Palkovics László felsőoktatási államtitkár bemutatta az új felsőoktatási koncepciót, amely a Fokozatváltás a felsőoktatásban címet viseli. A koncepció alapján új képzési szerkezet és alapképzési típusok kialakítását tervezik, erősítenék a gyakorlatorientált képzéseket, bevezetik a duális képzési formát. Több külföldi hallgatót is szeretnének, és fejelsztenék a határon túli felsőoktatást is.
Elkészült a Fokozatváltás a felsőoktatásban című új felsőoktatási koncepció. A dokumentum, amelyet keddi ülésén vitatott meg a Felsőoktatási Kerekasztal, a következő 15 év legfontosabb céljait és feladatait jelöli ki.
Palkovics László felsőoktatási államtitkár a kerekasztal ülése utáni sajtótájékoztatón elmondta: a koncepció öt fő irányvonalat rögzít, így együttműködést és versenyhelyzet kialakítását a felsőoktatásban, a munkaerő-piaci elvárásokhoz igazodó képzési struktúrát, az akadémiai értékeket megjelenítő, tudományos kiválóságon alapuló világszínvonalú felsőoktatás megteremtését, kitér a magyar gazdaság innovációs képességét biztosító egyetemi kutatás-fejlesztés és innovációs háttér kialakítására és a fenti célokhoz igazodó intézményrendszer létrehozására.
Az államtitkár közölte: november 5-ig várják a kerekasztal résztvevőitől a véleményeket, a dokumentum november 16-ig egészül ki az észrevételekkel, és ez képezi az alapját annak az előterjesztésnek, amelyet decemberben benyújtanak a kormánynak. Palkovics László megerősítette: intézményt nem zárnak be sehol, de a szakokat át kell tekinteni.
A kormány honlapján megtalálható koncepcióból kiderül: új képzési szerkezet és alapképzési típusok kialakítását tervezik, erősítenék a gyakorlatorientált képzéseket, bevezetik a duális képzési formát.
Világos, saját profillal bíró intézményeket hoznának létre – egyetem, alkalmazott tudományok egyeteme, közösségi főiskola –, és ezeket megfelelően finanszíroznák. Az általános felvételi pontszám 2016-tól 300-ra nő, a felvételhez emelt szintű érettségi kell majd, és mérnék az oktatói teljesítményeket is. Ezzel párhuzamosan versenyképes bérezést is teremtenének – olvasható a háttéranyagban.
A külföldi hallgatók számát növelnék 10,4 százalékról 20 százalékra, hogy "nemzetköziesítsék" a felsőoktatási intézményeket, növeljék az intézményrendszer kihasználtságát és a bevételeket.
Szeretnék annak feltételeit is kialakítani, hogy a vállalatok támogatni tudják a felsőoktatási intézményeket mindenféle ellenszolgáltatás nélkül. A célok között szerepel "nemzeti kiválóság központok" létrehozása és kiemelt finanszírozása is 2016-tól.
A doktori képzést újra a mester-tanítvány viszonyán alapuló rendszerré változtatnák, amelynek alapvető eleme "az eredeti kutatásokon keresztül elért újszerű tudományos eredmények létrehozása". A doktori képzési rendszer kétszintűvé válik, a második szakaszba azok a hallgatók kerülnek, és jutnak kiemelt támogatáshoz, akik értékes tudományos eredményeken alapuló fokozatot szereznek.
Fejlesztenék a határon túli magyar felsőoktatást is minőségi és mennyiségi tekintetben egyaránt.
Folytatnák a kancellári rendszer bevezetésével megkezdett átalakítást: a fenntartó érdekei is közvetlenül megjelennének az intézményirányításban, az akadémiai és gazdasági-stratégiai döntési kompetenciákat pedig világosan szétválasztanák.
A hallgatói önkormányzati rendszert újraszabályoznák, az intézményeket terhelő, a saját erőből kigazdálkodhatatlan, elhibázott PPP-konstrukciókból adódó adósságszerkezetet pedig átalakíták az átstrukturált intézményrendszernek megfelelően.
Az állami szerepvállalás változatlan marad, emellett kialakítanák a felsőoktatás feladatfinanszírozású rendszerét, és lehetővé tennék külső források bevonását a minőségfejlesztés érdekében.
