Gergely Zsófia
Szerzőnk Gergely Zsófia

Az Orbán-kormány vezette be a nagy rezsiháború részeként, hogy a társasházak megtakarításáról minden hónapban hirdetményt kell kitenni, de úgy tűnik, ezt még abban a budai luxuslakóparkban sem tartják be, ahol két miniszter lakik. Pedig a táguló lakásokról elhíresült Pasa Parkban csak a gázon közel 2,5 milliót spóroltak meg a lakók másfél év alatt. Közben máshol a büntetéstől tartó közös képviselők hónapról hónapra kiplakátolják a hirdetményt, bár a lakókat ott sem érdekli. Ahogy az illetékes hatóságot se nagyon, hiszen mindössze kétszer szabtak ki minimális bírságot jogellenes nem-plakátolásért.

Óriási felhajtás volt tavaly év elején amiatt, hogy az Orbán-kormány a rezsiharc részeként kötelezővé tette, hogy a társasházakban hónapról hónapra közzétegyék, mennyi a rezsicsökkentéssel megtakarított összeg. Ahogy meg is írtuk, a közös képviselők anyáztak a pluszmunka miatt, a lakók értetlenkedtek, a vitringyártók meg örültek, mert megugrott a kereslet az addig slágerterméknek éppen nem nevezhető üveges vitrinek iránt. Az Országgyűlés által elfogadott, „rezsicsökkentéssel kapcsolatos tájékoztatási követelmények” közt ugyanis még azt is megszabták, hogy a rezsihirdetménynek legalább 45 napig kinn is kell maradnia a lépcsőházban „figyelemfelkeltő és jól látható módon”, másképp a közös képviselőt pénzbírsággal sújtják. Sok helyen inkább nem kockáztattak, és zárható vitrinbe plakátolták ki a kormányzati rezsipropagandát, nehogy egy letépdesésre hajlamos szomszéd vagy akár egy kósza szél miatt fizethessenek akár 500 ezer forintig terjedő bírságot.

A hvg.hu megnézte, mi a helyzet most, másfél évvel később, lankadt-e a rezsitájékoztatásra kötelezett közös képviselők plakátolási kedve, vajon izgatottan várják-e minden hó elején a lakók a hirdetményt, hogy megtudják, mennyi maradt így a ház kasszájában a kormánynak hála.

Tavaly nyár óta nem tűnt fel, hogy törvénytelenség folyik a vitrinben

Nem adtuk alább, utánajártunk, mi a helyzet rezsihirdetmény-fronton az ország egyik leghíresebb társasházában: a budai Pasa Parkban, ahol tágulnak a lakások, és ahol Orbán Viktor újdonsült kabinetfőnöke, Rogán Antal és Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter is lakik. A ház akkor lett méltán ismert, amikor Rogán kétszer is átírta itt található lakásának adatait a képviselői vagyonbevallásában – először a tulajdoni hányadán variált, majd az ingatlan pontos területét módosította, miután talált otthon egy 94 négyzetméteres tetőteraszt is –, majd Varga is megtalálta elsőre kifelejtett tárolóját és teremgarázs-férőhelyeit.

Részlet egy társasház hirdeményéből
hvg.hu

Mivel a ház nem csak egy a sok közül, az ott megforduló forrásunk névtelenséget kérve a napokban lefotózta a lépcsőházi előtérben található hirdetőn, mi a helyzet a Pasa Parkban, hogyan tájékozódhatnak Rogán és Varga miniszterek a ház megtakarításairól. Úgy tűnik, a 32 lakásos társasházban annyira nem követik lázas figyelemmel a lakók a megspórolt rezsiforintokat: a hvg.hu birtokába került képen látható közlemény „kifüggesztésének időpontja” 2014. június 15. Vagyis annak ellenére, hogy a törvény(ük) alapján minden hónapban kötelező lenne kifüggeszteni a friss kimutatást, a Pasa Parkban tavaly nyáron cserélték utoljára a hirdetményt – és ezek szerint ezt azóta nem is kifogásolta egy lakó sem.

2,5 millió a rezsimegtakarításuk csak a gázon

Pedig a 32 lakásos ház sokkal jobban járt a rezsicsökkentéssel, mint az általunk bemutatott citromdíjas kis alföldi társasház, amelyik még az első időszakban összesen 40 forintot takarított meg, miután egy lépcsőházi lámpa az összes közös fogyasztása.

A 2014. júniusi hirdetményről készült fotó alapján a Pasa Parkban a „közös tulajdonú épületrészeket érintő közüzemi szolgáltatások díja, valamint a külön tulajdonon belül nem mérhető közüzemi szolgáltatások díjában” a következő megtakarításoknak örülhettek Rogánék: a szemétszállításért adott időszakban (vélhetően hónapban) 22 117 forinttal, a víz- és csatornadíjból 75 659 forinttal, míg a gáz árából 199 ezer forinttal kellett kevesebbet fizetni. Mivel a társasház „a villamos energiát nem egyetemes szolgáltatás keretében végzi, rezsicsökkentés nem érvényesül” – olvasható az áramról szóló rubrikában.

A Pasa Park lakói így a 2013-ban indult rezsiháború óta a szemét díján több mint 243 ezer forintot, víz- és csatornadíjon közel 430 ezer forintot, a gázon pedig – 2013. január 1-je óta – majdnem 2,5 millió forintot (egészen pontosan 2 480 247 forintot) takarítottak meg. Utóbbit valószínűleg az dobja meg ennyire, hogy sok fűtött közös terük van, mint például a teremgarázs. De a lakópark egy korábban nyilvánosságra került ismertetője szerint van uszoda, szauna és fitneszterem is, bár nyilván kívülről nem lehet megmondani, ebből pontosan mi tartozik a közös rezsibe.

Kik maradtak rezsitájékoztatás nélkül a Pasa Parkban?

A 444.hu szedte össze tavaly márciusban a folyton elbakizott vagyonbevallások után, kik laknak a Pasa Parkban. Rogánon és Vargán kívül itt lakik Puskás András, aki alpolgármester volt Rogán belvárosi polgármestersége idején. Szintén tulajdonos a lap akkori írása szerint a trafikok üzemeltetésének elnyerésében és közbeszerzési pályázatokon sikeres Csetényi Csaba, akinek túl sokat idegeskednie sem kell a potenciális versenytársak miatt. A többi lakó közt is akadnak még befolyásos és híres emberek, így gázcéges vezető, sorozatszínész és bankár.

Az első hirdetmény konzerválódott máshol is

A megcsappant rezsihirdetési kedv nem csak a Pasa Parkban uralkodott el: rögtönzött, egyáltalán nem reprezentatív körkérdésünkre érkezett válaszok alapján vagy már egy ideje ki sem rakják az összesítést, vagy kinn lóg ugyan, de „a kutyát sem érdekli”. Ez már abból is látszott, hogy bárkit kérdeztünk a témában, mindenki némi haladékot kért a válaszadásra, mondván, hazafelé jövet-menet majd lecsekkolják, mert fogalmuk sincs saját házuk megspórolt rezsiforintjairól. Egy forrásunk e célzott ellenőrzés eredményét úgy foglalta össze: „a legelsőt tették ki, az van ott háborítatlanul azóta is”.

„A hónapról hónapra frissítést éves szintűre egyszerűsítette le a közös képviselő. De azért használja a célra vásárolt, zárható vitrint, ebbe kerül minden fontos infó, amit ’üzen’ az ő népének” – magyarázta a náluk kialakult hirdetmény-szokásjogot egy zuglói, négy lépcsőházas épület lakója. Szerinte így mindössze annyi értelme lett az egésznek, hogy a házbiztosító, a zárszerelő, gázos, vizes adatai jól láthatóak, nem kell keresni. „A nyugdíjas lakóknak persze fontos, hogy minden lakógyűlésen legyen egy olyan pont, amikor a közös képviselő néni elmondja, hogy mennyit takarítottunk meg, majd egyöntetű szavazással áthelyezzük a felújítási alapba. Nem mintha olyan sok pénzről lenne szó” – tette hozzá.

A megkérdezettek közt egyetlen társasházat találtunk, ahol az egyik lakó beszámolója szerint éppen a másik véglet érvényesül az idősebb lakók nyomására. „A Nyugdíjas Játék- és Vidámságellenes Koalíció a szabályzatban kamerás megfigyelést vezetett be az érintett térre”, annyira komolyan veszik. Hozzátette, azért hívja őket így, mert a közös területeken való játékot is megtiltották, hogy a gyerekricsaj ne zavarja a lakókat.

A közös képviselők is tudják, hogy értelmetlen

A hvg.hu-nak névtelenséget kérve nyilatkozó közös képviselők viszont állították, hogy az ő házaikban szabályszerűen, hónapról hónapra cserélgetik a hirdetményt, csak éppen értelmetlenül. „Végrehajtjuk, mert ez a törvény, de lelketlen az egész, mert semmi értelme, a lakókat nem érdekli. Volt már, hogy rákérdeztem lakógyűlésen, de egyértelműen kiderült, mennyire feleslegesen plakátolunk minden hónapban” – mondta egy nagyobb, közös képviseletre szakosodott cég vezetője. Szerinte nyilván örülnek a lakók a kevesebb fizetnivalónak, „a dolog pszichikája miatt” totális az érdektelenség. „E mögött nincs valós pénzmozgás, nem jelenik meg ez a pénz. Az évet már e szerint, a kisebb költségek alapján tervezzük, így itt nincs valós pluszpénz. Így megfoghatatlan, ráadásul politikai kérdés is, így nem foglalkoznak vele az emberek” – tette hozzá.

Túry Gergely

Egy másik, szintén házkezeléssel foglalkozó forrásunk ugyanezt mondta, sok ingatlan tartozik hozzájuk, de „nulla visszajelzés jött” a másfél év alatt. Ennek ellenére nem hagynak fel a plakátolással, ha abbahagyják, nincs garancia rá, hogy nem nyomja fel őket egy rosszindulatú lakó. „Pedig volt, ahol még mondták is, hogy nekik bőven elég, ha az évi szokásos elszámolásban megkapják” – jegyezte meg. A megtakarítás kétségtelenül jól jön mindenhol, de nem akkora, hogy ne emésztődne fel azonnal valamilyen kis-közepes karbantartási munkára.

Közös képviselettel foglalkozó forrásunk ugyanakkor állítja, hogy a társasházak összességében egyáltalán nem jártak jobban. „Van olyan közműcég, ahol megszűnt a zöld szám, a kerületben lévő ügyfélszolgálat pedig – pont a változásokat követően – átköltözött egy olcsóbb helyre, ahol viszont fizetnem kell a parkolásért.” Szerinte a gázszolgáltatásban is lettek újabb, járulékos költségek, amik korában nem voltak, ezért az a véleménye, hogy „amit nyertünk a réven, elment a vámon”.

És mit mondanak a vitrinesek?

„Nincsen már a dömping, ez akkor lement. Aki a rendelkezéstől akkor megijedt, akkor rendelt, de ez azóta leülepedett” – mondta a hvg.hu-nak névtelenséget kérve egy olyan cég képviselője, amely zárható fali vitrineket is gyárt. Nekik tavaly nagyon jól jött a kötelező hirdetmény bevezetése, alig győzték legyártani a megrendelt darabokat, mert ilyesmiből – addig legalábbis biztosan – nem tartottak.

Bár a vitrin-boom lecsengett, a cégvezető szerint azóta sem panaszkodhatnak, hosszú távon is hat azért a társasházi rezsipropaganda. „Az intézkedésnek köszönhetően a vitrin bekerült a köztudatba, így azóta is rendszeresen vásárolnak zárt üvegajtós darabokat, ha módja van rá a háznak, hiszen mégiscsak jobb, ha nem szaggatják le a közzétett hirdetményeket” – magyarázta.

A tájékoztatási kötelezettséget elmulasztó közös képviselőre kiszabható maximális bírság 500 ezer forint, amiről a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság dönthet. Tavalyi cikkünkben Kathi Attila, a hatóság stratégiai kabinetjének vezetője azt ígérte, nem fognak nagy bírságokkal rögtön keménykedni, „ha elégséges, akkor bírság nélküli kötelezést” rónak ki. Úgy tűnik, hatósági szinten sem lett túl nagy jelentősége a hirdetményesdinek: mindössze kétszer szabtak ki bírságot, egy alkalommal 20 ezer, egyszer pedig 30 ezer forintot.

Razziázni egyáltalán nem mentek társasházakba, „egy egész éven át tartó rezsicsökkentéssel kapcsolatos témavizsgálatot” végeztek 2014-ben, amely „beadványokon alapult”. 265 esetet vizsgált meg a hatóság országszerte, de a beérkezett beadványok közül 71 esetben született jogsértést megállapító határozat – közölte a hatóság kommunikációs osztálya. Ezek közül a feltárt jogsértések közül került ki a két eset, ami az előbbi, pár tízezres bírsággal végződött.

Hirdetés