Aláírásgyűjtésbe kezdett az Együtt a Pécs közelébe tervezett atomtemető ellen. A párt célja, hogy nem csak Pécs szomszédságában, hanem máshol se épülhessen radioaktív hulladékot tartalmazó tároló, ha a helyi lakosság nem járul hozzá.
Putyin- és Orbán-álarcba öltözött fiatalokkal és egy sugárzásveszélyre figyelmeztető hordóval vezette be aláírásgyűjtő akcióját az Együtt Pécsett a Kossuth téren. A párt annak érdekében gyűjti az aláírásokat, hogy az emberek beleszólhassanak abba, ha 20 kilométeres lakókörzetükben nukleáris létesítményeket akarnak felhúzni.
Ahogy arról beszámoltunk, a 145 ezres Pécs közelébe, Bodára tervezett nagy aktivitású hulladékot tároló atomtemető hungarikum abból a szempontból, hogy máshol nem tesznek ilyen létesítményeket ekkora települések közelébe. A beruházásról való tájékoztatásból Pécs lakossága eddig kimaradt, mivel nem ezen a településen valósulna meg az építkezés, ám a helyi ellenzék és civilek erőteljes tiltakozásba kezdtek az elmúlt hetekben.
Mint Berkecz Balázs, az Együtt elnökségi tagja elmondta, a pártnak leginkább az eljárással van baja. Berkecz szerint az ügy horderejéhez képest a kormányzat mindent elkövet annak érdekében, hogy mind a paksi bővítést, mind a Mecsekbe tervezett atomtemetőt agyonhallgassa, és minél szűkebbre szabja azok körét, akik véleményt alkothatnak – erről szól a paksi szerződés titkosítása, és a nukleáris létesítmények hatásterületének abszurd módon 100 méterre való szűkítése. (Ez azt jelenti, hogy 100 méteres sugarú körön kívül a beruházónak, illetve fenntartónak ne kelljen a lakosságot megkérdezni, hogy akar-e a környezetébe hasonló létesítményt.)
Atomtemető a kertek alatt?
Berkecz hangsúlyozta: míg 2006-ban a paksi atomerőmű üzemidejének meghosszabbításáról nemzetközi szinten is szakmai-társadalmi vita folyt, addig a paksi bővítés „suttyomban”, egy Orbán–Putyin-paktumnak köszönhetően valósul meg, és ennek a paktumnak köszönhető, hogy a kiégett fűtőelemek Magyarországon kerülhetnek végleges elhelyezésre. A politikus hozzátette, az ország energiaellátásának kérdéséről szakmai-társadalmi konzultációnak kell döntenie, hiszen az energetika terén megvalósuló fejlesztések néhány évtized alatt okafogyottá is tehetik a paksi bővítést, míg az atomenergia felhasználásakor keletkező hulladék százezer év távlatában okoz problémákat.
Bár az aláírásgyűjtésnek konkrét jogi következménye nincs, a párt nyomás alá kívánja helyezni mind a helyi döntéshozókat, mind a parlamenti többséget. Berkecz nem fogalmazott meg konkrét elvárást azzal kapcsolatban, hogy hány aláírással lennének elégedettek, ám hozzátette, hogy a Tubesre tervezett NATO-lokátor ellen 2006-ban néhány hét alatt összegyűjtött nyolcezer aláíráshoz hasonló eredmény már komoly jelzés lenne a hatalom számára. A politikus felidézte, hogy annak idején a jelenlegi pécsi polgármester, Páva Zsolt is határozottan kiállt a lokátor Pécs közelébe telepítése ellen; Berkecz most abban bízik, hogy a polgármester és a városvezetés többi tagja saját pártjával is vállalja a konfrontációt.
Az Együtt mellett más szervezetek is aktivizálódtak a városban: a Lehet Más a Politika helyi népszavazást kezdeményez az ügyben, és az atomtemető ellen a Jobbik és a Demokratikus Koalíció is hajlandó fellépni. Berkecz szerint az Együtt nyitott mindenféle együttműködésre; a helyi civilekkel közösen szervezett április 19-i korrupcióellenes tüntetés másik fő témája például az atomtemető ügye lesz. Az aláírásgyűjtő ívet elsőként ennek a demonstráció szervezője, Rajnai Attila írta alá.
