Thomas de Maiziere a Welt am Sonntag című vasárnapi lapban megjelent interjúban arra a kérdésre, hogy a nyitott határok német politikája szívóhatást idézett-e elő, rámutatott, hogy a menedékkérők számának nagymértékű emelkedése augusztus közepén kezdődött, azelőtt, hogy Angela Merkel kancellár (szeptember 5-ére virradó éjjel) meghozta a döntést mindazon menekültek beengedéséről, akik "a budapesti pályaudvaron nagy ínségnek voltak kitéve".
    Hozzátette, hogy "Görögország magatartása mellett valószínűleg jelentős szívó effektus volt Magyarország bejelentése egy határkerítés megépítéséről". Ez az intézkedés ugyan a menedékkérők beáramlásának korlátozását szolgálta, de a bejelentésnek az volt az üzenete, hogy "igyekeznie kell annak, aki Európába akar menni".
    A folyamat további eleme, hogy Németországban "még mindig nagy anyagi ösztönző tényezők" érvényesülnek - mondta Thomas de Maiziere.
    A miniszter nemmel választolt arra a kérdésre, hogy túl későn ismerte-e fel a válság hevességét, és elmondta, hogy ugyan évek óta ismert, hogy a menekülésre kényszerülő emberek száma világszerte történelmi magasságba emelkedik, és az olaszországi Lampedusa szigetére érkező menekültek nagy száma is régóta téma, de a balkáni migrációs útvonalon a nyár végén kibontakozott folyamat "váratlan volt", és azt "senki nem látta előre januárban, februárban vagy márciusban". 
   Arra a kérdésre, gondolt-e arra, hogy a folyamat ellenőrizhetetlenné válik, a szövetségi belügyminiszter elmondta, hogy szeptember végén, október elején folyamatosan egyeztetni kellett a tartományokkal, mert több tartomány jelezte, hogy befogadókapacitása határához közelít, de "egyesült erővel" sikerült megoldani a helyzetet.
    Az viszont "más kérdés, hogy ez így is marad-e, ha a menekültek száma tartósan ennyire magasan marad" - jegyezte meg.
    Arra a felvetésre, hogy a határok lezárása enyhítene a helyzeten, elmondta, hogy már szeptemberben felmerült, hogy megtagadják a belépést menekültektől a bajor-osztrák határon, és végül a határellenőrzés visszaállítása mellett döntöttek.
    Azzal kapcsolatban, hogy miért nem a belépés megtagadását választották, elmondta, hogy Németország Európa közepén fekvő és a schengeni övezetből gazdaságilag sokat profitáló országként nem zárhatja le a határát "könnyelműen". Hozzátette, hogy "tartós megoldásra" van szükség, ezért elsősorban az uniós külső határok védelmére kell összepontosítani.
    Arra felvetésre, hogy a menekültügyi eljárásról szóló törvény értelmében kötelező megtagadni a belépést az Ausztria felől érkező menedékkérőktől, azt mondta, hogy erről "hosszú jogi vitát lehet folytatni", a kormány pedig "politikailag" nem ezt a megoldást választotta, "legalábbis eddig".
    Az eddig szócskára irányuló kérdésre kifejtette, hogy "masszív intézkedésekre" van szükség az uniós külső határokon. "Ezen dolgozunk" - mondta a német belügyminiszter.
    Kifejtette, hogy az uniós határőrizeti ügynökség (Frontex) továbbfejlesztésével ki kell építeni egy "európai parti őrséget", amely - a tagállamok többségi döntése alapján, azaz akár az adott ország belegyezése nélkül - átveheti a határőrizetet valamely tagországtól, hosszabb távon pedig "teljes mértékben a külső határ nemzeti szintű védelmének helyébe léphet". 
   Ez azonban még messze van, egyelőre annak lenne értelme, ha a Frontex a már meglévő egységeivel egyedi esetekben átvehetné a külső határ védelmét, és így "visszavontathatna egy hajót oda, ahonnan jött, például Törökországba", amelynek "kulcsszerepe" van a határvédelemben.
    Arra a kérdésre, hogy Németország vajon végül mégiscsak lezárja majd a határát, elmondta, hogy "nem kellene ennyire könnyen feladni Schengen vívmányait", ugyanakkor a belső határőrizet nélküli schengeni övezet nem maradhat fenn tartósan, ha nem működik a külső határok védelme.
    Thomas de Maiziere a terjedelmes interjúban a menekültválság és a terrorveszély esetleges összefüggéséről szóló kérdésre azt mondta, hogy "természetesen vannak összefüggések", hiszen a szíriai polgárháború és terror nélkül nem kényszerülne ennyi ember menekülésre. A két dolgot azonban nem kellene "szükségtelenül összemosni".
    Egyebek között hozzátette, hogy a novemberi párizsi merényletek elkövetői közül legkevesebb egy embernél szíriai útlevél volt, és az illetőt a balkáni migrációs útvonal több pontján regisztrálták, de a biztonsági szervek eddigi helyzetértékelése alapján meglehet, hogy ez az útlevél egy szándékosan elhelyezett nyom, és a "menekültek diszkreditálását" célozza.
    Ugyanakkor ez is egy ok arra, hogy a hatóságok éberek legyenek, és Németországban ezért is térnek vissza a menekültügyi eljárásban a szíriai kérelmezőkkel kapcsolatban a korábbi gyakorlathoz, ami azt jelenti, hogy ismét teljes körű, személyes meghallgatásra is kiterjedő eljárást folytatnak - mondta a miniszter.
    Hozzátette: eddig száznál is több értesülést szereztek arról, hogy menekülteknek közük lehet a terrorizmushoz vagy az Iszlám Állam nevű terrorszervezethez, de egy ilyen értesülés sem állta ki az ellenőrzés próbáját. Ugyanakkor vannak még folyamatban lévő eljárások - mondta.