A rendőröknek kellett megfizetniük a félmilliós kártérítést egy ügyben, mert az ő mulasztásuk vezetett oda, hogy nem lehetett számon kérni a tetteseket. Nem kizárt, hogy innentől ez lesz a gyakorlat jogerős kártérítési ítélet esetén. Szakértők ezt az új Ptk-val hozzák összefüggésbe, amely pontosította és továbbfejlesztette a jogalkotással okozott kár megtérítését.
Nem rögzítettek nyomokat és nem kerestek tanúkat a rendőrök egy állatlopási ügyben, és ezzel "államigazgatási (nyomozóhatósági) jogkörben" kárt okoztak a sértettnek – mondta ki a bíróság egy jogerős ítéletében még 2013 novemberében, aminek következtében félmillió forintos kártérítés megfizetésére kötelezte a testületet. Ha nem is gyakran, de ilyen is előfordul.
Az viszont ritka, hogy az Országos Rendőr-főkapitányság a megítélt összeget a nyomozást rosszul elvégző nyomozókra hárította tovább. Az üggyel az Ügyvédvilág is foglalkozott, mondván, a hanyag és a felületes munka most már számon kérhető a rendőrségen. Nemrég a szerkesztőségünkhöz kerültek az eljárási anyagok.
Rövid nyomozás az eltűnt állatok után
A hvg.hu az ügyet követve eljutott a sértett jogi képviselőjéhez, Bognár Viktorhoz, aki megerősítette, hogy ügyfele, egy Bács-Kiskun megyei tanyatulajdonos azt követően kereste meg, hogy 2009. októberében eltűntek az állatai (húsz birka, két szamár, öt kecske, egy szarvasbika). De amikor a helyi rendőrőrs emberei kimentek, úgy látták, nincs megfelelően értékelhető nyom, és a tanúkutatás sem vezetett eredményre, ami miatt a nyomozást lezárták.
Ezt kifogásolta meg a nő, mert elégedetlen volt a rendőrök munkájával. „Miután a rendőrség megszüntette az eljárást, ügyfelem jogorvoslattal élt. Először elutasították a panaszát” – közölte Bognár Viktor. Az ügyfél sérelmezte, hogy hiába mondta el, feltehetően egy haragosa lopta meg, a nyomozók nem is kerestek tanúkat. A jogi képviselő szerint a megkárosított asszonynak volt egy olyan érzése is, mintha az ügy vizsgálójának egyáltalán nem volna az érdeke, hogy megtalálja a tetteseket.
A pótnyomozás már nem segített, fizetni kell
Végül az ügyészség igazat adott a nőnek, és elrendelte a nyomozás folytatását. Ezzel együtt megállapította azt is, hogy az ügyben eljáró rendőrök addigi munkája felületes volt, nem tettek meg mindent időben, sőt szakszerűtlenül jártak el. Emiatt a nyomozás folytatása sem vezethetett eredményre. Bognár megjegyezte, hogy ügyfele panasza alapján az ORFK is kivizsgálta az ügyet, és szintén arra jutott, hogy a rendőrök az eljárás során mulasztásokat követtek el, még pedig olyanokat, amelyeket az eltelt idő miatt orvosolni sem lehetett.
Az ügyfél ezután perelte be a Bács-Kiskun Megyei Rendőr-főkapitányságot kártérítés megfizetésére. Arra hivatkoztak, hogy a büntetőeljárás során olyan szabálysértések és mulasztások történtek, amelyek miatt eredménytelen volt a nyomozás, és a kár ezzel összefüggésben keletkezett. A per során felhasználták az ORFK levelét, melyben elismerték a forró nyom kihűlésével kapcsolatos szakmai hiányosságokat. A rendőrség azonban a tárgyalásokon vitatta, hogy kártérítési kötelezettségük lenne. A mundér becsületét védve már nem beszéltek jogellenességről és szakszerűtlen intézkedésről sem, amelyek miatt a felperesnek kárigénye keletkezett volna.
A bíróság ugyanakkor az eljárás során végig fenntartotta, hogy a nyomozók nem a szakmai szabályoknak megfelelően jártak el. Ez pedig oda vezetett – mondta ki a bíróság döntése –, hogy a tanyatulajdonos "a tettesekkel szemben nem tudta érvényesíteni kártérítési igényét". A bíróság ezt kirívóan súlyos kötelezettségszegésnek találta, amivel a rendőrség kárt okozott a felperesnek.
Másfélmillió helyett félmilliót ítéltek meg
Ezzel együtt a bíróság kimondta azt is, hogy a sértett sem tett meg mindent maradéktalanul azért, hogy az állatokat ne lophassák el. Mivel a hodály ajtaja nem volt lakattal lezárva, a bíróság a tulajdonost is részben hibásnak tartotta abban, hogy meglopták. Ezért másfélmillió helyett félmillió forintot ítéltek meg a kamatokkal együtt - a kártérítést az ORFK már tavaly januárban rendezte, derült ki a hvg.hu megkeresésére adott válaszból. Arra a kérdésre, hogy a nyomozást rosszul végző rendőröket milyen módon vonták felelősségre, azt felelték, hogy a két rendőrt kötelezték a kártérítés megfizetésére.
Mivel minden megyei rendőr-főkapitányság önálló jogi személynek minősül, ezért a velük szemben indított eljárásokban is önállóan járnak el. A kimutatásokat ezért minden megyétől meg kell kérni, ha országos adatokat szeretnénk, csak a főszervnek, a Országos Rendőr-főkapitányságnak 2012 és 2014 között két esetben kellett kártérítést fizetni: 2013-ban 271 ezer, 2014-ben pedig 750 ezer forintot.
Van, hogy a hatóság belátja a hibát és magától fizet
Nem nagyon jellemző, hogy nyomozási hibák miatt károkozásért kellene a testületnek kártérítést fizetnie, mondta a hvg.hu-nak egy neve elhallgatását kérő volt parancsnok. A dombóvári Hajós Évának – mint azt a hvg.hu korábban megírta – a Legfőbb Ügyészség (LÜ) háromszázezer forint kártérítést fizetett, miután belátta, hogy szakszerűtlen volt a nyomozás és az asszonyt alaptalanul gyanúsították meg, illetve vették be a bűnügyi nyilvántartásba. A peren kívüli megegyezésig azonban több mint három évnek kellett eltelnie. Akkor a LÜ szóvivője, Fazekas Géza a hvg.hu-val azt közölte, hogy ritkán kell kártérítést fizetnie az ügyészségnek, 2013-ban két ügyben két felperes részére összesen 800 ezer forint és a kamatokat kellett megfizetniük.
Az Új Ptk-ban pontosították a közhatalom gyakorlásával és a jogalkotással okozott kárért való felelősséget. Szakértők szerint ez okozhat változást a jogalkotással okozott kár megtérítése terén.
