Már egyetlen középosztálybeli barát is óriási húzóerőt jelent egy roma tanulóknak, derül ki a Tárki Életpálya-kutatásából, amely a magyarországi roma és nem roma diákok középiskolai pályafutását és egyetemi továbbtanulási esélyeit vizsgálta. A reprezentatív vizsgálatban egy teljes korosztályra koncentráltak, azokra, akik 2006-ban kezdték meg középiskolai tanulmányaikat, életútjukat pedig 2012-ig követték nyomon.
A 2006-ban középiskolába beiratkozott évfolyam nem roma tanulóinak közel 10 százaléka nem szerzett középfokú végzettséget, míg a roma tanulóknál ez az aránya közel 50 százalék.
Az érettségit szerzők aránya a nem romák között 75 százalék, a romák között 24 százalék. Egyetemi tanulmányait pedig a romák csupán 5 százaléka kezdi meg, szemben a nem romák 35 százalékos arányával - derült ki Hajdu Tamás, Kertesi Gábor és Kézdi Gábor Életpálya-kutatásából.
Iskola-Társ
A középiskolai sikerességben és továbbtanulásban megfigyelhető különbségek erősen összefüggnek a középiskolát megelőző időszakban felhalmozódott lemaradásokkal. A kutatók azt is észrevették, hogy a roma tanulók esetében még akkor is jóval magasabb a lemorzsolódás esélye, ha egyébként hasonló háttérrel és iskolai eredménnyel érkeznek a középiskolába.
A tanulmány hangsúlyozza, hogy a lemorzsolódási különbséget a kortárs kapcsolatokban meglévő alapvető különbségek okozzák.
Az eltérő társadalmi státusú társadalmi csoportok közti kapcsolatokat kutató network-szakirodalom egy fontos eredménye szerint a csoportközi kapcsolatok – még inkább a barátságok – védőfaktorként működnek, és átsegíthetik a nehezebb helyzetben levő, alacsonyabb státusú csoportok tagjait a sorsdöntő pillanatokban.
A kutatásban részt vett fiatalok esetében egyetlen egy magasabb státusú barát hatása akkora volt, hogy a lemorzsolódási arány kevesebb, mint harmadára csökkent.
A lemorzsolódásnak leginkább kitett – gyenge tanulmányi teljesítményű – roma fiatalok aránytalanul nagy mértékben elszigeteltek a kortárscsoportjukon belül azoktól a fiataloktól, akik „sikeresek”, vagyis elvégzik a középiskolát.
A különböző összehasonlító felmérések (IEA, PISA) rámutattak, hogy a tanulói teljesítményeket vizsgálva jelentősek az iskolák és osztályok közötti különbségek. A szelekciós folyamatok pedig elsősorban a tanulók szociális háttere alapján mennek végbe. A vizsgálatok bizonyítják, hogy a tanulók közötti válogatás jelentősen csökkentheti az iskolarendszerek hatékonyságát is.
Az iskolai szegregáció ezért még azon kevés roma diák későbbi pályafutására is károsan hat, akik - a túlnyomórészt rosszul felszerelt és szaktanári hiánnyal küszködő - roma többségű iskolákból jó tanulmányi eredménnyel kerülnek középiskolába.
A gazdaság motorja
A Világbank 2010 szeptemberében publikált jelentése megállapítja: „a romák teljes körű munkaerő piaci integrációja egyes országok esetében jelentős, mintegy évi 0,5 milliárd euróra becsülhető gazdasági előnyökkel járhat.
Növelné a gazdasági termelékenységet, csökkentené az állam által fizetett szociális támogatás összegét és növelné a jövedelemadóból származó bevételeket, ha a romák nagyobb mértékben lennének jelen a munkaerőpiacon. Ez azonban integrált oktatás nélkül kivitelezhetetlen.
