Az Emberi Jogok Európai Bírósága első fokon igazat adott hat magyar fogvatartottnak, akik a túlzsúfolt magyar börtönök miatt emeltek panaszt. A magyar államnak összesen több mint 84 ezer euró kártérítést kell fizetnie nekik, valamint a perköltséget is állnia kell. Magyarország esetében ez az első "pilot-eljárás", amelyre akkor kerül sor, ha nagyon sokan fordulnak a bírósághoz ugyanazzal a panasszal.
Hat magyar fogvatartott ügyében mondta ki kedden az Emberi Jogok Európai Bírósága, hogy ellentétes az Emberi Jogok Európai Egyezményével, sérti a megalázó vagy embertelen bánásmód tilalmát, hogy túlzsúfolt cellákban tartják őket fogva.
Az elsőfokú, egyelőre nem jogerős ítélet értelmében a magyar államnak összesen több mint 84 ezer euró (kb. 25,7 millió forint) kártérítést kell fizetnie a hat rabnak, valamint a perköltséget is állnia kell.
Az ítélet azt is kimondja, hogy Magyarországnak az ítélet jogerőre emelkedésétől számított fél éven belül menetrendet kell kidolgoznia arra vonatkozólag, hogy milyen módon szünteti meg az egyezményt sértő állapotokat, illetve milyen intézkedésekkel tervezi megakadályozni a további jogsértést, illetve kárpótolni a túlzsúfoltság kárvallottait.
A Magyar Helsinki Bizottság közleményben reagált az elsőfokú döntésre. Mint írták, a strasbourgi bíróság hosszú ideje meglévő, rendszerszintű problémáról hozott ítéletet. Az Emberi Jogok Európai Bírósága szerint a magyar állam megsérti az embertelen, megalázó bánásmód tilalmát azzal, hogy másfélszer annyi fogvatartottat helyez el a börtönökben, mint ahány férőhely rendelkezésre áll.
A börtönzsúfoltság ügyét ún. "pilot-eljárásra" utalta a strasbourgi bíróság. Ez olyan nagyjelentőségű döntés, amelyre akkor kerül sor, ha a nagyszámú hasonló kérelem miatt tudható, nyilvánvalóan rendszerszintű problémáról van szó, és mivel a bíróság az általános probléma megoldására törekszik, előírja, milyen intézkedéseket kell hoznia az alperes államnak – írták. "Pilot-eljárásra" eddig kevés példa akadt, Magyarország esetében pedig egyenesen ez az első.
A magyar kormány börtönöket épít, igyekszik elosztani a fogvatartottakat az ország 31 büntetés-végrehajtási intézete között. Mindez azonban Strasbourg szerint sem jelent megoldást, hiszen értelmetlenül szigorodik a büntetőpolitika, indokolatlanul tartanak előzetes letartóztatásban ezreket – kommentálta a hírt a Helsinki Bizottság.