Egyre több önkéntes segíti a Szegedről Pécsre érkező migránsokat, akik a lehető leghosszabb útvonalon jutnak el Debrecenre. A hatóságok közömbösek az önkéntesek munkája iránt, akiket a bevándorlókat lenyúlni igyekvők szidják – ám napról napra több adomány érkezik. A megoldandó problémák sora az ingyenwifitől a lebénult csecsemő szállításáig terjednek.
Az „utazóközönség elől elzárt üzemi terület”, hirdeti egy tábla a pécsi vasútállomás melletti parkolónál, és ez az elzárt részt lakták be az elmúlt hetekben a Szegedről egyre nagyobb számban érkező bevándorlók, akik a bürokrácia rejtélyes működésének hála az egész országot átutazzák, mire Debrecenbe érnek – őket ugyanis a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal (BÁH) pécsi irodájában regisztrálják. A néhány padot és egy ivókutat tartalmazó területen a migránsokat segítő MigSzol pécsi csoportja próbál némi segítséget adni, miközben a MÁV és a hatóságok, ha nem is segítik, legalább eltűrik a munkájukat.
A pécsi önkéntesek magja az a civil csoport, amelyet néhány hete a rendőrség több órán keresztül igazoltatott, miután nem átallották átragasztani az egyik menekültellenes nemzeti konzultációs plakátot. A segíteni akarók száma napról napra növekszik, a kommunikációt összefogó Facebook-csoport ma már több mint 250 főt számlál.
Július 15-én délelőtt egy negyvenvalahány fős csoport vár épp az egyórás IC-re, amellyel továbbindulhatnak Budapestre. A látvány akár idillinek is lenne nevezhető, ha nem tudnánk, hogy a helyzet nagyon nem az: a kisgyerekek buborékot fújnak az ivókút mellett, sokan pedig a gyümölcskosarakból válogatnak. Adományból ugyanis most nincs hiány: ami azt illeti, az egyik legnagyobb gond épp az, hogy közeli raktár híján igencsak körülményes az átmenetileg megmaradó javak tárolása. Bár egy darabig úgy tűnt, hogy a MÁV felajánl a közelben található központi épületében egy helyiséget, a vasúttársaság vezetése megfúrta ezt tűzvédelmi okokra hivatkozva, így marad az autós furikázás.
Az önkéntesek dolgát nem könnyíti meg, hogy a hatóságoktól nem tudják meg, hány embert kell naponta ellátni, hiszen hiába jut ma több mint elegendő ellátmány mindenkinek, a korábbi napokon jóval nehezebben ment a nagyobb csoportok ellátása. Az alapigények kielégítésén túl az egyik legnagyobb gondjuk most a migránsok pénzváltásának megoldása, egyikük 50 eurójáért ugyanis mindössze 2000 forintot akartak adni, miközben normális esetben ennek 7,5 szeresét kellett volna kapnia.
A nyerészkedni vágyók nem is örülnek különösebben az önkéntesek jelenlétének, többször megkapták már, hogy miért segítik ezeket a „büdös cigányokat”, meséli az önkéntesek egyike. A verbális agresszión túl egyéb konfliktusra szerencsére még nem került sor, de erre is megvan a terv: ilyen esetben az önkéntesek élő sorfala védené meg a menekülteket, amíg az egyébként gyakran arrafelé járőröző készenléti rendőrség a hívásukra meg nem érkezik.
A megoldandó problémák a banálistól a tragikusig terjednek, valaki csak ingyenes wifit keres, másnak a kisebb égési sérüléseit kell ellátni, de olyan is akadt az elmúlt napokban, amikor egy repeszgránát miatt lebénult csecsemőnek kellett babakocsit keríteni. Az önkéntesek lelkesen próbálnak segíteni mindenkinek, derekasan birkózva a néha áthidalhatatlannak tűnő nyelvi akadályokkal. Egy óra után a migránsok vonata indul Budapestre, ahol a már olajozottan működő MigSzol fővárosi csoportja várja őket, a pécsiek pedig fújhatnak egyet. Holnap újabb segítségre szorulók érkeznek, és nem lehet tudni, hol a vége.
