Védhetetlen és szürreális ötlet, hogy Orbán Viktor miért akar Budapesten találkozni Vlagyimir Putyinnal, amikor a Nyugat viszonya a hidegháborút követő időkben soha nem volt olyan hűvös, mint most az orosz-ukrán konfliktus idején, mondták a hvg.hu-nak Oroszország-szakértők. Angela Merkel február eleji látogatása a magyar diplomácia igazodását vetíthette volna előre, a Putyin-látogatás viszont a legrosszabbkor jön.
„Egy rövid pillanatig azt reméltem, kacsa” – kommentálta Vlagyimir Putyin tervezett budapesti látogatásának hírét Rácz András, a Finn Külügyi Intézet munkatársa, Oroszország-szakértő, aki szerint amikor Oroszország háborús konfliktusban van a Magyarországgal szomszédos Ukrajnával, és a nyugati-orosz kapcsolatok soha nem látott mélyponton vannak, erősen kérdéses, mennyire célszerű Budapestre hívni az orosz elnököt. Szerinte az, hogy a találkozót még tavaly, a krími agresszió előtt kezdték el szervezni, sem érvnek, sem mentségnek nem igazán jó. Ha ehhez még hozzávesszük Angel Merkel februári magyarországi látogatását, akkor a Putyin–Orbán-találkozó különösen nem tűnik bölcs dolognak.
Szintén kétségeinek adott hangot Sz. Bíró Zoltán történész, Gyurcsány Ferenc miniszterelnöksége idején a kormányfő külpolitikai tanácsadó testületének Oroszország-szakértője, aki szerint „rejtély, hogy mit nyerhet a látogatáson az Orbán-kormány”. Sz. Bíró szerint normális helyzetben egy ilyen súlyú és jelentőségű ország első számú vezetőjének idelátogatása siker lenne, de az Ukrajna kapcsán kialakult súlyos konfliktus miatt most nem ilyen időket élünk. Hozzátette: Nyugaton kifejezetten kerülik az egyre nagyobb ellenszenvnek örvendő Putyinnal való találkozást, ha nem az ukrán helyzet rendezéséről van szó.
Putyin látogatása a szürreális magyar külpolitika egyik újabb nehezen magyarázható lépése lenne – értékelte a hírt Deák András György, az MTA tudományos főmunkatársa. Kérésünkre, hogy értékelje egy putyini látogatás lehetséges következményeit, a kutató úgy fogalmazott, abban az esetben is nekünk van inkább veszítenivalónk, ha a magyar vezetés csak le akarja tudni Putyin fogadását, mert valamilyen okból nem akar kitérni előle. „Nem tartom okos lépésnek, és csak tovább rontja Magyarország megítélését”, vont mérleget Deák.
Még nincs konkrétum
Az első Orbán-kormány idején az orosz-magyar kapcsolatok mélyponton voltak. Orosz államfő utoljára még Gyurcsány Ferenc kormányzása idején, 2006-ban járt Magyarországon. Akkor a jobboldal támadta is a Nabucco-gázvezeték mellett a Déli Áramlat megépítését is támogató Gyurcsányt. Orbán tavaly a moszkvai látogatásáról az aláírt paksi szerződésekkel tért haza, Putyin tervezett viszontlátogatása idejére viszont gyökeresen megváltoztak a nemzetközi viszonyok.
Vlagyimir Putyin budapesti látogatásának hírét szerdán erősítették meg hivatalosan, de ezen kívül a Miniszterelnökség sajtósa, Havasi Bertalan semmilyen konkrétumot sem árult el az orosz elnök jövetelével kapcsolatban. Sem a konkrét időpont, sem pedig az utazás célja sem ismert. A vs.hu úgy tudja, hogy egyelőre csak szovjet katonai sírok megkoszorúzása az egyetlen konkrétum a programban, és hogy Paksról nem lesz szó, viszont az Oroszország elleni EU gazdasági szankciókról igen.
Többet visz, mint hoz
Arra a felvetésünkre, hogy van-e összefüggés a Paks 2-projekt és a Putyin vendégsége között, Deák azt válaszolta, a Déli Áramlattal ellentétben ebből a beruházásból nem fognak kihátrálni az oroszok, főleg, hogy három évig még semmit nem is kell csinálniuk, „most inkább a magyar oldalon pattog a labda”. Az orosz elnök fogadásának motivációit latolgatva Sz. Bíró azt mondta, egy esetleges kedvezőbb gázár-megállapodás, vagy bármiféle más különalku gazdasági előnyei lehetnek a háttérben, de ezek akkor sincsenek arányban a putyini vizit negatív diplomáciai hatásaival, a nyugati szövetséges Magyarország megbízhatóságának további erodálódásával.
Rácz András is csak találgatni tudott: szerinte a 2015-ös költségvetésben szereplő 169 milliárdos lyukat tömhetik ki esetleg hazai gáztározók eladásával. Ezen kívül pedig még a rövidesen lejáró hosszú távú gázszerződés megújítása indokolhatja a látogatást, de ezt Deák András szerint „el lehet intézni low profile”, azaz alacsonyabb szinten zajló háttértárgyalásokkal. Szerinte egy ekkora volumenű üzlet megkötéséhez nem szükséges ekkora felhajtás.
Sz. Bíró Zoltán szerint az Oroszország elleni gazdasági szankciók kérdése is egyik apropója lehet Putyin tavaszi érkezésének, ezzel kapcsolatban a történész úgy fogalmazott, igazi Rubicon lenne Magyarország számára, ha élne a vétójogával, és nem járulna hozzá a szankciók meghosszabbításához – ez olyan drámai bizalomvesztést okozna, ahonnan szerinte nem lenne visszaút az Orbán-kormány számára.
Rácz András hangsúlyozta, hogy a jelenlegi orosz-magyar kapcsolatok objektív elemzését rendkívül megnehezíti, hogy a kormány alig közöl érdemi információkat, de látva a magyar kormányzat pragmatikus, kizárólag a gazdasági szempontokat és a rövid távú haszonszerzést törekvő keleti külpolitikáját még azt sem tartja kizártnak a szakértő, hogy Putyin az Oroszország elleni uniós szankciók folytatásának megvétózásáról akarná meggyőzni Orbánt, például kedvezőbb gázárat ígérve.
Orbánék a saját sírjukat ássák
A Deák által felvázolt forgatókönyv szerint az oroszok a közelegő látogatással azt igyekeznek majd demonstrálni, hogy támogatják Magyarországot a nyugati országok részéről növekvő nyomással szemben, és „ringbe szállnak” Németországgal. Hasonlóan értékelt Sz. Bíró Zoltán is, aki úgy fogalmazott, Angela Merkel februári rövid – mindössze 5 órás – budapesti vendégségét is figyelembe véve a magyar kormányzat ezzel azt üzenheti, továbbra is ellenáll Berlin bírálatainak és hazánk potenciális partnere Oroszországnak. „Az biztos, hogy komoly szimbolikus értéke lesz a találkozónak” – szögezte le Rácz András. A szakértő szerint Putyin ezzel is azt demonstrálhatja, hogy bármennyire is feszült Moszkva viszonya a Nyugattal, az orosz medvének „bent van a lába” az EU-ban, és hazánk személyében van közeli partnere a NATO-n belül is. Orbán pedig tovább folytathatja "szabadságharcát" a Nyugat ellen, a Putyin-látogatással demonstrálva, hogy van alternatívája a nyugati orientációnak.
Rácz ugyanakkor úgy gondolja, a német kancellár februári fogadása jó alkalom lenne a Magyarországot övező feszültség csökkentésére és a megromlott amerikai-magyar viszony javítására, de ehelyett úgy látszik, az Orbán-kormány tovább feszítené a húrt azzal, hogy Budapesten találkozik Putyinnal. Kérdés, mikor fogy el az USA türelme, szerinte a tragikusan elszámított stratégiájával a kormány hosszú távon a saját sírját ássa: egy olyan harcot akarunk megvívni, amit nem nyerhetünk meg, de még ha meg is nyernénk, azzal sem járnánk jól.
