Nyugat-Európában egyes országokban évente több tízezer bírósági távmeghallgatást tartanak online, Magyarországon pár tucatnyit. Az Országos Bírósági Hivatal és a belügyi tárca most közösen próbálja növelni ezt a számot, az ügyvédi kamara azonban ellenáll, és ezt nem is akarja feladni. Ha kell, Alkotmánybíróságra mennek.
„A tárgyalóban ott ül az egész bírói tanács, az ügyész, a védő, a vádlott, a hallgatóság, és azok a tanúk is, akiket a bíróság a szokásos módon hallgat meg. A másik helyiségben csak a tanú és jogi képviselője lehet jelen, valamint egy másik bíró vagy bírósági titkár, aki megállapítja a tanú személyazonosságát, és ügyel arra, hogy zavartalanul tanúskodhasson” – így írta le a távmeghallgatást a gyakorlatban Cserni János, a Fővárosi Törvényszék bírája. Elmondása szerint semmit nem kell másképp csinálnia bíróként, mintha ott lenne a tanú a tárgyalóban. Legfeljebb arra kell ügyelnie, hogy ne takarja el a mikrofont az iratokkal.
A különösen védett, esetleg mozgásukban akadályozott vagy gyermekkorú tanúk esetén kivételesen már eddig is megengedték a „zárt láncú távmeghallgatást”. Az Országos Bírósági Hivatalban (OBH) most azt fontolgatja, hogyan lehetne „általánosabb szintű törvényi felhatalmazást” adni a távmeghallgatás kiterjesztésére.
Legfeljebb a nagy büntetőügyekben
Miközben a hétköznapi kommunikációban mindennapos az internet alapú videóbeszélgetés, a tárgyalótermekbe még nem igazán érkezett meg a XXI. század. Az OBH is látja a lemaradást: míg Magyarországon 2012-ben 17, 2013-ban 62, tavaly pedig 77 alkalommal hallgattak meg tanúkat a belső és határokon átnyúló távmeghallgatások során, 2013-ban Ausztriában 10 476, míg 2014-ben Hollandiában 50 ezer távmeghallgatás történt.
Jellemzően a nagyobb büntetőügyekben fordul elő, hogy a vád koronatanúi olyan veszélyeztetettek, hogy vallomásaikat csak akkor hajlandóak megtenni, ha megfelelő védelemben részesülnek, ennek egyik eszköze a távmeghallgatás. Efféle „e-tanúskodásra” két-három havonta sor kerül például a Fenyő-gyilkosság vagy újabban az Aranykéz utcai robbantás ügyében is. „Ilyenkor a cél az, hogy a tanú ne találkozzon a vádlottal, nem is lehetnek azonos épületben, és nem is tudhatja a vádlott, hogy a tanú hol van, ami némi többletszervezést jelent a bíróság részéről, de ez nem igazán vészes” – fogalmazott a gyakorló bíró.
Ma még mindkét helyszínen egy-egy technikus is jelen van, ők kezelik a technikai berendezéseket, és elhárítják az esetleges hibákat, de a bíró szerint ez idővel valószínűleg változni fog, mert ezeknek az eszközöknek a kezelése nem igazán igényel nagyobb szakértelmet, mint az otthoni multimédiáé.
Csak egy kis szervezés, más semmi
A szervezésen kívül nincs igazán eltérés a tanú tárgyalóteremben történő kihallgatásához képest, állítja Cserni, mondván, a meghallgatott személyt a tárgyalóteremben lévők mind látják a képernyőkön keresztül (kivéve, ha arcának kitakarását kéri, mert akkor kitakarás nélkül csak a bírói monitoron látszik) ,és ő is lát és hall mindenkit, mivel a tárgyalótermi kamera nem fix, mindig az éppen felszólaló felé fordítható.
Ugyanúgy tudnak egymás előadására reagálni (sőt egymás szavába vágni is) a felek, ahogy a tényleges tárgyalótermi jelenlétnél, viszont a tanút nem hatja át a vádlott fizikai jelenléte miatti félelem, és biztosan nem esnek egymásnak, legalábbis tettlegesen. Ám nem csak ezen előnyök miatt tervezik a távmeghallgatás országos bevezetését.
„Költséghatékony, csökkenti a munkaterhet, gyors és hatékony, a tanúknak nem szükséges utazniuk, akár más országból is meghallgathatók” – sorolta a rendszer előnyeit Gyarmathy Judit, az OBH elnökhelyettese. Hozzátette, az OBH-n belül projektszervezet alakult, amelynek az a feladata, hogy kidolgozza a legjobb elméleti és technikai megoldásokat. Gyarmathy szerint a végső céljuk az, hogy minden olyan ügyben – legyen az polgári vagy büntető –, ahol távollévő tanút kell meghallgatni, legyen lehetőség távmeghallgatásra.
Távlati cél: a teljes tárgyalás online
„Első körben például az előzetes letartóztatás meghosszabbításáról szóló bírósági döntéshozatal során lenne lehetőség távmeghallgatásra, de a távlati cél sokkal több, akár teljes tárgyalások folyhatnak majd online.” A költséghatékonyság nem lehet mindenek felett – ismerte el az elnökhelyettes, hiszen lehetnek olyan esetek, amikor a közvetlenség elve a hagyományos kihallgatást indokolja.
„Ha én egy debreceni polgár vagyok, akit Budapestre idéznek, nem tehetek mást, mint felülök a vonatra, elutazom a tárgyalás helyszínére. Ez hihetetlenül sok idő és pénz – mondott egy újabb érvet a videotárgyalás mellett Fazekas Sándor, a Fővárosi Törvényszék elnöke, hozzátéve, éves szinten sok millió forintot tudna megspórolni az ország legnagyobb bírósága.
Tetemes költség az is – és részben a bíróságokat terheli – ha a büntetés-végrehajtási bírók vagy az elítéltek utaznak a tárgyalásra. Ausztriában a bevezetés első évében összesen 80 ezer eurót spórolt a videotárgyalással az igazságszolgáltatás. Fazekas azt reméli, hogy 2016-ban már leszek az országban működő végpontok, és néhány éven belül meglesz a teljes lefedettség.
Lehet így igazmondásról dönteni?
Az ügyvédi kamarában elsősorban a védelemhez való alapjogot féltik a változástól, mondván, már eddig is túlzottan laza szabályok vonatkoztak az előzetes elrendelésére és hosszabbítására, a gyakorlat azt mutatja, hogy gyakran nyomozástechnikai okból csuktak le embereket. „Adott esetben, ha igazmondásról kell dönteni, nélkülözhetetlen a személyes kontaktus” – magyarázta Bánáti János ügyvéd.
A Magyar Ügyvédi Kamara elnöke korábban a HVG-ben is egyértelművé tette: az új büntetőeljárás-jogi kódex kodifikációja során minden követ megmozgat majd, hogy a törvény kizárja a távtárgyalás lehetőségét, s ha mégsem jár sikerrel, akkor a kamara az Alkotmánybírósághoz fordul. Ha csak az előzetes meghosszabbításról születhetne döntés online, azt Bánáti is el tudná fogadni, ugyanis az első és a másodszori hosszabbításról is (amennyiben az időtartam a hat hónapot nem éri el) jelenleg kizárólag „papírok” alapján döntenek – márpedig a távmeghallgatás ehhez képest előrelépés lenne. De abba, hogy a spórolás jegyében a távtárgyalás váljon általánossá, Bánáti szerint nem szabad belemenni.
