Biztosra ment Lenkovics Barnabás megválasztásával a fideszes kétharmad, amely az Alkotmánybíróság vezetőjének másfél év múlva esedékes újraválasztásával akár 2028-ig is posztján tarthatja az új elnököt. A sietségre azért volt szükség, nehogy lemondással vagy egy képviselő tragikus halálával előálljon az Alkotmánybíróság elnökének konszenzusos megválasztásának kényszere.
Paczolay Péter kilencéves alkotmánybírói mandátuma 2015. február 24-én jár le, és ezzel együtt szűnik meg bírótársai bizalmából 2008 óta viselt, az Országgyűlés által 2011-ben megerősített elnöki tisztsége is. Tehát bőven lett volna még idő utódját megválasztani – a törvény csak annyit mond, hogy ezt a távozást megelőző 90 napon belül kell megtenni –, de a sietségnek jó oka lehetett.
Az alkotmánybírók megválasztásához ugyanis az összes – és nem csak a jelen lévő – képviselő legalább kétharmadának szavazatára van szükség. Ezt azonban úgy értelmezik, hogy csak a betöltött helyeket veszik figyelembe. Vagyis míg a teljes, 199 fős létszámból 133 a kétharmad, jelenleg – amikor Kiss Péter halálát és az EU-hoz távozott Navracsics Tibor lemondását követően 197-en vannak – 132 is elég. Márpedig Navracsics nélkül pontosan ennyi képviselője van a Fidesz-KDNP-nek. Ha minden kormánypárti képviselő jelen van és fegyelmezetten szavaz, akkor nincs szükség ellenzékiek megnyerésére, ami főleg titkos szavazásnál mindig bizonytalan kimenetelű dolog. Sőt, ha a november 23-án Újpesten megválasztott szocialista Horváth Imre leteszi majd az esküt, a 198-ra növő létszámból a 132 még mindig elég a kétharmadhoz.
Bonyodalom csak akkor támadhat, ha a február 22-ére kiírt veszprémi időközi választást nem kormánypárti jelölt nyeri, mert akkor 199-ből 132 képviselő lesz kormánypárti, és az már eggyel kevesebb a kétharmadnál. Ha pedig más, egyéni kerületet képviselő fideszes vagy kereszténydemokrata törvényhozó is kiesik bármilyen okból – például lemondással vagy tragikus halálesettel –, és az időközi választáson az ő helyét is ellenzéki nyeri el, akkor végképp búcsút lehet venni az alkotmányozó többségtől.
Mindez persze eléggé gyenge lábon álló feltételezés, hiszen Újpest eléggé egyedi esetnek látszik, a Fidesz népszerűsége pedig csökkent ugyan az elmúlt hetekben, de azért a bukását csak nagyon rózsaszín álmokban élő ellenzékiek képzelik közelinek. A kormányoldalon azonban a jelek szerint mégis azt gondolják: fő a biztonság.
Az Alkotmánybíróság ugyanis nem maradhat elnök nélkül, bár Paczolay Péter kínlódása mutatja: hiába ő jelöli ki az előadó bírót, és rajta múlik a tárgyalási menetrend, a lényeges ügyekben éppúgy kisebbségben maradhat, mint bármely más leszavazott bíró. És hiába fontos jog az, hogy szavazategyenlőség esetén ő dönthet, ha a mostanra kialakult bírói csapatban egyre valószínűtlenebbnek látszik az ilyen helyzet, akkora többségbe kerültek a most kormányon lévőkhöz eszmeileg közel álló tagok. De mégis fontos, hogy ki az elnök. Lenkovics Barnabás pedig, bár mindig a jobboldali szellemiségű bírák közé tartozott, még konszenzussal került a testületbe 2007-ben, tehát akkor a baloldal is támogatta.
Igaz, a bírói mandátuma 2016. április 21-én lejár. Ha akkor távozik, 14 hónapjával ő lesz a legrövidebb ideig működő elnök. Viszont a törvény szerint azokat, akik még 2011 előtt, kilenc évre kapták a megbízatásukat, újra lehet választani. Ha ez megtörténik, akkor Lenkovics Barnabás bő 13 évig, 2028-ig, azaz 78 éves koráig ülhet az elnöki székben. Feltéve, hogy 2016 elején is meglesz a kétharmaduk az őt támogató kormánypártoknak.
