Üldözi a kormány a multikat, ha közüzemi szolgáltatókról vagy épp élelmiszerláncokról van szó, de a 14,7 milliárdba kerülő FTC-stadion működtetését az állam rábízta egy francia multira, és még a stadion nevét is lecserélték a Fradi legendájáról egy francia biztosító nevére. Az üzemeltető cég – egykor Fradi-játékos -–ügyvezetője és egy sportközgazdász a szegedi egyetemen szerdán azt bizonygatták, hogy a Fradi-modell miért jó. A kritikus közönség pedig azt is megtudhatta, hogy Orbán miben követett el butaságot.
„A régi Wembley gyepmestere irányításával dolgoznak a karbantartóink, tízmilliókat költöttünk erre is” – mondja Szekeres Tamás, a Groupama Arénát üzemeltető francia hátterű Luss Kft. ügyvezetője. A fehér ingben, sötét zakóban és sötét farmerben feszítő Szekeresre még mezes-sportszáras-rövidnadrágos korszakából emlékezhetünk, a válogatott védő épp a Ferencvárosban kezdte profi pályafutását, mielőtt klubot klubra cserélő vándormadár lett. Szerdán este a Szegedi Egyetemen a Stadionok, és ami mögötte van című beszélgetésen a Fradi-stadion üzemeltetési modelljéről beszélt. Sosem a könnyed játékáról volt híres, prezentációja közben is mintha ezt a hírét igazolná. Az, hogy miért épp Szegeden bukkant fel az üzletember, azzal magyarázható, hogy a város a megyéspüspök irányítása alatt egy új stadionberuházásra készül, ő tehát bemutatja, milyen konstrukcióban működik Magyarország első számú klubcsapatának új arénája.
„Össze kell kapcsolni a sportot és az üzletet”, adja meg a gondolkodás irányát Szekeres, szerinte olyan réteget kell bevinni a stadionba, amely az ottani szolgáltatásokért hajlandó fizetni. A Fradi-pályán maga az építmény, a pálya és a kiszolgálóhelyiségek világszínvonalú. Nemcsak tömeg-, hanem 500-2000 fős rendezvények megtartására is alkalmas: főként cégeknek adnák ki, de már volt gólyabál is az arénában. „Aggódva figyeltem, hogy le ne hányják a falat”, vallotta meg Szekeres, aki az első közüzemi számlákat látva alaposan meglepődött. Kevesebbre számított, de álláspontja szerint az első hónapokban még nem várható el a nagy nyereség, de hosszú távon mindenképpen arra kell törekedni, hogy nőjenek a bevételek, a „nullszaldó kevés”.
Szekeres mantrája a stadion vonzóvá tétele a fizetőképes kereslet számára. Elmondása szerint nem elég a meccsek nézőszámára alapozni a bevételeket, folyamatosan rendezvényeket kell szervezni, növelni és bővíteni a stadionban elérhető szolgáltatások körét.
Jöhet a Rolling Stones
A Luss-csoport a francia hátterű, 7 milliárd euró összárbevételű Lagardere-csoporthoz tartozik, a nemzetközi sportvilágban olyan stadionok üzemeltetése tartozik a portfóliójába, mint a Bundesligában szereplő Borussia Dortmund vagy a Hamburger SV, de több stadiont működtetnek a 2012-es lengyel-ukrán, illetve a 2016-os francia Eb helyszínei közül. A Luss-csoport magyarországi leányvállalatában egy német ügyvezetővel együtt dolgozik Szekeres, aki 2007-ben az MLSZ technikai igazgatójaként kezdte sportvezetői pályafutását. A francia céggel még mint az FTC Klub technikai igazgatója kezdett tárgyalni, hogy a tavaszi aláíráskor a szerződést már a cég részéről lássa el kézjegyével.
Szekeres elmondta, már a stadion tervezésénél figyelembe vették, hogy a telek egy részét eladhatóvá tegyék: ezért forgatták el az építményt 90 fokos szögben, s tolták feljebb, így mintegy 30 ezer négyzetméteres terület vált értékesíthetővé. Ennek eladására jó esély kínálkozik, tekintve, hogy a telek frekventált helyen van. Az aréna névhasználatára a Groupama 10 évre szerződött, az ezért járó pénz Szekeres szerint elegendő, hogy megalapozza a klub biztonságos működését. A profi menedzsment dolga innentől a szponzorok keresése, a jegyértékesítés, a stadionmarketing, a beszállítói szerződések megkötése.
Az üzleti konstrukció eredményeiről Szekeres szerint még korai beszélni, a rezsi magas, a vendégszám alacsony egyelőre. A jövő évben mindenesetre már lesznek koncertek a Groupama Arénában, a későbbiekben pedig akár Rolling Stones-szintű hírességek is felléphetnek a stadionban. Szekeres elmondása szerint a 34 exkluzív páholyból már 20-at kiadtak, egy ilyen páholy ára egy évre 20 millió forint. A belépők pedig 1800–6400 forint között vannak. „A sokat támadott „tenyérleolvasós” beléptető rendszer bevezetésével sokan lemorzsolódtak, de jönnek helyettük majd mások”, mondta Szekeres optimistán, aki szerint olyan embereket és rétegeket is meg kell szólítania az Arénának, akik eddig a mostoha körülmények miatt nem jártak mérkőzésre.
Rossz kommunikáció
Egyfajta hoppmesterként, a szélesebb összefüggések feltárójaként az előadáson ott volt még Szabados Gábor sportközgazdász, aki az nso.hu-n is szokott publikálni. Szerinte a Fradi minta lehetne a sport üzleti alapokra helyezésében, ily módon a stadionok fenntarthatósága, a befektetett pénz megtérülése is jó eséllyel biztosítható volna. Kérdés, hogy Fradiból, illetve hozzá mérhető márkából hány van, vagy hogy a terület fővárosi lokációja és annak hasznosítása más esetben is összehasonlítási alap lehet-e.
Ezekre a felvetésekre Szabados nem tért ki, viszont meglepő nyíltsággal ment neki az egyéb hasznosítási formáknak: az önkormányzati, állami háttérrel működő sportlétesítmények szerinte csak vinni fogják a pénzt, legjobb esetben a kormány által kitűzött társadalmi hasznosság, a sport nemzetfejlesztő erejébe vetett hit hasznossága érvényesülhet. Szabados még azt is kibökte a sportfejlesztések kommunikációjának a gyakorlatát kritizálva, hogy „egy miniszterelnöknek lehetne annyi esze, hogy ne a házával szemben építsen stadiont”. Szabados szerint ugyanis a felcsútihoz hasonló sportberuházások miatti társadalmi felháborodás magát a sportüzlet Magyarországra is adaptálható koncepcióját áshatja alá.
Most vagy soha
Az előadáson megjelent hallgatók felvetésére, miszerint nem kellene-e előbb a focinak elérnie a megfelelő színvonalat, és majd csak ezt követően stadionokat építeni, Szabados Gábor azt válaszolta, hogy együtt kell fejlődnie a kettőnek, mivel a klubok sikeres működéséhez szükséges a stabil gazdasági háttér is. „A 4-es metró sem fog soha megtérülni”, vetette fel Szabados, viszont amit a sportbefektetések kapcsán fel lehet mutatni, az a társadalmi hasznosság: a nemzeti közösség, a sportkultúra fejlesztése.
Szabados szerint az FTC- és a székesfehérvári Videoton-stadion, valamint a Puskás Stadion olyan beruházások lehetnek, amelyek közgazdasági szempontból is megtérülhetnek, sőt nyereségesek is lehetnek. Jó szakemberek kellenek, szerinte a Lagardere–FTC-konstrukció is egy jó tanulási folyamat lehet. A mostani stadionépítéseket – sokakhoz hasonlóan – annyiban megalapozottnak tartja a futballrajongó közgazdász, hogy a magyar sportlétesítmények már nem csupán a nemzetközi, de a hazai előírásoknak sem tudtak megfelelni, a lepukkant stadionok kihasználtsága pedig egyenlő volt a nullával.
Végső érvként elhangzott a „most vagy soha” kezdetű mondat: Szabados szerint a sport, azon belül a labdarúgás olyan mértékű anyagi és erkölcsi támogatást soha nem kapott, mint a jelenlegi kormányzattól. „Ha most sem tud ezzel élni, akkor soha nem is fog, akkor lehúzhatja a rolót.” A hallgatók által feltett kérdésekre Szabados Gábor válaszolt, Szekeres nem érezte megszólítottnak magát, a rendezvényt követően sietősen távozott.
