A honvédek 70-80 százalékát a kerítésépítésre irányították, a munka beosztása, szervezése viszont kaotikus volt. Az egyik helyszínre vezényelt katona az Indexnek mesélt a hadművelet első hetéről.
Miután Simicskó István hétfőn átvette Hende Csaba helyét a honvédelmi tárca élén, az új miniszter egyből katonák tömegeit vezényelte a határra, hogy Orbán Viktor terveinek megfelelően sürgősen felépüljön a három méteres határzár.
Simicskó szombaton arról számolt be, hogy a Honvédség már 4300 katonát küldött a 175 kilométeres szakaszon zajló kerítésépítésre. Mivel a Honvédség legénysége nagyjából 5 ezer főt tesz ki, lényegében a 70-80 százalékukat kiküldték a határra.
Az egyik kivezényelt katona az Indexnek nyilatkozott az első hét kaotikus állapotairól, elmondása szerint a kerítésépítési gyorstalpaló elsajátítása után a gyakorlati munka már nem volt zökkenőmentes. Volt, amikor egy teljes napot álltak anyaghiány miatt ácsorogtak, máskor pedig több százan voltak egy gépre.
A katonákkal hétfőn délelőtt közölték, hogy kedden már indulniuk is kell a határra kerítést építeni, azt viszont senki nem tudta megmondani, mennyi időre készüljenek. Az egyetlen biztos információ az volt, hogy a kerítésnek azon a helyen szeptember 15-ig el kell készülnie. Kedden először egy másik katonai egységhez vitték őket, ahol egy néhány órás gyorstalpaló során elsajátították a kerítésépítés rejtelmeit, majd 22 óra után érték el a kijelölt szállást.
Szerdán, az első tényleges napon anyaghiány miatt szerdán nem csináltak semmit, amikor pedig a kijelölt szálláshelyükre igyekeztek, azt vették észre, hogy azt egy máshonnan átvezényelt csapat már elfoglalta. Csütörtökön is nagy volt a fejetlenség, a Bácsalmás környéki munkaterületre az ott elférő 140-150 ember többszörösét vezényelték ki, miközben cölöpverő gép csak egy volt. Arról sem tudott senki semmit, hogy hol kellene összeérni a két kerítésrésznek.
Pénteken ebédidőben volt a legnagyobb káosz, mivel rosszul számolták ki az adagokat, és a fél csapatnak nem jutott étel, három órát kellett várniuk az újabb adagra. Az alapanyag-ellátás csak a hétvégére normalizálódott, ekkorra viszont az építők már elfáradtak, váltás viszont nem érkezett. A katonák semmilyen információt nem kapnak a munka jelenlegi helyzetéről, de belülről úgy tűnik nekik, hogy a kerítés nem készül el határidőre.
A szállásból is kezd elegük lenni, érzésük szerint a menekültek is jobb körülmények közé kerülnek. A munka reggel 7-től este 9-ig tart, utána hideg vízben fürödhetnek, éjjel pedig fáznak, mert nincs fűtés. Hat nap után pedig még azt sem tudják, mikor mehetnek haza a családjaikhoz.
A katonák egy része már nem kerítésépítéssel foglalkozik, hanem egy kiképzőközpontban készülnek fel a határvédelmi feladatokra - már a menekültügyi válsághelyzet kihirdetésére várnak.
