A közéletben nagyon nehéz akkorát bukni, hogy ne tudjon valaki feltápászkodni: az elmúlt 25 évben a villanypóznákról ismert "felrebben, majd visszacsüccsen"-mozgás volt jellemző akkor is, amikor azt lehetett hinni, hogy valakivel végleg felmosták a padlót. Összeszedtünk 12 jelöltet, akik talán a legnagyobbat buktak az óévben. Ön szerint melyikük írta le magát végleg és kivel fogunk találkozni még? Lúzerlicit A-tól Zs-ig. Szavazzon!
Bajnai Gordon
Talán nem volt még olyan politikai vezető, akinek a hitelességébe, kormányzóképességébe vetett bizalom akkor volt a legmagasabb, amikor épp, hogy elkezdett pártpolitizálni. Márpedig az egykori beugró miniszterelnök pártja, az Együtt az indulásakor volt a legerősebb, Bajnai pedig maga volt a Messiás. Az Együtt olyan megelőlegezett bizalmat kapott, amit nem tudott megszolgálni, és ebben kulcsszerepe volt a minden tekintetben kudarcot valló Bajnai Gordonnak. Az már nagyjából 2014 elejére eldőlt, hogy nem lehet a nagy nehézségek árán felálló ellenzéki összefogás miniszterelnök-jelöltje. Kétségtelenül magasra célzott, talán főpolgármester-jelöltként több esélye lett volna: őszre azonban teljesen eltűnt, az országgyűlési, majd az európai parlamenti választásokon elnyert mandátumát is visszaadta – és inkább „hazatérve” az üzleti életbe egy külföldi multinacionális cég ügyvezető igazgatójaként folytatja pályafutását. Az Együtt pedig továbbra is marad nagy talány.
Falus Ferenc
Öntött, látott, majd visszalépett. Röviden így lehetne összefoglalni a volt tisztifőorvos kérészéletű politikai pályafutását. Falus jegesvödrös performansszát látva az embernek az volt az érzése, hogy a főpolgármester-választást kár is lefolytatni, és hogy ennek az embernek nem is Tarlós István a legnagyobb ellenfele, hanem saját maga. Falus kínos akcióira és csetlés-botlására reagálva az Együtt visszaléptette a közös jelöltet (még ha hivatalosan Falus ajánlotta is fel lelépését). Mégpedig annak a Bokros Lajosnak a javára, akit a döntés bejelentése előtt készült közvélemény-kutatások eredményei alapján Falus simán megelőzött volna.
Hoffmann Rózsa
Hoffmann Rózsa köznevelési államtitkárként még igazi sikertörténetnek nevezte a közoktatás átalakítását és a Klik felállítását, a pozíciójáról ennek ellenére még a tavaszi választások előtt állítólag önként mondott le. Ez persze már egy maradék poszt volt: a ciklus elején még ő felügyelte a felsőoktatás reformját is, de a diáktüntetések után a kormányfő jobbnak látta, ha elveszi tőle ezt a területet. Ugyanez történt a szakképzéssel is. A Klik működése számos, súlyos hiányosságot eredményezett: a nagy központi vízfejet Hoffmann a lemondása után a hvg.hu-nak adott interjújában is kritizálta, hozzátéve, hogy már az ő idejében is a rendszer anomáliáinak a kiküszöbölésén dolgoztak. Erre már nem jutott ideje, talán Czunyiné Bertalan Juditnak lesz.
Kovács Béla
A Jobbikos szürke eminenciás ügye az európai parlamenti választások hajrájában robbant: az EU intézményei ellen való kémkedéssel, illetve tiltott lobbizással vádolták meg, az ügy azonban azóta elhalt a legfőbb ügyésznél, legalábbis minden érintett mélyen hallgat az ügyről. A gyanú szerint a politikus feladata elsősorban az lehetett, hogy befolyásoló ügynökként segítse az orosz érdekeket az unión belül. Az addig viszonylag ismeretlen politikus egyből az érdeklődés középpontjába került, és az Index nyomozása révén egyre több érdekes részletet tudtunk meg a kémfilmekbe illő történetről, így például azt is, hogy felesége korábban a szovjet titkosszolgálat futára volt és „Kágébéla” mellett egy japán és egy osztrák férfivel is házasságot kötött.
Mesterházy Attila
Mesterházy Attila, dacára a nagyarányú választási vereségnek és a Fidesz újabb kétharmadának, az MSZP elnöke maradhatott a tavaszi országgyűlési választások után. Ám májusban az EP-választásokon a szocialisták akkora pofonba szaladtak bele, hogy azt már nem élte túl: lemondva az bbe az idei harmadik választást pártelnökként és frakcióvezetőként már nem élte meg. Az egyik vád az volt, hogy irányítása alatt az MSZP - struktúráját és hierarchiáját tekintve - egy kis-Fideszre kezdett hasonlítani. Sovány vigaszt jelenthetett Mesterházy számára, hogy Schiffer András legalább respektálta döntését.
Németh Szilárd
Ő az, aki nem ért hozzá, de hisz benne – a tökéletes Fidesz-katonáról, Németh Szilárd rezsicsökkentési biztosról van szó, aki ha szükséges, a brüsszeli bürokratákkal szemben is megvédi az energiaárak csökkentését, vagy ha úgy hozza a kormányzati politika, a netadó mellett is teljes mellszélességgel kiáll. Micsoda pofáraesés lehetett, hogy négyévnyi csepeli polgármesterséggel és országos ismertséggel a háta mögött tavasszal elbukta a választókerületét az Együtt-PM színeiben induló Szabó Szabolccsal szemben! Németh azért az országos listáján bekerült a parlamentbe, és azóta már azt is leleplezte, hogy André Goodfriend is Gyurcsányék kottájából játszik.
Papcsák Ferenc
Nem fenékig tejfel a fideszesek élete sem, a rezsiharcos Németh Szilárd mellett Papcsák Ferenc is egyike volt azon kevés kormánypárti politikusnak, akik számára bukást hoztak az idei országgyűlési választások; a volt zuglói polgármester simán kikapott választókerületében szocialista ellenfelétől. Az eredmény kifejezetten a személyének, nem pedig a Fidesznek szólt: akadt olyan szavazókör, ahol sokkal kevesebb szavazatot kapott, mint pártja. És hogy milyen ügyek okozhatták a bukását? Duplán felvett költségtérítés, rejtélyes 160 milliós osztalék, zsíros megbízások a „spanoknak” – újbóli polgármestersége valószínűleg nem csak azért nem került szóba, mert listáról mégis bejutott az Országgyűlésbe.
Pintér Attila
Hatalmas meglepetésre a korábban beígért neves külföldi edző helyett Pintér Attilát nevezték ki tavaly decemberben a válogatott élére. A hivatalos indoklás szerint taktikai felkészültsége és a magyar viszonyok ismerete miatt döntöttek a Ferencvárossal és a Győri ETO-val bajnoki címet nyerő Pintér mellett, aki kinevezésekor harapós válogatottat ígért. Ebből nem sok valósult meg a pályán; a nem túl acélos kazah és albán válogatott legyőzése után már az első tétmeccsen becsődölt a tolódás, és 2-1-re itthon kikaptunk Észak-Írországtól. Pinyőn a kommunikációs tréningek sem segítettek és a Csányi Sándor vezette MLSZ mindössze 9 hónap után bejelentette menesztését.
Simon Gábor
Február elején hozta nyilvánosságra a Magyar Nemzet, hogy Simon Gábor, az MSZP alelnöke egy osztrák banknál vezetett bankszámlán 240 millió forintot rejteget, ami nem szerepelt a politikus vagyonnyilatkozatában. A volt elnökhelyettes ellen költségvetési csalás és magánokirat-hamisítás ügyében indult nyomozás és jelenleg is házi őrizetben van. Simon azon túl, hogy minden pártbeli tisztségéről lemondott, elvesztette képviselői mandátumát, végül kilépett a pártból, az eltitkolt vagyona után még százmillió forint adóhátralékot is kénytelen volt befizetni. Lebuktatása megpecsételte a baloldali összefogás kampányát is, amely legalább olyan gyengére sikerült, mint amilyen erőteljes volt a Fidesz-KNP bohócos karaktergyilkos kampánya.
Töröcskei István
Töröcskei Istvánnak nemcsak az Államadósság Kezelő Központ éléről kellett távoznia, de a pénzpiaci felügyeletet gyakorló Magyar Nemzeti Bank a Széchenyi Bankot is bezáratta, melyben az állami kisebbségi részesedése mellett Töröcskei vagyonkezelő cégének volt többségi tulajdona. A bank több mint 11 milliárddal vett részt az MNB által finanszírozott Növekedési Hitelprogramban: az MNB egyik vádpontja az volt, hogy a hitelkihelyezéseknek a jelentős részét a kockázatkezelő nem támogatta, 3 milliárd forint kihelyezése pedig épp Töröcskei érdekeltségi körébe tartozó vagy vele üzleti kapcsolatban álló cégek működését segítette. A bank közgyűlése hiába kötelezte Töröcskei cégét 6 milliárdos tőkeemelésre, ez nem történt meg.
Vida Ildikó
Vida Ildikó akkor sem nevezhető az év egyik nyertesének, ha a kitiltási botrány ellenére még ő a NAV elnöke, tekintélyét jócskán megtépázta az André Goodfrienddel történő emlékezetes randija és a hazai mémgyárosoknak köszönhetően villámgyorsan az internet egyik slágere lett az azóta szállóigévé vált „tolmácsot szeretnék kérni” mondata. De nem csak az internet népét ihlette meg az elnökasszony: az utóbbi hetek kormányellenes tüntetésein is visszatérő motívum volt a lemondását követelő rigmusok. Vida dolgát Orbán Viktorultimátuma sem könnyítette meg: lehetetlen helyzetét elnézve, úgy tűnhet, csak idő kérdése, mikor bulik bele hivatalosan is a kitiltási ügybe.
Vitézy Dávid
Vitézy személyében egy igazi geek került 2010-ben a Budapesti Közlekedési Központ élére, aki gyerekkora óta lelkesedik a budapesti tömegközlekedés iránt. Noha a Vitézy-éra négy éve alatt több száz új busz került a rendszerbe, felújították a villamoshálózatot, bevezették a sárga egyentaxikat, lett Bubi és Futár-rendszer stb., mégis az elmúlt ciklus leginkább a Tarlós-Vitézy meccsektől marad emlékezetes. Miután Tarlós maradt a főváros élén, logikus, hogy Vitézynek menni kellett. A még mindig csak 29 éves Vitézy Dávid a Volánok racionalizálásával vigasztalódhat: ez is olyan feladat, amibe már elég sokan belebuktak az elmúlt két évtizedben.
