Nem tudták kimondani a "holokamuzó" jobbikos méltatlanságát
Elítélte a "holokamuzó" jobbikos önkormányzati képviselőt Debrecen város közgyűlése pénteki zárt ülésén, de a politikus méltatlanságát nem tudták kimondani.
Debrecen polgármestere, Papp László (Fidesz-KDNP) elmondta: a méltatlanság kimondásának nem voltak meg a jogszabályi feltételei, de a közgyűlés ezúttal is szükségesnek tartotta elítélni Ágoston Tibor jobbikos képviselő magatartását.
A polgármester emlékeztetett: amikor elhangzott Ágoston Tibornak egy pártrendezvényen az ominózus kijelentése, előbb a város vezetése, majd a közgyűlés is határozatban határolódott el a képviselő szavaitól.
"Semmilyen tekintetben nem elfogadható, hogy valaki viccet csináljon belőle, relativizálja, vagy tagadja a holokausztot, a világtörténelem legnagyobb bűnét" - mondta Papp László. Hozzátette: a zsidó közösség tagjai megbecsült, értékes polgárai Debrecennek, és fontos érdek, hogy a városban működő felekezetek közötti egyetértést senki ne tudja megbontani.
A közgyűlés "morális és politikai értékrendje alapján" elítélte Ágoston Tibor magatartását, és felszólította, hogy kövesse meg az érintett zsidó közösséget és Debrecen valamennyi polgárát - ismertette a Fidesz-KDNP frakció kezdeményezésére elfogadott határozatot Papp László. A Debreceni Járásbíróság márciusban első fokon 750 ezer forint pénzbírsággal sújtotta Ágoston Tibort a nemzetiszocialista vagy kommunista rendszerek bűneinek nyilvános tagadása miatt. Az ítélet nem jogerős.
A bíróság bűnösnek mondta ki Ágoston Tibor, aki 2014. január 12-én a Jobbik Magyarországért Mozgalom doni áldozatokról tartott megemlékezésén szándékos szóviccel élve - a vádirat szerint - a "holokamu", "holokaszt" kifejezéseket használta. A tárgyaláson Ágoston Tibor tagadta a bűncselekmény elkövetését, mint fogalmazott, a kettős mérce ellen kívánt fellépni. Szerencsétlen nyelvbotlásnak nevezte az inkriminált kifejezés, és elnézést kért, ha valakit megsértett vele. "Fejet hajtok minden áldozat előtt" - jelentette ki.
Perbeszédében az ügyész a bűncselekmény súlyosságára hívta fel a figyelmet, arra, hogy a vádlott elkövette a holokauszt tényének nagy nyilvánosság előtti tagadását, és börtönben letöltendő szabadságvesztés kiszabását kérte, próbaidőre felfüggesztve.
A vádlott védője szerint nem állapítható meg a tényállás, és a szándékosság sem bizonyított. Megismételte, hogy a vádlott minden áldozat előtt fejet hajt. Kérte a vádlott bűncselekmény hiányában való felmentését. Az ügyész súlyosítást, míg az ügyvéd felmentést kért.