Tavaly november végén nagy hisztériát keltett a Bors cikke, amely a Radnóti-örökség elherdálásáról vizionált, miután kiderült, könyveket árvereznek el a költő Gyarmati Fannival közös újlipótvárosi lakásából az özvegy halála után.

Hiába figyelmeztettek a hagyaték megbízott kezelői, Ferencz Győző irodalomtörténész és Endrényi Krisztina, a család ügyvédje, hogy mindaz, ami a nyilvánosság számára érték (kéziratok, levelek, dokumentumok, fényképek), már az MTA Kézirattárában van, elkezdődött egy rosszízű kampány az érvényes végrendelet felülírására, amiben a politika is megtette tétjeit.

Radnóti Miklósné Gyarmati Fanni pesti lakásában, 2012. szeptember 4-én

MTI / Kallos Bea

Gy. Németh Erzsébet, a Demokratikus Koalíció fővárosi politikusa például felvetette, hogy mivel a Pozsonyi úti lakásban „minden személyes tárgy, emlék és bútor az eredeti állapotban van, így minden lehetőség adott volna egy Radnóti-emlékmúzeum kialakítására”.

Egy hasonló kezdeményezés a LMP részéről már az októberi önkormányzati választások előtt is felmerült, nem törődve azzal, hogy Gyarmati a végrendeletében a bútorokat már az önkormányzatra hagyta, és hogy a kerület az általános örökös jóváhagyásával állandó emlékhelyet kívánt felállítani a Radnóti Művelődési Házban (RaM) a házaspár eredeti bútoraiból, tárgyaiból, könyveiből.

Elátkozott kormányhatározat

A nagy visszhangot kapott novemberi felhorgadás közvetlen oka egy december 5-i árverés volt, melyen a családi könyvtár 28 kötete került kalapács alá, többségben a költőnek és Fanninak dedikált művek, például Zelk Zoltántól vagy Pilinszky Jánostól. A lap ezen kívül azt is megtudta, hogy Szegeden már korábban volt egy aukció, ahol huszonhat kötet került gyűjtőkhöz „Radnóti könyvtárából”. Arról a Bors nem is értesült, hogy az Arte Galériában november 30-án több olyan műtárgyat is árverésre bocsátottak, melyek korábban a Pozsonyi úti lakás tartozékai voltak.

A kormány a kibontakozó széles körű felháborodást érzékelve gyorsan lépett: Balog Zoltán emberierőforrás-miniszter indítványára 2014. november 26-án kormányhatározat született „a magyar irodalmi és történelmi örökség részét képező ingóságoknak, valamint kiállító ingatlannak” a megvásárlása céljából, amire azonnal hatállyal 50 millió forintot különítettek el a rendkívüli kormányzati intézkedésekre szolgáló tartalék terhére. Az akvizíciók lebonyolításával a kormány a kedvezményezettet, a Petőfi Irodalmi Múzeumot (PIM) bízta meg.

Radnóti Miklós és Fanni

hvg archív

Mint megtudtuk, a nagy sietségben megfeledkeztek arról, hogy az örökségvédelem területén az elmúlt években rengeteg jogszabály módosult, aminek eredményeképp a védettnek nyilvánított (az állam számára ténylegesen értékes) műtárgyak elővásárlási joggal történő megvásárlására csak a Forster Gyula Örökségvédelmi Központnak (FGYÖK) lett jogosultsága. A közgyűjtemények ugyan megjelenhettek árveréseken, de mivel erre nem kaptak külön pénzt, nemigen lehetett ilyen aktivitásuk. (Úgy tudjuk, a PIM még Gyarmati Fanni életében ezért sem tudott ígéretet tenni sem a lakás megvásárlására, sem egy emlékszoba kialakítására a múzeumban – a szerk.)

A kormány a Radnóti-örökség felvásárlására adott 50 milliójának értékét jelzi, hogy tavaly a Forster Központ forrásai mindössze 52 millió forint értékű műtárgyvásárlásra voltak elegendőek – ennyiből tudta az állami közgyűjteményeket gyarapítani. (Ezen a ponton érdemes beidézni, hogy a Magyar Nemzeti Bank az Értéktár-programjában 2018-ig 30 milliárd forintos kerettel gazdálkodik, igaz, az ebben a programban megvásárolt műtárgyakat az MNB bármikor eladhatja, és a tevékenység során keletkezett hasznot Matolcsy György szerint nem is tekintik közpénznek – a szerk.)

Pórul járt licitálók

Az Arte Galériában a PIM november 30-án két műtárgyat is az állami elővásárlási jog érvényesítésével szerzett meg – a hatályos törvényen átlépve, jogszerűtlenül. Az egyik kép Beck Judit, Radnóti egykori szeretője Két önarckép című műve volt, ami 1941-ben készült, és amit a költőnek ajánlott („Miklós születésnapjára Judit”), a másik pedig Czupf Imre Téli táj házakkal című alkotása 1934-ből, amit szintén a költőnek dedikált a művész.

Az elővásárlási jog érvényesítése egy aukción a gyakorlatban úgy néz ki, hogy a közgyűjtemények megbízottja a licitben nem vesz részt, hanem a leütés után jelzi, hogy a megállapított áron az állam igényt tart a műtárgyra. Ez azoknak a magánszemélyeknek kellemetlen, akik a leütést követően még abban a hitben voltak, hogy ők vihetik haza az alkotásokat.

Érdeklődők nézik a Radnóti Miklós-emlékszobát az átadóünnepség napján a főváros XIII. kerületében, a RaM - Radnóti Miklós Művelődési Központban

MTI / Mohai Balázs

Az Arte Galériában Csorba Csilla, a PIM igazgatója hiába állt fel és jelezte jóhiszeműen, hogy a Forster Gyula Központ nevében megvásárolja a képeket, erre nem volt törvényi felhatalmazása, és a költségeket is a PIM állta az Emmi minisztériumi költségvetéséből, nem a Forster. Ugyanezen az árverésen egyébként a PIM észlelhette, hogy nem teljesen szabályosan jártak el, mert több műtárgyat már úgy vásárolt meg, hogy egyszerűen beszállt a licitbe – ezzel törvényt nem sértett, igaz, maga emelte az árat, és ezzel a közpénzek felhasználása szempontjából nem járt el a lehető legoptimálisabban. Amikor felvetettük, hogy a múzeum törvénytelenül vásárolhatott, Csorba Csilla csak annyit kérdezett vissza: „Akkor most adjuk vissza?” A PIM a december 5-i Központi Antikváriumban zajlott árverésen is részt vett, az itteni vásárlásokkal együtt eddig összesen 4 millió forintot költött a rendelkezésre bocsátott 50 millióból. (Lásd erről keretes írásunk.)

Közös megegyezés?

Az ügynek a megkérdezett aukciósházi szakemberek szerint a továbbiakban kétféle kifutása lehet. Egyrészt azok a magánszemélyek, akik elől a PIM elvitte a műtárgyakat, pert indíthatnak a műtárgyak átadásáért. A másik lehetőség, hogy újra aukcióra bocsájtják a műtárgyakat, azonban ez azzal is jár, hogy a vélhető nagyobb érdeklődés miatt jóval magasabb áron kelhetnek el, azaz lehet, hogy az állam nem tudja vállalni a leütési árat. A közpénzek elköltése szempontjából az lehet a legszerencsésebb, ha elkerüli az állam az újabb árverést, és megegyezik a magánszemélyekkel.

Az elővásárlási jog gyakorlására vonatkozó törvényi helyen – tanulva az esetből – azóta lazítottak, és 2015. január 1-től a Forster Központ engedélyével más intézmény is vásárolhat elővásárlással. Ezzel egyébként egy korábbi gyakorlathoz tér vissza az államigazgatás, tekintve, hogy az örökségvédelmi törvény átírása előtt a közgyűjteményeknek megvolt ez a lehetőségük. Ez az adott ügyben már eső utáni köpönyegnek tűnk, ugyanakkor a későbbiekben mások még hálásnak lesznek ezért a PIM-nek. Egyébként még a Radnóti-hagyaték további részei is kalapács alá kerülnek: ha jól tudjuk, júniusban lesz a következő licit. Arról viszont semmi információnk nincs, hogy a fennmaradó összegből az állam megkísérli-e megvásárolni az örökösöktől az emlékszobának kinézett Pozsonyi úti lakást.