Aláírást gyűjtenek a Szent Kereszt Kórház gyermekosztályának megmaradásáért Kalocsán, mivel szakmai körökben elterjedt, hogy a kormány nagy kórházátalakítási terveinek a helyi gyermekellátás is áldozatául eshet. Bármennyire is azt hinné az ember, hogy az egészségügyben legalább a gyermekellátásnak kiváltságos a szerepe, évről évre egyre kevesebb pénzt fordítanak rá. Vannak olyan részterületek, ahol a finanszírozás 40 százalékkal csökkent.
Napok alatt kétezer fölé emelkedett a kalocsai kórház gyermekosztályának bezárása elleni tiltakozók száma a Facebookon. Egy kommentelő azért aggódik, mert a legközelebbi kórház (a kiskunhalasi) is legalább 50 kilométerre található: „Órákat kell várni egy-egy esetben, hogy (a mentők) egyáltalán továbbszállítsák a beteget, akkor hová szaladjuk gyermekünkkel, ha megtörténik a baj?” Az élelmiszerüzletek mellett még egy csempeboltban is láttunk aláírásgyűjtő-íveket, igaz, a kórházból már beszedték ezeket.
2009-ben egyszer már bezárták a kalocsai gyermekosztályt, akkor arra hivatkozva, hogy nincs gyermekorvosa az intézménynek. 2012-ben aztán Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes azt mondta, az egész intézmény aktív kórházként való továbbműködésének a feltétele a gyermekosztály újranyitása. „A kalocsai kórház azért maradt meg – mondta az ünnepi megnyitón két évvel ezelőtt Semjén – mert Kalocsa népe így akarta.” A kórház a Kecskeméti Megyei Kórház tagintézményeként működött tovább, ahová viszont vitte magával az adósságát is. Mivel Kalocsán még ekkor sem volt gyermekorvos, az ügyelet is nehezen volt biztosítható, ezért eleinte a 90 kilométerre levő Kecskemétről jártak át szakemberek. „De legalább működött az intézmény, igaz, pluszköltséget jelentett az újraindítás” – fogalmazott Svébis Mihály a kecskeméti főigazgató.
Csomagok
Idővel gyermekorvosokat is sikerült alkalmazniuk, most mégis a bezárás veszélye fenyegeti a Kalocsai Szent Kereszt Kórház gyermekosztályát. Ezt a főigazgató sem cáfolni, sem megerősíteni nem tudta. Annyit árult el, hogy a hétvégéig három csomagot kell elkészíteniük az államtitkárságnak: az egyikben arra vonatkozóan kell intézkedéseket megfogalmazni, hogy a jelenlegi jogszabályi környezetben milyen adósságcsökkentő intézkedéseket tartanak megvalósíthatónak. A másodikban arra, hogy milyen jogszabályi változások mellett lehetne az adósságot még tovább csökkenteni. A harmadikban pedig azt kellene megfogalmazniuk, milyen módon lehetne az adósságot megszüntetni 2015 végéig. Azt, hogy melyik intézkedési csomagot kell végrehajtani, a márciusi kormányülésen fogják eldönteni. A főigazgató azt nem árulta el, hogy valamelyik csomagban szerepel-e a kalocsai gyermekosztály bezárása
Svébis az aláírásokról annyit jegyzett meg, hogy bizonyára figyelembe veszik azokat a döntés meghozatalakor. Nem tudtuk ezzel kapcsolatban szóra bírni Bálint Józsefet, Kalocsa polgármesterét, és a kalocsai tagintézmény igazgatónőjét, Vadász Máriát sem, akihez a város első embere irányított minket.Utóbbi annyit azonban elmondott, hogy a 15 ágyas gyermekosztály 26 települést, több mint 66 ezer lakosú körzetet lát el. Most tele van az osztály, nyáron viszont valóban alacsonyabb a kihasználtság.
Svébis Mihály, az anyaintézmény főigazgatója szerint a két intézmény működésében vannak párhuzamosságok. Szerinte az biztos, hogy nem fognak kórházat bezárni, de osztályok megszűnése elképzelhető.
Ne a lobbi döntse el
A Magyar Gyermekorvosok Társasága nem vesz részt az átalakításokkal kapcsolatos tárgyalásokon, de Molnár Dénes professzor úgy tudja, összességében a gyermekellátásból nem kerül ki forrás, a jelenlegi átalakítás ezt a területet nem érinti. Részben azonban azonnal korrigálta is magát. „Azért az igaz, hogy némely ellátási részeket a felnőttellátáshoz csatoltak, ilyen az onkológia és az infektológia. Itt úgy néz ki, hogy jelentős redukciók lesznek, de ez még változhat. Összességében a gyermekellátáshoz nem nyúlnak, persze itt meg az jöhet közbe, ha kisebb kórházakat beolvasztanak. Magyarul az ellátásra nem lesz kevesebb pénz, de az ellátás mikéntje változhat.”
Az orvosprofesszor szerint a legnagyobb gondot az jelenti, hogy egyre kevesebb a gyermek, s fogy a gyermekorvosok száma. A 80-as, 90-es években évente 140 gyerekorvos szakvizsgázott évente, az idén viszont 40. És a végzettek 40 százaléka meg sem jelenik a rendszerben, elképzelhető, hogy azonnal külföldre megy. „Ez nem fedezi se a klinikák, se a kórházak, se a háziorvosi szolgálat utánpótlás-szükségletét. A házi gyermekorvosok átlagéletkora 55 év, és nagyjából hatszázan vannak a nyugdíjasok.”
Molnár Dénes szerint ebből következhet, hogy a kisebb kórházakban vissza kell lépni. A központiakat pedig is úgy lehet megerősíteni, ha a kis kórházakban vagy megszüntetik az ellátást, vagy azok nappali kórházakká alakulnak. „Miután több pénz nem lesz, arra kell koncentrálni a forrásokat, hogy legalább a végleges helyen magas szintű ellátást kapjanak az odakerülők” – véli Molnár, aki szerint a lényeg az lenne, hogy „ne a lobbi döntse el, melyik intézményt, illetve osztályt zárják be, és melyiket ne”. Korábban ugyanis előfordult, hogy kikérték a véleményüket, aztán pont nem azt zárták be, amelyiket javasolták.
Az orvosprofesszor szerint ugyan a teljes magyar egészségügy alulfinanszírozott, de ezen belül a gyermekellátás némely területe, különösen a pulmonológia, ideggyógyászat finanszírozása akár 40 százalékkal is csökkent az elmúlt időszakban. Molnár Dénes azt vallja, hogy az átalakításnak úgy lenne értelme, ha beolvasztanak egy kórházat, vagy bezárnak egy osztályt, akkor az ott megspórolt pénzt kapja meg a központi intézmény. "De nem ez történik, hanem a pénz eltűnik valahol. Igaz, hogy kevés az orvos, kevés a gyerek, de a rendszer is gyengélkedik.”
Külön koncepció a gyermekellátásra |
Információink szerint a jelenlegi megyei szintű egyeztetések az OEP által kidolgozott útmutatások szerint folyik, a tavasszal lezáruló ütemben a városi (nőgyógyászat, traumatológia, belgyógyászat stb.) és megyei (bőr- és nemi beteg, kardiológia, hematológia, stroke-ellátás stb.) szintű intézményekben elvárható beavatkozásokat vizsgálják felül. Az ezekhez kapcsolódó kódok a finanszírozás 53, az ellátott lakosság 80 százalékát fedik le. Az országos hatókörű speciális ellátás, illetve a progresszív ellátás rendszerét (ami az egészségügyi ellátás egymásra épülő feladatmegosztását, illetve annak piramisszerű rendszerét jelenti) csak a városi és megyei szintek után tekintik át. A gyermekgyógyászatra a későbbiekben külön koncepciót kívánnak kidolgozni, ami viszont nem jelenti azt, hogy a mostani átalakítások során nem zárhatnak be osztályokat, amellett, hogy az ellátást valamilyen formában biztosítani fogják. |