Az új eljárásban felfüggesztett börtönbüntetésre ítélték a volt pártállami vezetőt.
Két év, három évre felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte Biszku Béla volt pártállami vezetőt háborús bűntettek miatt első fokon csütörtökön a Fővárosi Törvényszék. Az új eljárásra a Kúria nyári döntése miatt volt szükség, ami megsemmisítette a Biszku ellen született másodfokú, akkor jogerősnek tartott ítéletet eljárási hiba miatt.
Az ügyészség a rendszerváltás után 23 évvel, 2013 októberében emelt vádat, melynek lényege, hogy Biszku a forradalom leverése után részt vett a karhatalom megszervezésében és irányításában. A karhatalom a forradalmat követően Kádár János kormányának védelmében halálos áldozatokat követelő sortüzeket adott le fegyvertelenül demonstráló polgárokra. Ezek közül a vádirat tartalmazza az 1956. december 6-án Budapesten, a Nyugati pályaudvarnál történt, három halálos áldozatot követelő sortüzet és a két nappal később, Salgótarjánban lezajlott eseményeket, ahol karhatalmisták és szovjet katonák fegyvereitől negyvenhatan haltak meg, köztük nők és gyerekek.
Az ügyészség Biszku terhére rója azt is, hogy karhatalmisták 1957 márciusában három akadémiai kutatót súlyosan bántalmaztak Martonvásáron, ám a felelősségre vonás elmaradt. Az ügyészség szerint Biszku elkövette a kommunista rendszer bűneinek nyilvános tagadása elnevezésű bűncselekményt is azzal, hogy 2010-ben egy televíziós nyilatkozatában arról beszélt: 1956-ot ellenforradalomnak tartja, és szerinte akkoriban nem koncepciós perek folytak. Továbbá megállapítható a lőszerrel visszaélés, ugyanis a nyomozás során az egykori kommunista pártvezető lakásán tizenegy töltényt találtak.
