„A mi jegyzőnk már akkor szólt, hogy valami nincsen rendben, de az MVH (a pályázati lebonyolító Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal – a szerk.) megnyugtatta a falu akkori vezetőit, hogy minden szabályos” – mondta a hvg.hu-nak Dávid István, Szuhakálló polgármestere. A településnek 9 milliót és a kamatokat kellene visszafizetni néhány napon belül, mert az Európai Unió Csalás Elleni Hivatala (OLAF) szerint törvénysértően jutott hozzá a játszótérépítésre felhasznált uniós pályázati támogatáshoz.

Összesen 143 önkormányzat jár most hasonló cipőben, miután a Miniszterelnökség múlt héten megüzente nekik, a pénzeket visszakéri. Döntően mind aprófalvas településekről van szó, melyek beleugrottak egy cég mesésének tűnő ajánlatába, amely nulla forint önrésszel ígért európai szabványnak megfelelő vadiúj játszótereket a számukra – egy 2008. októberében megnyílt uniós pályázati kiírás, valamint egy furmányos finanszírozási modell felhasználásával.

Ravasz az agy -  és a nullaforintos játszótér

Ez utóbbihoz kellett egy projektmenedzser cég (amely országosan 360 önkormányzattal kötött előszerződést – a várt, de még ki nem írt pályázat megjelenése előtt –, 145 esetben győzött is a pályázaton, ebből két eset kivételével meg is kapta a teljes támogatást), egy baráti kivitelező cég (amely sok alvállalkozóval dolgozott) és egy alapítvány. A projektet menedzselő cég (Info-Datax Kft.) játszóterei úgy voltak beárazva, hogy a fővállalkozó-kivitelező cég (Bauble Kft.) a megbízási díjából át tudjon annyit utalni egy alapítványnak (Nemzeti Horizont Alapítvány), hogy abból ki lehessen fizetni az önkormányzatok önrészét, a nettó uniós finanszírozású beruházás esetében a bekerülési költségek áfáját.

AFP / DPA / Julian Stratenschulte

Az OLAF vizsgálata felfedte, hogy ezzel a módszerrel a Bauble Kft. a 2009.novembere és 2012. októbere közötti időszakban mintegy 378 millió forintot adott „adományként” az alapítványnak, amely a pénzt az önkormányzatoknak utalta tovább. Mint ahogy arról a HVG már 2010-ben beszámolt, az MVH már akkor kapott jelzéseket, hogy gondok lehetnek ezekkel a pályázatokkal. Gőgös Zoltán (MSZP), a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium akkori államtitkára a hvg.hu-nak elmondta, vizsgálatot rendelt el az ügyben. „Fél évig csend volt, aztán mintha mi sem történt volna, folyt minden tovább az új kormány megalakulása után”. Az ügyben azóta már a Nemzeti Adó- és Vámhivatal is vizsgálódik.

Az OLAF a visszaéléseket a 2012-ben indult vizsgálata nyomán állapította meg. Az MVH már tavaly augusztusban értesítette az önkormányzatokat, hogy visszafizetési kötelezettségük van, ám az érintett, többnyire kisebb települések fellebbeztek. A múlt héten kézbesített másodfokú határozattal szemben (amely 15 napon belüli fizetési kötelezettséget írt elő) már csak bíróságon kérhetnek jogorvoslatot a helyhatóságok.

LMP: „Alkotmányellenes vonulat?”

A parlamenti pártok közül az LMP volt a legaktívabb az ügyben: bár Lázár János tavaly azzal próbált nyugtatni egy LMP-s kérdésre, hogy az állam helytáll az önkormányzatokért (magyarul kifizetik helyettük a pénzt, miután önhibájukon kívül történt az eset, nem figyelmeztették őket, hogy szabálytalan konstrukcióról van szó).

Sallai R. Benedek szerint viszont azoknak a cégeknek kellene inkább a büntetést megfizetniük, melyek belerángatták az önkormányzatokat a feltételezett csalásba. Ennek érdekében szerette volna kikérni az adatokat az MVH-tól, hogy pontosan mely cégek és közreműködő szervezetek bukkantak fel az egyes önkormányzatok pályázatainál, de a hivatal az adatszolgáltatást megtagadta. Mint a hvg.hu-nak Sallai elmondta: az LMP bíróságon próbálta kikényszeríteni az adatközlést, de szerdán a pert első fokon elbukták.

A bíró a szóbeli indoklásban azzal magyarázta a döntést, hogy mivel ezekben az ügyekben nyomozás folyik, a nyilvánosság kedvezőtlenül befolyásolhatná annak végkimenetelét. Ez az indok Sallai szerint elfogadhatatlan, az információszabadság felől közelítve „enyhén szólva alkotmányellenes vonulata van”, fogalmazott az LMP-s politikus, ezért fellebbeznek a döntés ellen. Az LMP szerint azoknak kell felelniük a csalásért, akik azt elkövették.

Sallai R. Benedek

MTI / Koszticsák Szilárd

Megkerestük a Miniszterelnökséget is ezzel kapcsolatban, hogy ha az MVH az önkormányzatoknak küldött levelében is úgy fogalmazott, hogy az ügyletek lebonyolításában a pályázatot lebonyolító cégek és az alapítvány véthetett hibát, akkor miért az amúgy is szűkölködő falvakat büntetik.

Perelnek?

Többnyire Somogy megyei kisfalvak kerültek az öt évvel ezelőtti beruházások miatt nehéz helyzetbe, de akad közöttük borsodi, Bács-Kiskun megyei település is. A falvak polgármesterei tanácstalanok, fizetni többségük nem tud, a pert fontolgatják. „A mi kasszánkba pár százezer forint marad, ha fizetünk” – mondta a hvg.hu-nak Mózes Marianna, Hollád polgármestere, miközben rajtuk egy fia forint sem futott keresztül, a játszótér viszont felépült. Horváth László, Balatonberény első embere kevésbé feszült, ők még csak lenyelik a hirtelen jött többlet kiadást, de pontosan tudja, hogy a környékükön van olyan falu, ahol annyira hiányozna ez a pénz, hogy a közvilágítást sem tudnák már felkapcsolni. A somogyi Tikos 35 millió forintos éves költségvetéséből például 5,1 millió forintot kellene visszafizetni.

A Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége felajánlotta, hogy koordinálja a jogi lépéseket. „Saját kormányunkkal pereskedjünk?” – Balatonberény polgármestere abszurdnak tartja a helyzetet, de hajlik arra, hogy ügyvédhez forduljanak. Egyelőre azt a tanácsot kapták, hogy egyenként adjanak be kereseteket, majd a bíróság egyesíti a beadványokat. A TÖOSZ elnöke, Schmidt Jenő tabi polgármester szerint még az is elképzelhető, hogy nemzetközi bíróságon kötnek ki a falvak. Másnak azt javasolta országgyűlési képviselője, hogy fizessen, majd úgy is helytáll a kormány.