Hosszú napokon át a menekültek által eldobott telefonokon tárolt képi felvételekkel keltett hangulatot a köztévé Híradója. Az erősen spekulatív végtermék jogilag és médiaetikailag is támadható, bizonyító ereje eljárási szempontból megkérdőjelezhető. Nem alkalmasak semmi többre, mint a nézők manipulálására.
„Megrázó felvételek” a migránsok telefonjain: az M1 Híradója naponként áll elő egy újabb tudósítással, melyek a Röszkénél állítólag eldobált mobiltelefonokon talált képi és videós tartalmakat interpretálják, és keltenek hangulatot általában a menekültekkel szemben. A Híradó tudósításait az MTI is rendre átveszi, ahonnan az elektronikus és online médiában szinte akadálytalanul multiplikálódik a hír a lefejezéseket, pornográf felvételeket gyűjtő migránsokról.
A köztévé híradójánál egy helybéli férfi „jelentkezett”, hogy megmutassa a felvételeket, majd a tudósításban jól felismerhetően egy betyársereges pólóban kalauzolja a riportert és a kamerát. A köztévé nem egyszerűen beszámol a videókról, fotókról, megpróbálja értelmezni is őket: a telefon tartalma alapján „a tulajdonosa – vagy az, aki rátöltötte ezeket a tartalmakat –, jól ismeri a radikális iszlám nézeteket”.
Egy másik tudósításban George Spöttle biztonságpolitikai szakértő mondja egy lefejezős videó kapcsán, hogy aki ilyeneket tárol a készülékén, „vagy maga is szimpatizál a terrorizmussal, vagy pedig maga is terrorista”, mivel egészséges lelkületű ember ilyeneket nem tölt le „és esetleg ezen élvezkedik a telefonján”. De gyerekkatonákról is láthatunk felvételeket, majd a valóban szörnyű jelenségről Nógrádi György biztonságpolitikai szakértő beszél.
A riportsorozat több jogi, etikai, hitelességi kérdést is felvet. Jogszerűen nyúltak-e a hozzá a tárolt adatokhoz? Valóban jelent-e nemzetbiztonsági kockázatot ezeknek a felvételeknek a létezése? Ha igen, nem sérti-e a nyomozás érdekeit az, hogy az MTVA orgánumai közlik ezeket? És ezen túlmenően: sajtóetikailag nem aggályos a tartalmak szelektív, erősen manipulatív nyilvánosságra hozatala?
Betyársereges forrás
Mint a köztévé maga mondta el, egy néző jelentkezett náluk a felvételekkel. Érdekes módon ugyanaz a személy négy nappal korábban a Betyársereg honlapján mesélt, csak még részletesebben, mint a hírműsorban. A honlapon egyebek mellett a határvédő önkéntesek paramilitáris szerepvállalásának részletei is olvashatók, például az, hogy megállítottak és karikás ostorral kényszerítettek zöldhatáron átkelő menekülteket arra, hogy üljenek le a földre. Vagy, hogy a nyilatkozó szerint az „újonnan érkezett, most még pátyolgatott ellenségeinknek egy ember megölése annyi, mint nekünk a reggeli kávé”.
Hogy a köztévé a Betyársereg honlapjáról is tájékozódik, szakmailag teljesen rendjén való dolog. Hogy az ott talált információkkal hogyan bánik, milyen kritikával kezeli őket, már egy másik kérdés – a menekültellenes averzióit nem titkoló radikális szervezet szimpatizánsának kezéből kapott dokumentumokat nyilván a megfelelő forráskritikával kell kezelni. Ha ezt meg is tették, ott van még a közlés igencsak komplex kérdésköre.
Bűncselekmény gyanúja
Megkérdeztük a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) szervezetet, mit gondolnak a riportsorozatról. A TASZ szerint az információhoz jutás is kérdéses: milyen alapon tartja meg a „néző” a talált telefont, és adja át a köztévének? A tartalmakat a köztévé milyen alapon tartja meg, és adja tovább a szakértőnek? Ha a telefon terroristáé, kémé volt, súlyos nemzetbiztonsági kockázatokat jelenthet a felvételek nyilvánosságra hozása. Ha pedig erről nincs szó, akkor pedig személyiségi jogi és adatvédelmi gondok merülnek fel.
A telefon megnézése, az adatok megtekintése, más számítógépekre való lementése a tiltott adatszerzés és az információs rendszer vagy adat megsértése bűncselekményének gyanúját veti fel, előbb három, utóbbi két év szabadságvesztéssel is büntethető. A köztévé részéről is felmerül a kérdés, miért nem fordult a hatóságokhoz, amikor megkapta a felvételeket (erre vonatkozóan a köztévé nem mondott semmit).
Persze van olyan nyomós közérdek, közérdeklődésre számot tevő információ, aminek társadalmi haszna nagyobb, mint az adatvédelmi jogsérelem, folytatja a TASZ. Ám a köztévé riportja semmi ilyennel nem szolgál – folyamatosan találgatásokba, spekulációkba bocsátkozik, következtet, de azon túl, hogy pornó és egyéb extrém tartalmakat talált valaki egy telefonon, nem tud állítani semmit.
Az igazságügyi szakértő kételkedik
Az elhagyott telefonok tartalmát a Terrorelhárítási Központ (TEK) vizsgálja, hogy kiszűrjék a terrorizmussal kapcsolatba hozható személyeket és a lehető legrövidebb időn belül hiteles információkat szerezzenek – számolt be az M1. Nem lesz könnyű dolguk – már ha a hatályos büntető jogszabályoknak megfelelően járnak el, ezek ugyanis pontosan megszabják, mikor és mennyiben lehet bizonyítékként felhasználni a mobilt és más informatikai eszközöket.
„Az első kérdés kapásból az, hogy a megtaláló(k) fogták, és elvitték a rendőrökhöz a telefonokat, vagy odahívták őket a helyszínre. Előbbi esetben máris gond van, mert már ettől kezdve nem hiteles a tartalmuk, mint bizonyíték, hiszen manipulálhatták azokat. Ezért kell a helyszínen hivatalos lefoglalást tartania a hatóságoknak, és a tárgyaknak azonnal bűnjelzacskóba kerülniük” – mondta a hvg.hu-nak Fülöp Tamás informatikai igazságügyi szakértő. Munkájának egyik része pontosan ez: az ehhez szükséges berendezéssel rögzíti a legkülönfélébb informatikai eszközök adatállományát annak érdekében, hogy az manipulálhatatlan legyen, és így fel lehessen használni bizonyítékként a legkülönfélébb eljárásokban.
Nem bizonyít semmit
„E nélkül olyan lenne, mintha valaki bevinne a rendőrségre egy mobilt, hogy azon micsoda felvételek vannak. De mikor került rá, ki tette fel, és vajon nem állították-e át utólag a dátumát? Egy sor kérdés van, ezért ideális esetben az érintett is jelen van a lefoglalásnál, és aláírja a jegyzőkönyvet. De ha erre nincs mód, mint ebben az esetben is, akkor nem árt hatósági tanút alkalmazni már a helyszínen” – sorolta. A nyomozók utána már valójában ezt a hitelesen lementett adatállományt vizsgálják a munkájuk során. „Ha viszont a lefoglalás szabálytalan volt, akkor azt attól kezdve nehéz lesz bizonyítékként felhasználni” – jegyezte meg.
Ha ez így még szabályszerűen is történt, más kérdés, mennyire lesz eredményes az eljárás. Eleve nehéz lesz megállapítani, egyáltalán ki az eljárás alanya, hiszen valószínűleg menekültek voltak, akik nehezen beazonosíthatóak a vélhetően többségében külföldi hívószámok, egyéb adatok alapján. „Olyan esettel is találkoztam, ahol hiába volt pontosan beazonosítható többek közt az IP-cím alapján, hogy melyik számítógépről követhettek el bűncselekményt, ketten is használták ugyanazt a gépet. Ha a telefon is több személynél volt, hogyan lehetne bizonyítani, ki és pontosan mire használta” – tette fel a kérdést az igazságügyi szakértő. Ahogy az sem mindegy, hogy a köztévé szerint „megrázó” felvételeket milyen fájlmappában találták, hiszen a csak megnyitott és megnézett videókat is rögzíti a mobil, de csak ideiglenesen.
A „több sebből vérzik” tipikus esete
A köztévé riportjában megmutatott felvételek hitelessége ezek szerint ugyanúgy megkérdőjelezhető, mint a felhasználásuk módja. Ezzel pedig már a médiaetika és a közszolgálatiság alapkérdéseit érintjük.
A közszolgálati televízió hírműsorainak kötelessége lenne kiegyensúlyozottan tájékoztatni, ebben az esetben ez nem történt meg. (A médiatörvény minden televízióra előírja a kiegyensúlyozottság és teljes körű tájékoztatás követelményét, ami a TASZ szerint indokolatlan a kereskedelmi televíziók esetében, de indokolt a közcsatornákra nézvést, mivel súlyos közpénzekből működnek.) Ez a riportsorozat „olyan kitételeket tartalmaz, és olyan következtetésre jut, amely alkalmassá teszi arra, hogy valakiben előítéleteket keltsen, ebből következik, hogy a teljes körű és kiegyensúlyozottsági követelményeknek nem felel meg a riport”.
A Médiatanács nemrég – amúgy vitatható módon – épp ez okból indított eljárást a Magyar Hírlap ellen, amely interjút közölt Boross Péter volt miniszterelnökkel olyan mondatokkal, hogy „a menekülteknek „nemcsak a kultúrájuk más, hanem az ösztönrendszerük, biológiai, genetikai adottságaik is”. Az interjú a Médiatanács szerint „alkalmas lehetett a bevándorlókat érintő megtévesztő, sztereotip vélemények felerősítésére”, ezért hatósági eljárást indított. 2015 januárjában a köztévé Híradóját elmarasztalta a Médiatanács hírolvasói kommentár miatt – Németh Balázs hírolvasó 40 másodpercben ecsetelte, hogy a kormánnyal kritikus netes hírszájtok elhallgatják a jó híreket.
Rém- és álhírbarát közszolgálat
A köztévé és Híradója a menekültválság kirobbanása óta markánsan menekültellenes, elfogult a tudósításaiban. Átvett rém-, illetve álhírt (pl. a bicskei Tescóban késsel támadó migránsról, aki valójában nem is tett ilyet), és olyan állításokat közölt tényként, melyek azóta sem lettek alátámasztva (nyilvántartott terroristának vélt Röszkénél egy férfit, de a hírt sem a rendőrség, sem a TEK nem erősítette meg).
Megkérdeztük az M1-et, hogy ellenőrizte-e a telefonon talált felvételek valódiságát, amire az a válasz érkezett, a Híradó elkövetkezendő tudósításaiban megkapjuk a választ. A felvételeket vizsgáló TEK-nek is feltettünk erre vonatkozó kérdéseket, az ő válaszukat is még várjuk. Az, hogy a köztévé spekulatív riportsorozata kiállja-e a kiegyensúlyozottság és teljes körű tájékoztatás igényét, majd a Médiatanács eldönti.
