A megyei kormányhivatal – a Klik és az Emmi illetékeseinek javaslata ellenére – megadta az engedélyt a komádi református iskola indításához, ahova válogatott gyerekek kerültek. A többiek maradtak az ilyen módon tovább szegregálódott állami iskolában.
A Hajdú-Bihar megyei hétezer fős Komádiban eddig 475 fővel, három épületben működött az állami fenntartású általános iskola. A tanulók 65 százaléka hátrányos helyzetű, 36 százaléka halmozottan hátrányos helyzetű volt, magas volt a roma diákok aránya. Sok nem cigány család a szomszéd településre járatta a gyermekét.
Mindez most is igaz, de a helyzetet súlyosbítja egy új, református iskola elindítása, amely augusztus 31-én kapta meg a működési engedélyét.
Mint korábban írtuk, a Klik nem javasolta az egyházi iskola létesítését, mert úgy vélte, Komádi nem fog eltartani két iskolát, ráadásul mindez csak mélyítené a társadalmi csoportok közötti árkot. Az iskola nyitása ellen felszólaltak az Emmi illetékesei is, továbbá Czibere Károly szociális ügyekért és a társadalmi felzárkózásért felelős államtitkár és helyettese, Langerné Victor Katalin is.
Hiába. Bár elvileg az Emmi megtagadhatta volna az új iskola engedélyezését, nem tette, a megyei kormányhivatal viszont a tanévnyitó előtt napon, augusztus 31-én megadta az engedélyt.
Tóth Ferenc polgármestert – mint korábban lapunknak elmondta – a református egyház kereste meg azzal, hogy elindítana egy intézményt Komádiban szülői kezdeményezésre. A falu ehhez hirtelen (egy eddig közösségi térként funkcionáló) helyiséget a leendő fenntartó rendelkezésre bocsátott, amit az fel is újított, s így már csak a „pecsétre” vártak, s szeptemberben elindulhatott az új – a gyerekek válogatását magának megengedhető – komádi iskola.
Az új intézmény céljáról Tóth Ferenc a hvg.hu-nak kijelentette: „Komádiból nagyon sok az eljáró gyerek. Ez az egyik cél, hogy ők itt legyenek. A másik pedig az, hogy csökkent a gyerekek létszáma, és hogy ha ezekből még mindig lesz eljáró, akkor nem lesz maholnap Komádiban iskola.” Arra a felvetésünkre, hogy ha kevesebb a gyerek, akkor pláne nincs szükség több iskolára, a polgármester azt mondta: „nem tudom, meg kell kérdezni a szülőket, miért szeretnék”.
A polgármester akkor cáfolta azokat a vélekedéseket, hogy itt egy „fehér iskola” nyílik. Az állami iskola igazgatónője szerint viszont egyértelmű, hogy itt szegregációról beszélhetünk, az új iskola válogathat majd: elutasíthatja a cigány gyerekek például.
Az új iskola – mint arról az ofoe.hu-n L. Ritók Nóra beszámol – 63 fővel nyitott, első, második és harmadik osztállyal. A 63 főből csak 5 roma gyermek van (elsőbe már így sem volt elég megkeresett gyermek, ide bekerült 5, gondosan válogatott közülük). Az állami iskola tanulói között az első három évfolyamon tanulók, akik maradtak, zömükben cigányok, halmozottan hátrányos helyzetűek, többlet pedagógiai munkát igénylők. Második évfolyamon pl., ahol mindössze tizenöt gyerek maradt, csak egy nem cigány, őt épp most próbálják a szomszédos településre átíratni a szülei.
Az iskolaalapítók nem követtek el törvénytelenséget. Ezt ma a magyar törvények lehetővé teszik. A járásban a református egyháznak ez a harmadik szegregáló hatást kiváltó iskolája.
