotikumot szeretnénk használni, már nem fog használni.” Az is jellemző, hogy valaki a következő torok-fül- és fogfájásnál bekapkodja a saját, vagy a szomszéd néni házi patikájában megmaradt antibiotikumokat – teszi hozzá a gyógyszerész.
A szakemberek azért is óva intenek az antibiotikumok meggondolatlan használatától, mert nagyon kellemetlen mellékhatásokat okozhatnak. Az antibiotikumok jelentős károsodást okozhatnak a bél- és a hüvelyflórában, ahol egy bizonyos baktérium felülfertőződéséért is felelősek lehetnek. Tipikus mellékhatás-történet, hogy valaki az antibiotikum-kúra után folyamatos puffadást, krónikus fájdalmat tapasztal, állandóan megy a hasa. A nőknél nem ritka a különböző hüvelygombás fertőzések kialakulása.
Hankó Balázs szerint szerencsére egyre többen ismerik és szedik a probiotikumokat, amelyek remek kiegészítő terápiaként megelőzhetik az említett tüneteket. A lényeg az, hogy ne egyszerre vegyük be az antibiotikumot és a probiotikumot, ideális esetben teljen el a három óra a két készítmény között – tanácsolja a szakember. Természetesen ilyenkor a kiegyensúlyozott táplálkozás is sokat segíthet, például a kefir, a joghurt és a további tejtermékek fogyasztása sokat tehet a bélflóráért.
„Kevesen tudják, hogy bizonyos növényi termékek, és étrendkiegészítők, például a grapefruit, összevesznek az antibiotikumok lebontásában részt vevő májenzimekkel, ezért egyes antibiotikum hatása megváltozik, a grapefruittól kifejezetten megnő” – árulta el Hankó Balázs. „Ezek persze már apróságok, a lényeg, hogy betegként pontosan kövessük az orvosok terápiás javaslatát, ha antibiotikum-kúrát kapunk, csináljuk végig, és az egészségügyi dolgozók pedig minden esetben legyenek tisztában a felelősségükkel.”
Az állam és Magyarország is harcol
Ha a magyar törvényeket és a magyar gyakorlatot nézzük, a kormány álláspontja is egyezik az általunk idézett szakemberekével. Az Országos Egészségpénztár havonta összesíti és értékeli a felnőtt és a gyermek körzetekben az antibiotikumos kezelésben részesültek arányát, pont ezért, hogy visszaszorítsa az indokolatlan antibiotikum-fogyasztást, ami „növeli a kiadásokat, a rezisztencia kialakulásának kockázatát, és hosszabb távon az ellátott betegek gyógyulási esélyei csökkennek, növekednek a kapcsolódó kiadások.” A pontrendszer jóval bonyolultabb, de lényegi eleme, hogy az OEP külön pénzdíjjal honorálja az orvost, akinek elég betege van, és antibiotikum-rendelése megfelel, vagy a célérték alatt marad.
Az említett szemléletek, intézkedések és gyakorlatok ugyanakkor még mindig nem változtatnak a fenyegető tényen, hogy a rezisztencia terjedése gyorsabb, mint az új antibiotikumok fejlesztése. Viszont néhány napja nyomós okunk lehet a reménykedésre és az örömre, mert Pál Csaba és szegedi kutatócsoportja bebizonyította, hogy minden ellenálló baktériumnak van egy „Achilles-sarka”: a rezisztencia kialakulásával párhuzamosan rendkívül érzékennyé válnak valamilyen más készítménnyel szemben.
A felfedezésnek szerepe lehet komplex, több antibiotikum együttes alkalmazását előirányzó terápiák, vagyis „antibiotikum-koktélok” kidolgozásában. „Ez persze még csak a kezdet, még számos áttörésre lesz szükség, de már tudjuk, hogy jó úton járunk. Ebben a Science magazin is megerősített bennünket, ahol az antibiotikum-kutatásban ezt jelölték ki fő csapásiránynak. Amit most csinálunk, rendkívül aktuális téma a biológiában, valószínűleg önálló kutatási iránnyá fogja kinőni magát. Nagy izgalom van a laborunkban. Egérből már ki tudtuk irtani a szuperbaktériumot, és ha valami az egéren sikerül, akkor a kutató már nagyon boldog.”
