Az Európai Unió elismeri Magyarország kiemelt jelentőségét a menekültügyi krízisben, ezért többek között 8 millió eurós támogatást nyújt az országnak, de több kérdésben még vitatkoznak a felek. A migrációs EU-biztosnak sikerült alaposan meglepnie Szijjártó Pétert.
Dimitrisz Avramopulosz migrációs EU-biztos Budapesten, Szijjártó Péterrel együtt tartott sajtótájékoztatót, többször is felhívta a figyelmet a menekültügyi helyzet közös, uniós rendezésére, és kiemelte a szolidaritás és a humanitárius segítség fontosságát, valamint azt, hogy az egyoldalú megoldások alkalmazása csak elodázza a problémákat, de nem oldja meg.
Az EU ugyanakkor már hivatalosan is elismeri, hogy Magyarország elsődleges célország lett a menekültek körében. A földközi-tengeri útvonalak helyett ma már a Balkán az embercsempészek fő közlekedési útvonala. Ezt támasztották alá a Szijjártó Péter által közölt adatok is, amelyek szerint csak ma reggel 9 óra 15 percig 577 illegális bevándorlót fogtak el és regisztráltak, és várhatóan ma is ezernél többen érkeznek az országba, és csak az idén 67 082 illegális bevándorló érkezett, leginkább a szerb-magyar határon keresztül.
Avramopulosz bejelentette, hogy a magyar igényeket elismerik, és 8 millió eurós támogatást adnak a menekülthelyzet enyhítésére. És létrehoznak úgynevezett "forróponti csoportokat", amelyekkel az illegális bevándorlók visszaküldését, illetve a regisztrációt és a menedékkérelmek elbírálását fogják segíteni az EU határőrizeti szervei, a Frontex és az Europol szakemberei. Ez a bejelentés magát Szijjártót is meglepte, a magyar külügyminiszter eddig úgy tudta, hogy ezeket a csoportokat az EU-n kívül kellene felállítani.
Az EU-biztos bejelentette még, hogy aktiválják a unió civil védelmi tervét. Egyébként arról is beszélt, hogy míg korábban koszovói bevándorlók érkeztek az országba, most már rengeteg szír, afgán és iraki érkezik Magyarországra.
Szijjártó elmondta, hogy Magyarország még mindig vitatja, hogy a Dublin III. rendelkezés értelmében 15 ezer bevándorlót kellene visszafogadnia más nyugati országokból, mert szerintük ezek a menekültek a magyar előtt már más uniós tagállamot is érintettek.
A szerb határkerítésről Szijjártó azt mondta, hogy az csak az illegális bevándorlókat állítja meg, a legális belépőkre nem vonatkozik. Az EU-biztos viszont azt mondta a kerítésről, hogy az szerinte nem megoldás, mivel alapvető problémákat kellene kezelni, viszont elismerte, hogy az országok határainak a védelme tagállami jogkör.
Azt is elmondta, hogy szerb-osztrák belügyi találkozóra kerül sor, ahol a szerb-macedón és a szerb-magyar határon bevezetendő szigorúbb határőrizetről tárgyalnak az országok belügyminiszterei. A magyar miniszter szerint sokan élnek vissza a magyar menedékkérelem intézményével, ami elhitelteleníti sokszor a jogos kérelmeket is, százból 8-9 kérelem bizonyul csak jogosnak. (Az Európai Unióban 40 százalékot találnak jogosnak, bár erről Szijjártó nem beszélt.)
A balkáni helyzet megoldásáról ősszel nemzetközi konferencia várható Budapesten – mondta még el Szijjártó.
A miniszter szerint ez a menekültkrízis nem oldható meg egy európai bizottsági üléssel, a folyamat évekig el fog húzódni.
