Érdemes lesz-e nemsokára Bécsben venni egy SIM-kártyát, és roaminggal telefonálni Magyarországon? Letiltják, lassítják-e a Skype-ot a szolgáltatók? Fizetős lesz-e a mostani minőségű Youtube? Ilyen kérdések merültek fel ma a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) sajtóreggelijén, és arra is választ kaptunk, miért nem lép fel az NMHH a köztévé Híradójának sajtó- és mindenféle etikailag aggályos tevékenysége ellen.
Az NMHH két témát is tisztázni szeretett volna. Az egyik a roamingdíjak kérdése, a másik a hálózatsemlegességé, ami a kétsebességes internet néven vonult be a híradásokba.
Drágulnak a belföldi telefontarifák?
A roamingdíjak 2007 óta csökkennek, és 2013 óta folyik egy egységes európai rendelet kidolgozása, amely napokon belül hatályba is lép. Ezután a 3. naptól kezdve egész EU-ra érvényes lesz, nem lesz jogharmonizáció. 2016. április 30. után 2017. június 14-ig átmeneti időszak lép érvénybe egységes díjkalkulációval:
A küldföldről indított hívás nettó ára a hazai percdíj + max. 5 eurócent lesz
Külföldről küldött sms: hazai sms-díj + max. 2 eurócent
Adatforgalmazás: hazai adatforgalmi díj + max. 5 eurócent/megabájt
Külföldön fogadott havás: kb. 1,14 eurócent (ez a szám pontosan december közepén alakul ki súlyozott átlagolással)
2017. június 15-én pedig csak kivételes esetekben lehet majd roamingdíjat felszámolni: ha hitelt érdemlően igazolják, hogy a roamingköltségeiket nem tudják máshogy fedezni. Ekkor az NMHH egy felárat határozhat meg – ennek összege még nem ismert.
A hatóság most 9 hónapon át a részletszabályok kialakítását végzi az uniós intézményekkel együtt, hogy például ne érje meg egy másik uniós államban venni egy SIM-kártyát, majd azzal roamingolva telefonálni Magyarországon. A hatóság szerint a kialakítandó roamingkeretek ezt nem teszik majd kifizetődővé, például limitet vezet be a hatóság, aminek túllépése esetén a régi roamingdíjak lépnek érvénybe.
Annak viszont „megvan a veszélye”, hogy a roamingdíjak módosítása-eltörlése miatt megnőnek a belföldi telefontarifák – hisz azokhoz igazítják a roamingdíjakat is. Az NMHH is nehezen látja még a jövőt a részletek kidolgozása nélkül.
Jön a fizetős videómegosztás?
Vége az internetnek, a szabadságnak, az erősebb cégek kiváltságos helyzetbe kerülnek, a kicsik megfulladnak, az innováció pedig elhal – ilyen üzenetekkel érkezett el a kétsebességű internet híre. A hálózatsemlegesség jogi szabályozása eredetileg épp kiegyenlítő célú szabályozás lett volna, de a benne található kiskapuk miatt megalapozottnak tűntek a fenti riadalmak. Az NMHH szerette volna ezeket megcáfolni, de ez csak részben sikerült.
Az új uniós szabályozás kimondja, hogy egyes tartalmakat/szolgáltatásokat/alkalmazásokat nem lehet korlátozni, lassítani, azaz a szolgáltató nem mondhatja ki, hogy az ő hálózatán nem használható például a Skype vagy egyéb netes alapú telefonon alkalmazás. Forgalomkorlátozásra csak kivételes esetben, ideiglenesen kerülhet sor – erre időnként szükség van, vagy azért, mert egy bíróság így határoz (szerzői jogi, nemzetbiztonsági, bűnüldözési okokból), vagy azért mert például hackerek támadtak meg valakit, vagy hálózati torlódás veszélye miatt. Ez a korlátozás nem alapulhat kereskedelmi megfontolásokon, és nem jöhet létre egyes tartalmak előnyére, illetve rovására. A kérdés itt az volt, hogy vajon (a fejlesztések elmaradása miatt) elégtelen kapacitás hiányában dönthet-e úgy egy szolgáltató, hogy korlátozza pl. a streamelt videók letöltési sebességét, és meddig tehet így.
A jövőben várható egyes olyan szolgáltatások beindulása, amelyek, mint például a vezető nélküli autó vagy a távsebészet, garantált sávszélességet követelnek meg – vajon itt nem a nagy, tőkeerős cégek fogják-e elvinni a sávszélességet a felhasználók rovására? Az NMHH álláspontja szerint ezek a speciális szolgáltatások nem internet-hozzáférési szolgáltatásoknak minősülnek, ezek más hálózati megoldásokat használnak majd, a hatóság pedig ezeket ellenőrizni fogja. Itt az NMHH szerint nem kell félni kétsebességes internettől. De nagy még a homály szabályozás részleteit illetően – a beszélgetés alatt az is találgatás tárgya volt, hogy mi számít OTT (over-the-top), azaz olyan audiovizuális tartalomszolgáltatásnak, ami vezeték nélkül, széles sávú interneten jut el a felhasználóhoz, és egy olyan harmadik szolgáltató is belép a rendszerbe a netszolgáltató és a televíziók mellett, mint a Netflux vagy a Hulu. Az is felmerült magánvéleményként, hogy elképzelhető, hogy lesz egy fizetős, de luxe youtube-verzió, amely gyors lesz, illetve lesz a fapados, reklámokkal teli, lassabb. Sok még tehát a bizonytalan pont itt is.
Az NMHH kezében egyelőre nem lesznek erősebb jogosítványok a szankcionálásra, mint eddig: marad a felszólítás, pénzbüntetés.
Az NMHH magától nem vizsgálódik
A reggelire a Bűvösvölgy nevű médiatudatosságot növelő oktatási intézményben került sor – az ide látogató gyerekek megismerik a média működését, kamerák, stúdiók működését.
Örvendetes, hogy a gyerekek médiaértése jobb lesz, de vajon a média manipulatív technikái körében is jól kiismerik magukat? Az NMHH vezetésétől megérdeklődtük, hogy mint ellenőrző hatóság, miért nem indítanak vizsgálatot a köztévé Híradójának egyes riportjai ellen, amelyek gyaníthatóan nem tesznek eleget a kiegyensúlyozott tájékoztatás törvényi kötelezettségének – legalább is a TASZ ezt vélelmezte a hvg.hu-nak a menekültek eldobott telefonjairól szóló ominózus híradós riportsorozatról. De épp így kérdéses a nyilvánosságot megtévesztő szakértők szerepeltetése.
Az NMHH-nak saját jogkörben nincs lehetősége joga vizsgálatot indítani, ez kifejezetten uniós kérésre került ki a jogkörök közül. Azonban bejelentésre indulhat vizsgálat – és nem korlátozódik csak az állami csatornákra, a magántévéket is vizsgálja a hatóság.
Vagyis tulajdonképpen a bejelentőkre vár az NMHH – jelenleg hét ilyen ügy van folyamatban, bár a köztévé szinte mindennap szolgáltat bejelentésre méltót, mint például a "Megint gyerekeket dobáltak át a kerítésen a migránsok" címűt. Emlékezetes, hogy az első, horgosi „dobálást” Bakondi György miniszterelnöki tanácsadó jelentette be, ő közölte tényként egy sajtótájékoztatón, később pedig azt mondta, ő is csak hallomásból értesült róla.