Bő egy év múlva borulhat a tízórai-ebéd-uzsonna szentháromsága: a kormány tervei szerint naponta négyszeri étkezést kapnak majd a gyerekek. Csak egyelőre sem a közétkeztető cégek, sem a tanárok nem értik, miként lehetne ezt megvalósítani, főleg, ha ez azt jelentené, hogy menzareggelivel indul a tanítási nap. Borulhat az alig két hónapja startolt menzareform is, és az sem mellékes kérdés, hogy ki fizesse a plusz étkezést.
2017. január 1-jétől a kormány napi négyszeri étkezést biztosít a gyermekétkeztetésben, dobta be a november 5-i Kormányinfón Lázár János. A migráns- és kerítéscentrikus sajtótájékoztatón némileg elsikkadt néhány praktikus kérdés, melyekkel a közétkeztetésben dolgozók is csak akkor szembesültek, amikor rákérdeztünk náluk.
Mégis mikor lenne a 4. étkezés?
Mivel vacsorára csak nem maradnak benn a gyerekek, egy plusz reggeli lenne? Vagy a nap folyamán kiegészítésképp egy szendvics vagy más dobozolható étel? Ha viszont reggeli, akkor mégis hány órára kell beérniük a gyerekeknek? És aki közülük reggelizett otthon, az is rögtön evéssel kezd az iskolában? De mi lesz azokkal a diákokkal, akiknek nulladik órájuk van, ami ráadásul sokszor a naponta kötelezővé tett testnevelés? Mivel a mostani szünetekbe nehezen lehetne belesuvasztani, megváltoztatják a csengetési rendet?
Csak a leggyakoribb kérdések, melyekkel az ötletet végiggondoló szakemberek reagáltak az ötletre. Konkrétumok persze Lázár egyetlen mondatában sem voltak, de mivel nyilván nem véletlenül vetődött fel a kérdés épp akkor, amikor az ellenzék is elővette, hogy hány éhező gyerek van Magyarországon, érdemes körbejárni, mit jelenthet majd ez. Méghozzá elsősorban az iskolában, mert abban minden - a téma átpolitizáltsága miatt névtelenséget kérő - forrásunk egyetértett, hogy az óvodában mindez jóval egyszerűbben kivitelezhető lenne, hiszen nincs olyan szoros időbeosztás.
Átvariált csengetési rend, kényelmesebb szünetek
Egy közétkeztetési területen működő cég vezetője szerint rengeteg körülményt kell végiggondolni, mielőtt ezt bevezetik. „Először is az időzítés: nem mindegy, hogy a tanítási napon belül hová préselik be ezt a plusz étkezést. Mert sajnos most is van, ahol ebédre is alig jut fél óra, mert több körben férnek csak be a gyerekek, vagyis az sem mindegy, mekkora a létszámhoz képest a konyha. Sok múlik a tálalókonyha személyzetén is, és egy modernebb, digitális kártyával működő menzán könnyebben megvalósítható plusz egy étkezés kiadása a gyerekeknek” – sorolta.
Mindezt nem csak elméleti síkon tudja, hiszen ez a cég a beszállítója egy fővárosi magániskolának, ahol átvariálták a szünet-tanóra beosztást a gyerekek étkeztetése miatt. „Itt azért kellett, mert a tandíjas, szolgáltatáltatáscentrikus iskolában kényelmesebbé akarták tenni a gyerekeknek az ebédet, hogy ne egy rohanás legyen az egész. De az ebédszünet elnyújtásához módosítani kellett a csengetési rendet” – mesélte. „Egy Klik-es iskolában nehezebben tudom elképzelni, hogy belefér még egy plusz étkezés. Szóval az is lehet, hogy az uzsonnán felül inkább majd még egy csomagolt valamit kell adni. Mondjuk annak nem sok értelme lesz, mert eleve az uzsonnát veszik igénybe legkevesebben” – tette hozzá.
Akkor a menzarendeleten is reszelni kell még
Ha a kormány valóban négyszeri étkezésben gondolkodik, akkor az is kérdés, mi lesz a nagy nehezen szeptembertől hatályba léptetett menzareformmal. A magas só-, cukortartalomnak, illetve más finomított szénhidrátoknak hadat üzenő rendelet grammra lebontva megadja, milyen összetételűnek és tápanyagtartalmúnak kell lenniük az ételeknek. Így drasztikusan kevesebb só és cukor, teljeskiőrlésű péksütemény, deciliterben minimalizált tej, illetve kalciumtartalmú tejtermék, sok zöldség, gyümölcs, alacsony zsírtartalmú hús került a menübe.
Forrásaink szerint viszont az egész méricskélést, grammra pontos tervezést elölről kell kezdeni, ha ezeket az előírásokat nem 3, hanem 4 étkezésre elosztva kell majd betartani. Olyan is volt, aki szerint a közétkezetésről szóló rendelet – sólázadást és szülői petíciókat generáló – módosítása mehet a kukába, mert egy kibővített étkezési rendben ez végképp betarthatatlan. Kérdés az is, hogy mit lép minderre az Emberi Erőforrások Minisztériuma, amely egyelőre azt játssza, hogy a rendelettel minden szép és jó, hivatalos panaszról nem tudnak, miközben heti szinten jönnek az ehetetlen/sótlan/íztelen étel miatt kerekedő botrányok. (Ez persze nem jelenti azt, hogy a korábbi sós vagy túlcukrozott, túllisztezett, zsíros ételeket sírnánk vissza.)
Ki állja a számlát?
És persze még ott van a sokaknak legfontosabb kérdés: vajon ki állja majd a plusz étkezés költségét. A hvg.hu-nak nyilatkozó cégek folyton a kis árrésre panaszkodnak, szerintük nincs akkora profit ezen a területen, mint ahogy a közvélekedésben él. Már a menzarendelettel kapcsolatban is azt ismételgették, hogy az egészségesebb, és így drágább alapanyagokat alig lehet kigazdálkodni ugyanabból az összegből. Egy negyedik étel költségét nem valószínű, hogy képesek, vagy egyáltalán hajlandóak lennének kiszorítani, ha pedig ezt nagy kormányzati dobásnak szánják, akkor a szülőket sem idegesítenék fel a menzapénz emelésével - vagyis elsőssorban központi-önkormányzati forrásból kellene dotálni a plusz étkezést.
Megkérdeztünk egy olyan élelmezési vezetőt is, aki az önkormányzati finanszírozású, vagyis nem profitorientált közétkeztetésben dolgozik, ő jóval pozitívabban állt hozzá a várható központi változtatáshoz. „Ha nekem azt mondják, hogy naponta négyszer kell enni adni, akkor megoldjuk. Persze ehhez adniuk kell pénzt, paripát, posztót is” – jelentette ki ő is azonnal. Azt ugyanakkor egyáltalán nem akarta találgatni, mégis milyen változtatásokat hoz ez az oktatás rendjében, szerinte ezt a pedagógusoknak kell majd kimódolniuk.
Egyetértett azzal, hogy egy ilyen változtatáshoz a munkaszervezés egészét újra kellene gondolni, mégpedig egy nagyobb területet lefedő étkeztetőnél a főzőkonyhákat és a több tucat tálalókonyhát összehangolva. „A mostani rendszerre vagyunk berendezkedve, bonyolult lenne átállni, de ha kell, meg lehet csinálni. Ha a plusz étkezés például egy reggeli lenne, akkor az egész munkakezdést előre kell hozni, és máshogy szervezni a fuvart is” – magyarázta.
Napi négy helyett inkább minden nap legalább egyszer egyenek a szegény gyerekek?
A hvg.hu tárta fel elsőként, hogy a sokat támadott menzareformnak van egy olyan szociális következménye, amivel senki nem számolt: eszerint a szegénységben élő gyerekek, kik rendszeres és tartalmas étkezéshez egyedül a menzán jutnak hozzá, sok társukhoz hasonlóan szintén elutasítják a szokatlan vagy sótlan "reformételeket", és inkább nem esznek - emiatt pedig éheznek. MInt ahogy már említettük, az Orbán-kormány az utóbbi időben több kritikát is kapott a gyerekéhezés miatt – bár ez a miniszterelnök főtanácsadója, Hegedűs Zsuzsa szerint nem létezik -, de nem egyértelmű, hogy ez is szerepet játszik-e a közétkeztetés kibővítésének tervében.
Forrásaink véleménye megoszlott arról, hogy ez mennyiben lenne megoldás. Az önkormányzati fenntartású szervezetet igazgató élelmezésvezető szerint kapásból gondot jelenthet, hogy erősen differenciált, melyik intézményben van szükség erre. „A mi területünkön is van olyan iskola, ahol nagyon jól jönne, mert az itteni gyerekek akár óránként is tudnának enni, míg máshol nem lenne rá szükség” - mondta. Ráadásul szerinte a gyermekéhezés felszámolásában a napi négyszeri menza bevezetésénél többet segítene, ha az iskolai szünetekben is biztosítanának ételt a rászorulóknak. „Ahogy nyáron is volt erre lehetőség pályázati rendszerben. Mondjuk az nekünk folyamatos üzem lenne, de ha az a cél, hogy ne nélkülözzön a gyerek, akkor nagyobb értelme van, ha minden nap kap valamilyen meleg ételt” – vélte.
Több tanárt is megkérdeztünk, mi a véleményük a tervezett négyszeri étkezésről, de egyikük sem tudott érdemben válaszolni arra hivatkozva, hogy egyelőre teljesen kivitelezhetetlennek tartják. „Nálunk már a nagyszünetet követő szünetet is le kellett rövidíteni 10 percesre, hogy az előtte lévőben az ebéd beleférjen, elképzelésem sincs, mikor ennének normális körülmények közt meg egy reggelit. Talán olyan lenne, mint az uzsonna, amit a nagyok ebédkor magukkal visznek, a kicsiknek pedig a tanulószobába, illetve napközibe hordják” – találgatott egyikük.
A szülők akkor már az egész tanítási rendet átalakítanák
Az Európai Szülők Magyarországi Egyesületének elnökségi tagja, Salamon Eszter viszont egyetért azzal, hogy a gyerekeknek biztosítsanak egy negyedik étkezést is. „Főleg azoknak lenne fontos, akik otthon nem kapnak reggelit, de azoknak is jól esne tanítás előtt mondjuk egy kifli egy pohár kakaóval, akik addigra akár órákat is utaztak iskolába. A tízórai idejére a többség már nagyon éhes, hiszen addigra már túl vannak 2 vagy 3 tanítási órán” – mondta.
Ugyanakkor szerinte egy ilyen változtatást – főleg, ha a 4. étkezés a reggeli lesz - össze kellene kapcsolni azzal, hogy véget vetnek a korai iskolakezdésnek. „Ha már bevezették az egész napos iskolai képzést és a diákok délutánig benn vannak, végre 9 órától kellene kezdődnie a tanításnak. Vagyis széthúzni az órákat: délelőtt 12 – 13 óráig, majd egy hosszabb, legalább egyórás ebédszünetet követően a délutáni órák. Évtizedek óta megy a harc ezért, a pedagógusok egy része is ezt támogatná, mert a gyerekeknek 9 előtt egyszerűen nem is fog az agya. Ehhez képest nemhogy 8 órakor kezdenek, de egyre több a nulladik óra” – mondta Salamon Eszter, aki szerint így már ehhez a rendszerhez kellene igazítani a négyszeri étkezést is.
„A gyakoribb étkezés bevezetésével ugyanakkor pont az a baj, mint ezen a területen a többi szabályozással: nem szabadna uniformizáltan meghatározni. Helyben kellene dönteni, mi a legjobb megoldás, bevonva a szülőket” – mondta. Az Európai Szülők Magyarországi Egyesülete nemrég készített egy nemzetközi felmérést, ebben 25 országban vizsgálták meg, hogy az iskolákban mit fizetnek a szülők, és milyen döntési jogkörökkel rendelkeznek. „Az jött ki, hogy a legtöbb országban döntési joga a szülőknek a házirenddel és a gyerekek étkezésével kapcsolatosan van. Vannak olyan országok is, ahol utóbbiba nemcsak beleszólhatnak a szülők, hanem teljes egészében ők döntik el, melyik szolgáltatót, milyen feltételekkel, hogyan alkalmazzák az étkeztetésre. Mert logikusan úgy gondolják, hogy ehhez az iskolának, a pedagógusoknak végül is semmi köze nincs” – magyarázta. Ezzel szemben Magyarországon a szülők, illetve iskolai szervezeteik semmilyen dedikált jogot nem kapnak ebben a kérdésben, ahogy Salamon Eszter megjegyezte, „legfeljebb azt döntheti el, hogy inkább be sem fizeti a gyerekét a menzára”.
