A nemzeti gyásznap alkalmából félárbocra eresztették a nemzeti zászlót a Kossuth téren. Ott volt a miniszterelnök is.
Orbán Viktor miniszterelnök jelenlétében katonai tiszteletadás mellett felvonták, majd félárbocra engedték Magyarország nemzeti lobogóját kedd reggel az 1956-os forradalom és szabadságharc leverésének és a szovjet csapatok bevonulásának 58. évfordulóján, a Parlament előtti Kossuth téren.
A nemzeti lobogót először felvonták a Himnusz kíséretében, majd félárbocra eresztették a Szózat kíséretében. A zászlót a honvéd díszzászlóalj engedte le, a ceremónián közreműködött a Nemzeti Lovas Díszegység és a Magyar Honvédség Központi Zenekara.
A kegyelet kifejezésére a lobogó egész nap félárbocon marad.
A központi megemlékezések délután 4 órakor a Rákoskeresztúri Újköztemetőben lévő Nemzeti Emlékhelyen, a 301-es parcellánál folytatódnak.
Kedden 10 és 15 óra között ingyenesen látogatható az 1956-os forradalom és szabadságharc leverését követő megtorlás egykori színhelyén létrehozott Kisfogház Emlékhely.
Mit gyászolunk?
1956. október 23-án békés tüntetéssel kezdődő fegyveres felkelés, forradalom bontakozott ki a Rákosi Mátyás nevével összefonódó kommunista diktatúra, valamint a szovjet megszállás ellen. A népfelkelés a Magyarországon tartózkodó szovjet csapatok beavatkozása után fegyveres szabadságharccá változott. Mind az utcai (fegyverrel is) politizálók, mind a kormánypolitikát irányítók sorsát végül a nemzeti függetlenséget eltipró november 4-ei második szovjet katonai invázió pecsételte meg, amely azután következett be, hogy Nagy Imre miniszterelnök november elsején meghirdette Magyarország semlegességét és kilépését a Varsói Szerződésből. A fegyveres felkelők utolsó csoportjainak ellenállását november 10-11-én törte meg a hatalmas szovjet túlerő.
