Nyilvánosságra kell hoznia a kormánynak a számára készült Századvég-tanulmányokat, miután a Kúria helybenhagyta a korábbi másodfokú ítéletet. A kormány még törvényt is módosított, hogy a későbbi döntések meghozatalára alkalmas adatokat nem kötelesek nyilvánosságra hozni közérdekű adatigénylés esetén. A nyilvánosságra kerülő tanulmányok alapján kiderülhet az is, hogy hozzáfért-e a Századvég minősített adatokhoz, noha a minősítést csak 2013-ban kapták meg ehhez.
A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) közérdekű adatigénylést követően fordult bírósághoz, ugyanis hiába kérték ki a Századvég tanulmányait, melyeket a cég ötmilliárd forintért készített a magyar kormány számára. Közel három év pereskedését lezárva a Kúria szerdán helybenhagyta a Fővárosi Ítélőtábla jogerős ítéletét.
Emlékezetes, hogy noha a másodfokú ítélet után Lázár János miniszter is a tanulmányok kiadását ígérte, a kormány végül a Kúriához fordult és módosították a közérdekű adatok megismerésére vonatkozó törvényi szabályokat, így erre is lehetett hivatkozni a felülvizsgálati eljárásban. Mindezek ellenére a Kúria alaptalannak tartotta a Miniszterelnökség felülvizsgálati kérelmét – írja a TASZ. A szervezet szerint a kormány egy gyanús megállapodást kötött a Századvéggel közel 5 milliárd forintos összegben, ezért elvállalták az adatokat kikérő Szabó Máté jogi képviseletét, aki akkor az Eötvös Károly Intézet munkatársa volt. Első körben sikerült kiperelniük az addig keletkezett számlákat és a tanulmányok listáját, de a Miniszterelnökséghez kellett fordulniuk azok tartalmáért – utóbbi adatigénylést már Joó Hajnalka újságíróval közösen vállalták.
A Miniszterelnökség szerint a tanulmányok, bár közpénzből készültek, de a szerzői jog védelme alá tartoznak, így nem kiadhatók. A törvénymódosítást követően már arra is hivatkoztak, hogy döntést előkészítő adatnak is minősülnek a tanulmányok, ezért is titkosak. Fontos, hogy a Kúria csak a már jogerősen lezárt pereknél hagyhatta figyelmen kívül a kormány törvénymódosítását, azaz a jövőben megtagadható a Századvég olyan tanulmányainak a kiadása, ami további kormányzati döntést előlegez meg – ez gyakorlatilag mindegyikre igaz lehet.
A közelmúltban egy újabb adalékkal is kiegészült a Századvég-ügy. A Magyar Liberális Párt szúrta ki Pintér Sándor belügyminiszter tájékoztatását követően, hogy a Századvég munkatársai csak 2013-ban kapták meg a nemzetbiztonsági minősítésüket, miközben 2010-óta van a cég szerződésben a kormánnyal tanulmányok készítésére. Felmerült a gyanúja, hogy a cég munkatársai úgy tekinthettek be minősített adatokba, hogy nem rendelkeztek megfelelő engedélyekkel és elmaradhatott az átvilágításuk is. A Nemzetbiztonsági Bizottság ülésén nyilvánosságra került, hogy a Századvég vezetősége mellett további munkatársak is hozzáférhettek 2013 után minősített adatokhoz, de a vizsgálat ezen a fórumon nem terjedhetett ki a 2010-2013 közötti időszakra. Meglehet, hogy a tanulmányok kiadása rávilágíthat egyes minősített adatok létezésére és felhasználására. Korábban a hvg.hu megszerezte a Századvég által készített titkos TTIP-tanulmányt, amit a cég a készülő transzatlanti kereskedelmi megállapodás magyarországi hatásairól és a magyar lehetőségekről készített.
A Századvég eközben újabb állami megrendeléshez jutott, egyedül jelentkezett az igen szűkre szabott feltételek közepette a pályázatra, amely keretében stratégiai döntéseket megalapozó tanulmányokat és közvélemény-kutatásokat készítenek majd.