Ezt az utcai bokszot mélységesen ellenzem. Azért van a bíróság, hogy ebben a maradék jogállamban ott dőljenek el a dolgok

– kommentálta a budapesti oszlopháború legújabb fejleményeit a MAHIR Cityposter Kft.-t képviselő ügyvéd, Magyar György.

Vasárnap óta szinte minden egyes fővárosi hirdetőoszlopért közelharcot vívnak a Simicska Lajos érdekeltségébe tartozó Cityposter emberei a bontásra küldött Magyar Közút Zrt. alkalmazottaival. Néhány oszlopot az ott megjelent őrző-védők ellenére sikerült elszállítani, de valahol másnap már Simicskáék vissza is állították ezeket.

Kedden a Bazilikánál kialakult patthelyzettel még rendőri erősítéssel sem tudtak mit kezdeni a fővárosi cég munkásai, így végül odébb álltak. Eközben viszont a közeli Podmaniczky utcában kiemeltek egy másikat a betonból. Bakondi György miniszterelnöki főtanácsadó hiába ígérte – bár az sem világos, hogy milyen felhatalmazás alapján – a „karhatalmi erők” hathatós segítségét, továbbra is kaotikus a helyzet.

Hirdetőoszlop elszállítása az Andrássy úton január 5-én.

Fazekas István

Ezért összeszedtük, hogy alakult ki ez a zavaros szituáció és milyen érvek feszülnek egymásnak.

Már 2006-ban mutyiszag volt

Azt hiszem, akik bent vannak, tisztában vannak ennek az egész utcabútor dolognak a mutyijával

– mondta Székelyné Gyökössy Dóra, MDF-es közgyűlési képviselő 2006 márciusában arról, hogy a MAHIR Cityposterrel kötött szerződés nem ment át több bizottsági körön az elfogadása előtt.

A Magyar Posta és a BKV igazgatóságában is feltűnő előterjesztő, Tóthfalusi György (SZDSZ) – aki legújabban jókora adótartozásával került a hírekbe –, letorkollta: ha „a különböző verziók mindig, minden bizottságon átmentek volna, akkor valószínűleg még két-három ciklus múlva sem értünk volna a végére”.

Több kérdés a jegyzőkönyv szerint nemigen volt: a közgyűlés 44 igen és 5 nem szavazattal elfogadta, hogy a főváros „az egységes arculat érdekében” több céggel, köztük a Cityposterrel is kizárólagos szerződést kössön 25 évre még az év szeptemberében, néhány nappal az önkormányzati választás előtt.

Sok száz szerződésből előhúztak egyet

Nincs boszorkányüldözés, jógazda-szemlélet van

– mondta kilenc évvel később a Cityposter Kft.-vel történő szerződésbontás egyik előterjesztője, Szeneczey Balázs, főpolgármester-helyettes tavaly szeptember 30-án. De azt sem ő, sem az előtte felszólaló Tarlós István főpolgármester nem indokolta meg, hogy a Demszky-érában kötött több száz hasonló szerződésből miért éppen ezek átvizsgálásába kezdtek bele.

Az előterjesztés indoklásában mégis kitértek arra, hogy a Cityposter „tulajdonosi szerkezete” visszaélésekre adhat okot: a nyakatekert megfogalmazás arra utal, hogy Simicska Lajos, aki már a MAHIR 1994-es privatizációja után feltűnt a cég igazgatótanácsában, valamint Fonyó Károly, Simicska üzlettársa, a Cityposter egyik ügyvezetője egyes megrendelők kárára torzíthatja az árakat. Nem mintha ez a helyzet korábban nem állt volna fent – csak akkor még Simicska jó fideszesnek számított.

A szerződésbontás hivatalos indoka szerint a főváros nagyon előnytelen szerződést kötött a Cityposterrel – kalkulációik szerint jelenlegi bevételeinek akár a dupláját-tripláját is megkereshetné Budapest a hirdetőoszlopokból – és azt is kifogásolták, hogy a cég nem tartotta be a szerződésben vállalt kötelezettségeit: az internetet biztosító oszlopokkal és a légszennyezést mérő berendezésekkel is trükköztek szerintük.

Az ezzel kapcsolatos ellenőrzések és levélváltások 2015 májusában – három hónappal a G-nap után – kezdődtek: a főváros jelezte kifogásait a Cityposternek, amelyek közül utóbbi többet alaptalannak mondott, míg néhányat orvosolt. A levelezés alapján érezhető, hogy a cégnél úgy gondolták, mondvacsinált okokkal igyekeznek rajtuk fogást találni.

Szintén fontos, hogy a Fonyó Károly és a másik ügyvezető, Kovács István által szignózott válaszlevelek hangsúlyozták, a Cityposternek joga és nem kötelessége a hirdetőoszlopok állítása. A szerződés valóban jogosultságról szól több helyen, viszont általunk megkérdezett ügyvédek szerint a kötelességek is kiolvashatóak belőle, például éppen az internetet biztosító oszlopok ügyében.

A Cityposter ellenőrzésével párhuzamosan az utasvárók citylight-hirdetéseire szerződött JCDecaux-t is átvilágították, ott viszont sikerült rendezni a helyzetet és nem is eszkalálódott az ügy.

Szabad-e bontani?

A Cityposter nem volt ilyen szerencsés: szeptember 30-án a Fővárosi Közgyűlés egyetlen tartózkodás mellett egyhangúan úgy döntött, hogy október 31-ei hatállyal felmondják a céggel kötött szerződést. Ekkor határoztak arról, hogy 2015 végéig le kell bontaniuk mind a 761 budapesti hirdetőoszlopukat.

A MAHIR Cityposter Budapesten kívül is fontos szereplő a hirdetőoszlop-piacon.

cityposter.hu

A Cityposter jogszerűtlennek gondolta a szerződés idő előtti felmondását – amelyben egyébként szerepel, hogy egyoldalúan nem bontható fel –, ezért még novemberben keresetet adtak be a Fővárosi Törvényszéken, hogy érvénytelenítsék a közgyűlési határozatot.

Ezzel egyidejűleg egy ideiglenes kérelmet is eljuttattak a bírósághoz, amiben azt kérték, hogy a per lezárultáig ne nyúlhassanak az oszlopaikhoz. Az ezt elutasító végzést január 5-én kapták kézhez, de Magyar szerint ez „tartalmilag semmit nem jelent”, „a per befejezéséig így sem adtak jogot a bontásra, mindössze az eltiltást nem engedélyezték”.

A városházán viszont máshogy értelmezték a jogot: ráadásul pár nappal karácsony előtt egy rendkívüli ülésen a közterület-használati rendeleten is lazítottak, hogy a „jogosulatlan közterület-használók” a korábbi 8 nap türelmi időre se számíthassanak az intézkedésig. Így január legelején már küldhették is a darut az első Mahir-oszlopért, terveik szerint a cég pénzén, de addig is 150 milliót elkülönítettek a budapesti büdzséből a bontásra.

Washingtonig is elmennek

A Cityposter azonban nem hátrált és annyi pert igyekeznek a főváros nyakába akasztani, amennyit csak lehet. A novemberi kereset miatt esedékes első per január 11-én kerül az első fokra. Hogy mikor lesz jogerős ítélet, azt Magyar György egyelőre nem tudta megmondani.

Emellett az oszlopok árával megegyező 600 milliós kárbiztosítási letétet is követelnek a Fővárosi Önkormányzaton, de az elmaradt haszon miatt – ugyanis oszlopok nélkül nem tudják teljesíteni megbízásaikat – további kártérítési perekre is lehet számítani. Továbbá több polgári- és büntetőjogi pert is indít a Cityposter.

Mindez azonban még nem a végállomás: a washingtoni választott bíróságon és a luxemburgi Európai Bíróságon is keresik igazukat, és ha kell, akkor Strasbourgig is elmennek.

Szerettük volna megkérdezni a fővárosi döntéshozókat is, de a városháza kommunikációs osztálya arról tájékoztatott minket, hogy nem nyilatkoznak az ügyről. Azt pedig egyik oldal sem igyekezett kategorikusan megválaszolni, hogy az oszlopdöntési kedv vajon a Simicska–Orbán-háború újabb ütközete-e, vagy egyszerűen csak egészen véletlenül bukkant rá hirtelen a budapesti városvezetés, hogy mivel lehetne egy kis pénzt szerezni ezekben a vészterhes időkben.