Kedvezményes földbérleti díjak, könnyen hozzáférhető uniós források, adó- és egyéb kedvezmények: kik lesznek azok, akiknek a magángazdaságai a hazai agrárszektor különleges státuszú zászlóshajói lesznek? Csányi Sándorról már tudunk, a továbbiaknak a napokban kell eldőlniük.
Péntekig kellett a földművelésügyi miniszternek előterjesztést készítenie azokról a magán- és állami tulajdonú agrárgazdaságokról, melyek a jövőben mintagazdaságként működhetnek. Az már korábban kiderült, hogy Bábolnán, Szilvásváradon és Mezőhegyesen mintagazdaságokat (a történelmi előzményekre tekintettel ún. állami ménesbirtokokat) hoznak létre állami földterületeken. Szerdán pedig Fazekas Sándor egy képviselői kérdésre adott válaszában azt is elmondta, hogy melyek azok a kritériumok, amiket a magántulajdonú mintagazdaságoknak teljesíteniük kell – ezeknek Csányi Sándor a sajtóban már hírbe hozott agrárgazdaságai, a Bonafarm-csoporthoz tartozó Bólyi Zrt. és Dalmand Zrt. megfelelnek.
De hogy még kiknek az agrárcégeiből lehetnek nemzetstratégiai fontosságú mintagazdaságok, azt január 15-ig kell a miniszternek nyilvánosságra hoznia. Szóba jöhetnek régi és új agrároligarchák: az állami földeket tartós bérletben művelő, a 2002-es választások előtt „kiprivatizált” „piszkos tizenkettő” nyertesei épp úgy, mint „Nyerges (Zsolt, Fidesz-közeli vállalkozó), Simicska (Lajos), Leisztinger (Tamás, nagyvállalkozó, a DVTK tulajdonosa), Zászlós (Tibor), (Helmut) Gsuk, Dorogi (Árpád, ők hárman Kishantos tönkretételével hozták kapcsolatba) a 10-30.000 hektáros holdingjaikkal” (Ezt utóbbi Ángyán József egyetemi tanár, az Orbán-kormány agrárpolitikájával szembeforduló egykori parlamenti államtitkár írja legújabb dolgozatában – Simicskát valószínűleg azért kizárhatjuk a sorból.)
| Az érintettek szerint alaptalanok a vádak |
Írásunk megjelenését követően jelentkezett szerkesztőségünknél Dorogi Árpád, aki azt állította: sem neki, sem a cikkben szintén megemlített Zászlós Tibornak, illetve Helmut Gsuknak nem volt és nincs is semmi köze a kishantosi történethez. Mint fogalmazott, sem magánszemélyként, sem a hozzájuk kötődő vállalkozások révén nem adták el, és nem vásárolták meg a kishantosi szántóföldeket. “A földrajzi közelségen kívül semmilyen kapcsolat nincsen gazdaságaik között” – írta a hvg.hu-hoz eljuttatott állásfoglalásában Dorogi Árpád. Szerinte téves a 10.000 – 30.000 hektáros holding feltételezés is, mely a cikk alapján Ágyán József legújabb dolgozatában szerepel. |
Mit kell tudnia egy mintagazdaságnak?
Ahhoz, hogy magánérdekeltségek is mintagazdasággá váljanak, egy sor szempontnak kell megfelelniük, amiért viszont bőkezű támogatásban részesülnek. A kormány a magántulajdonú mintagazdaságoktól elvárja, hogy
- helyi integrátorként több ezer kis- és közepes gazdaság termelését a termékpálya valamennyi szintjén összefogja és technológiával, tanácsadással stb. segítse
- magasabb hozzáadott értékű, minőségi termékeket állítson elő
- közvetlenül és közvetve is hozzájáruljon a foglalkoztatáshoz
- hozzájáruljon a technológiák fejlődéséhez és elterjesztéséhez
- tulajdonosi szerkezete átlátható legyen (vagyis ne állhasson mögötte offshore struktúrájú cég)
Megúszhatják a földbérleti díjat is?
A magántulajdonú mintagazdaságok a vonatkozó jogszabály szerint állami és nem állami földeken is gazdálkodhatnak: tegyük hozzá, hogy nincs olyan agrárgazdaság, amely kizárólag állami földeken gazdálkodna. A mintagazdasági státus nemcsak azzal jár, mint ahogy arra Ángyán is rámutat, hogy az általuk használt állami termőföldeket nem adják el (nem is kínálták fel ezeket a földárveréseken), hanem azzal is, hogy „azokon a hatályos – akár további 36 évre szóló – földbérleti szerződések lejártáig az NFA nem emelheti az igen alacsony – 580 Ft/aranykorona/év – bérleti díjakat. Szemben az elárverezett állami földek bérlőivel, akiknél jelentős díjemelést hajthatnak végre az új földműves tulajdonosok, mivel az Országgyűlés elfogadta az erre vonatkozó Ptk-módosítási javaslatot.” (Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárkamara elnöke, fideszes országgyűlési képviselő – aki maga is jól bevásárolt a földárveréseken – elsőre a földforgalmi törvényhez nyújtott be módosítót, ami lehetővé tette volna az új tulajdonosoknak a bérleti díjak emelését. Csakhogy ehhez nem lett meg a kétharmad, ezért kellett röviddel karácsony előtt a Ptk-hoz nyúlni. – a szerk.)
Ángyán szerint még az is elképzelhető, hogy az integrátori szerep vállalása fejében, azzal az indoklással, hogy állami feladatot lát el, a magántulajdonú mintagazdaság földbérleti díjmentességet kap. Ha ehhez még hozzávesszük, hogy a mintagazdaságok egymilliárd forint feletti összes beruházását nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségűvé nyilváníthatják, előnyt élvezhetnek (ők és az általuk integrált kkv-k) az uniós pályázatoknál, valamint, hogy EKÁER-, továbbá iparűzési és a társasági adókedvezményben is részesülhetnek, akkor nem vitás, hogy nincs ma nagyobb jackpot, mint mezőgazdasági mintagazdasággá válni.
Ebbe pedig az is bőven belefér, ha ehhez le kell építeni az offshore struktúrákat: Csányi hazai agrárcégeiből egyébként már akkor kivonták a szingapúri CSIM PTE Ltd-t, amikor az Alaptörvényben rögzítették, csak azok az agrárgazdaságok kaphatnak uniós támogatást, melyek átláthatóak.
Miért az állam jelöli ki?
Miközben több agrárszakértő szerint a hazai mezőgazdaság versenyképességét reálisan a Csányi-szintű és méretű agrárcégek tudják megalapozni, Ángyán József szerint a kormány által elképzelt mintagazdaság a "tömegtermelő, monokultúrás, kis élőmunka igényű, iparszerű tőkés nagybirtokot" hozza helyzetbe. "Ez pedig a dél-amerikai minta". Az exállamtitkár, mint ahogy azt számtalanszor elmondta, a kis és közepes családi gazdaságokra és azok szövetkezeteire épülő rendszert preferálná, ami a helyi gazdaságot erősíti, a és a foglalkoztatottsághoz is nagyobb mértékben hozzájárul. Szerinte csak az így kialakuló szövetkezeti formában érhető el, hogy a hazai élelmiszergazdálkodás hasznából a családi gazdaságok is a megélhetésükhöz szükséges haszonhoz jussanak – különben minden hasznot „az agrármogulok szívnak el”.
Bár Raskó György agrárvállalkozó, az Antall–Boross-kormány egykori államtitkára az agrárium struktúráját tekintve teljesen ellentétes álláspontot képvisel Ángyánnal, az szerinte sem szerencsés, hogy az állam jelöli ki az integrációs szervezeteket – szerinte ezek a szabad piacon kialakultak már maguktól. Amint arról a hvg.hu-n már több cikkünkben is megemlékeztünk, az Orbán-kormány a saját korábbi földbirtokpolitikájával szembe menő, a szektor tulajdonviszonyait gyökeresen megváltoztató akcióba kezdett. Fél év alatt az állami tulajdonban lévő 500 ezer hektár állami tulajdonban lévő mezőgazdasági területből 400 ezer hektár szántót, legelőt, illetve gyümölcsöst és halastavakat privatizál, 100 ezer hektáron pedig mintagazdaságot alakít ki.
