Hétfőn az ország minden megyéjében félpályás útlezárással készülnek az állami földek tervezett elárverezése elleni tiltakozásul. Az LMP és a Jobbik a 380 ezer hektár elkótyavetyélése miatt aggódik, a szocialisták újabb mutyit sejtenek a háttérben. Nagy kérdés, kinek éri meg az adásvétel, még úgy is, hogy az állam kedvezményes kölcsönt kínál a földek végleges privatizációjához. Lehet, a végén megint csak a nagy agrárvállalkozások tulajdonosai járnak jól.
„Tiszta a lelkiismeretem, a Ménesbirtok Zrt.-t, s vele együtt a települést, nem én tettem tönkre. Negyvennyolc évesen visszavonulhatnék búsongva, hiszen ez volt az életem, megviselt. De gyarló ember vagyok, inkább elmegyek a licitekre” – magyarázza Kun Mihály, a 230 éves múltra visszatekintő mezőhegyesi mintabirtok vezetője.
A cég elnevezésében is szereplő ménesbirtokot II. József alapította, hogy a császári seregnek biztosítva legyen a lóutánpótlása, a kiegyezés után került magyar kézbe, és kezdett el iparinövény-termesztéssel és sertés-, valamint szarvasmarhatartással foglalkozni. A 18 ezer hektáron gazdálkodó birtok a szocialista nagyüzemek idején is a magyar mezőgazdaság zászlóshajója volt. A rendszerváltás után 4 év alatt termékszerkezet-váltással és nem kis karcsúsítás árán (a terület közben kevesebb mint 8000 hektárra fogyatkozott) pénzügyileg sikerült stabilizálni az rt.-vé alakult céget, melynek részvényeit 2004-ben értékesítették.
A Medgyessy–Gyurcsány-kormányok idején lezajlott privatizációt a Fidesz később keményen támadta, 2010-ben Lázár János feljelentést is tett, de a vizsgálatot eredmény nélkül zárták le. Az állami földek tartósbérleti pályázatain a birtok 6000 hektárját is megpályáztatták: a 101 földrészlet nyerteseinek a nevét idén hirdették ki. Többtucatnyi bérlője lett a birtoknak, akik 2017 januárjától használhatják a földet, mivel a zrt. szerződései akkor járnak le.
Magyar abszurd
A kormány mostani terve, hogy 380 ezer hektár (51 ezer helyrajzi számon lévő földrészlet) tartós bérletben lévő földet árverez el december végéig, Mezőhegyes környékén is meglepte az érintetteket. Főként az a klauzula, hogy az állammal frissen szerződött bérlőknek nincs elővásárlási joguk, csak azoknak, akik már legalább 3 éve „birtokon belül” vannak.
Mezőhegyesen elvben most az az abszurd is lejátszódhat, hogy miután a Ménesbirtok Zrt. menedzsmentje alól kipályáztatták a földek jelentős részét (a már említett 6000 ha-t), és nagy erők mozdultak meg a cégtulajdonosok ellehetetlenítése érdekében, most az új bérlők nézhetik végig, ha ugyanazokra a földrészletekre a legjobb ajánlatot adja Kun és csapata. Ami még abszurdabb: a földet aztán csak 18 év múlva vehetnék saját használatba.
„A korábbi pályázatokkal nem is csak velem, a gaz tőkéssel toltak ki, hanem az egész várossal – mondta a hvg.hu-nak Kun Mihály, a Zrt vezetője. – Mezőhegyes költségvetésével azonos összegű bért fizetünk 400 dolgozónak, nem feketén, és még csak nem is szürkén, akik itt a városban költik el az 1,3 milliárd forint nettójának, mintegy 800 millió forintnak legalább a 30-40 százalékát. Ez 2017 után, amikor kimegy alólunk a földjeinknek a nagy része, hiányozni fog az itteni vállalkozásokból.”
És bár Kun Mihály biztosan az egyik potenciális vevőként jelentkezik be a liciteken (mezőhegyesi születésű, helyben lakó, mezőgazdaságból élő, tehát a földforgalmi törvényben leírt, a vásárló személyére vonatkozó szabályoknak megfelel), az egész terület „visszavásárlásához” még az ő „tehetsége” is kevés. Számításai szerint egy 300 hektáros, vállalkozásépítésre már alkalmas birtok, mezőhegyesi árakon számolva belekerülhet 450 millió forintba. A 6000 hektár ennek a húszsorosa.
| Mezőhegyesi befutó |
A mezőhegyesi Ménesbirtok Zrt. által használt 101 földrészletnek csak a felét nyerték el helybéliek (például a postásként dolgozó helyi Fidesz-elnök, illetve az általános iskola idén nyáron kinevezett igazgatónője). A többi nem helyiekhez került. Az egyik nagy kedvezményezett Simonka György fideszes országgyűlési képviselő köre: Simonka nővérének a fia, aztán egy egykori dinnyetermelő társ, valamint a képviselő egyik érdekeltségének az ügyvezetője. De találunk a nyertesek között olyat is, aki Magyarbánhegyesen nyert trafikkoncessziót, továbbá a csanádapácai önkormányzati képviselő-testület egyik fideszes képviselőjét, aki a helyi katolikus általános iskola igazgatóhelyettese. Utóbbit kerestük telefonon is, hogy megtudjuk, mihez kezd az elnyert 92 hektáros területtel, és hogy tervez-e elindulni az árverésen, ha kiírnak rá pályázatot. A képviselőnő szerint a magánügye, hogy mit kezd a – számításaink szerint – 150 millió forint értékű területtel, melynek megvásárlása állami kölcsönből sem olyan egyszerűen refinanszírozható. |
Drágább a hitel, mint a föld bérleti díja
Az alapkérdés most ennek megfelelően az, hogy a jelenleg érvényes bérleti szerződéssel bírók egyáltalán rendelkeznek-e a vásárláshoz szükséges pénzzel, vagy a beígért kedvezményes MFB-hitelek törlesztéséhez szükséges anyagi háttérrel. (A licitre kerülő földek több mint 90 százaléka egyébként 10 hektár alatti.) Ami mellbevágó: kalkulációink szerint a legtöbb esetben az aranykorona érték alapján kiszámított bérleti díjnál is magasabb lehet a vételkor felvett kölcsön törlesztőrészlete, függetlenül attól, hogy az ország mely pontján, milyen minőségű földről van szó. Tehát a gyengébb területek esetén is meghaladhatja az éves bérleti díj összegét az éves hitelrészlet.
A szív elviheti a józan észt
Megkerestünk más agrárszakembereket, akik szintén a kockázatokra hívták fel a figyelmet. Ennek megfelelően nem is lehet előre látni, hogy milyen lesz a vásárlási hajlandóság. Egyesek szerint érdektelenségbe is fulladhatnak a licitek, mások szerint nagy az érzelmi felindulás, így sokan belevetik majd magukat a vásárlásokba. Az utóbbiaknak arról sem szabad megfeledkezniük, hogy a gazdáknak jelenleg óriási segítséget jelentő uniós földalapú támogatás 2028-ban biztosan (de lehet, hogy már 2020-ban) megszűnik.
Akiknek a meghirdetett árverések nagy lehetőségnek ígérkeznek, azok a hazai nagy agrárvállalkozók, akik rendelkeznek akkora árbevétellel, hogy saját és rokonaik, illetve embereik nevére vásároljanak földet. Ahogy Kun Mihály is próbál megszerezni valamekkora részt az eddig bérlőként művelt földekből, úgy az ugyancsak Csongrád megyei, stabilan évi másfél-kétmilliárdos árbevétellel rendelkező Gorzsa Mezőgazdasági Zrt vagy a szintén csongrádi, milliárdos árbevételű Héjja Testvérek Kft. tulajdonosi köre is bevásárolhat. (Mindkettő neve felbukkant az Ángyán-listákon, mint amelyek a földbérletpályázatok nagy kedvezményezettjei voltak. A volt fideszes államtitkár lesz a hétfői megmozdulás egyik budapesti vezérszónoka.)
Jönnek az állami mintagazdaságok?
Nagyon sok részletkérdés még nincs tisztázva. A földvásárlások lebonyolításának végrehajtási rendelete még nem jelent meg. Ennek előkészítéséről egy 24 oldalas kormányzati dokumentumot ismertetett az LMP: eszerint 22 megyei jogú város kormányhivatalai és földhivatalai bonyolítanák le a liciteket, a Nemzeti Agrárkamara őrködik a videóra is rögzítendő licitek tisztasága felett. Az árverések a tervek szerint december 31-ig le is zajlanának, melyek eredményéről a hirdetményeket kifüggesztik a földforgalmi törvényben foglaltak szerint. A dobra verendő állami földterület csupán nem egészen 10 százalékát teszi ki az összes művelés alatt levő területnek, szakemberek szerint a mezőgazdaság működésére, eredményeire nem is hatnak ki erőteljesen. „A lényeges nem a föld tulajdonlása, hanem a termelés szabályozása” – fogalmazott több ízben Raskó György, a kárpótlásokról döntő Antall-kormány egykori államtitkára, mezőgazdasági vállalkozó.
A tervezetben ugyanis szerepel a mintagazdaságok egy kormányrendeletben való kijelölése is. A kijelölt mintagazdaságok területei e szándék szerint tartósan állami tulajdonban maradnának. Úgy tudjuk, hogy Mezőhegyesen a 2004-ben a privatizált Ménesbirtok Zrt.-ről leválasztott, most is állami tulajdonban levő Ménes Kft. lehet az egyik mintagazdaság. Az, hogy milyen földalapon, még talány. Nem kizárt, hogy azon az 1800 hektáron, amit a Ménesbirtok Zrt. földjei közül még nem írtak ki pályázatra.
