Utánanéztünk az eredményeknek, és megpróbáltuk összehasonlítani őket a tavaszi EP-választás számaival, ahol mindenki egymás ellen indult. A címben feltett kérdésre a válasz ez alapján: nem sokat. Együtt vagy koordináltan, a baloldal nagyjából ugyanazokra számíthat. És úgy tűnik, a baloldali szavazók különösebb skrupulus nélkül szavaznak át egymás között.
Már a választások éjszakáján megindult a vita a DK, az MSZP és az Együtt-PM vezetői között, hogy megérte-e a koordinált indulás, amit az Együtt-PM vert át a két szövetségesen, vagy mindenhol közös jelölteket kellett volna indítani. Horváth Csaba, az MSZP volt főpolgármesterjelöltje például azt mondta, „Szigetvári Viktor stratégiája megbukott”. A kérdéssel mi is többször foglalkoztunk már, nyáron hetekig téma volt, mivel a budapesti MSZP a teljes összefogást szerette volna. Budapesten végül az utolsó pillanatban jött létre megállapodás a pártok között, az ország többi részén túlnyomórészt sikerült megegyezni, de így is voltak kerületek, nagyvárosok, ahol egyik, másik fél „ráindult” szövetségeseire.
A hvg.hu most a tavaszi EP-választások adatait próbálta összehasonlítani a vasárnapi eredményekkel. Tavasszal mindenki tisztán listás rendszerben versenyzett, így az összehasonlítás a mostani voksolással nem lehet teljesen adekvát, mégis érdekes megvizsgálni, az MSZP, a DK és az Együtt-PM tavaszi eredményeit összeadva milyen lehetett (volna) egy hárompárti összefogással zajló helyhatósági választás.
Az összehasonlítások alapján nincs jó hírünk az érintetteknek: egyik rendszerben sem sikerül új szavazókat megszólítani. Az a fajta „felhajtóerő”, amiről még április előtt is szívesen beszéltek ellenzéki oldalon egy együttműködés esetén, nem nagyon létezik. Bokros Lajos eredménye, illetve néhány kerületi edat ugyanakkor azt mutatja, az MSZP, az Együtt-PM és a DK támogatói különösebb averziók nélkül szavaznak át a másik indulóira, nyilván ezért is lesz a következő években kiélezett politikai harc a megszerzésükért.
Bontásban
Az I. kerületben csak a Fidesz nyert egyéni választókerületekben, jelöltjei ráadásul minden esetben 10-20 százalékkal több szavazatot szereztek, mint az Együtt-PM, a DK, és az MSZP indulóinak összesített eredménye. Ugyanez igaz Nagy Gábor Tamás polgármesterre, akinek 55.5%-os eredményével szemben egy közös jelölt 27.6%-ot kapott volna. Tavasszal, ha összeadjuk az MSZP, a DK és az Együtt-PM akkori eredményeit, ennél egy nagyságrenddel magasabb, 41%-os arány jön ki. A szavazáson 10861 szavazó vett részt, ez gyakorlatilag megegyezik a tavaszi EP-választás részvételével 10677.
A II. kerületben az EP-választáshoz képest vasárnap majdnem kétezerrel többen szavaztak. De míg az MSZP májusban csak negyedik lett az Együtt-PM, a Demokratikus Koalíció és az LMP mögött, a most is külön polgármesterjelöltet állító baloldali pártok közül a szocialisták szerepeltek a legjobban. Ebből inkább azt a következetést vonnánk csak le, hogy van átjárhatóság az egyes pártok szavazói között, igazi elkötelezettséget nem orrantanánk ebből. Ám ha az MSZP, az Együtt-PM és a DK indulóinak szavazatait összeadjuk (36.6% összesen), akkor is messze vagyunk Láng Zsolt 52 százalékához. (Ez ráadásul nagyságrendileg megegyezik a májusi, összesített 35.4 százalékkal.)
Az Együtt-PM legismertebb emberét, Karácsony Gergelyt Zuglóban indította, ahol nagyobb esélyt láttak a győzelemre, mint a konzervatívnak számító Rózsadombon. (És a korábban ott lakó Karácsony Zuglóban győzött is.) A II. kerületben kapott viszont bizonyítási lehetőséget a főpolgármester-jelöltségtől elesett Horváth Csaba, a Rózsadomb korábbi MSZP-s polgármestere, Demszky „örökös” helyettese. Ő pedig olyan kampányt folytatott, mintha tényleg Tarlós ellen mérettette volna meg magát. Minden egyes szavazónak külön megszólító levelek mentek a postaládába, hirdetések kerültek a buszmegállókba, Horváthot ábrázoló elefántfüleket aggattak a villanyoszlopokra – a tacepaókon szép zöld színekben pompázott, hogy minél kevésbé lehessen az MSZP-hez kötni. Ám hiába az országos ismertsége, valamint – a többi szocialista jelölthöz képest - nagyon is gazdag kampánya, Horváth mégis csak kevesebb, mint a szavazatok felét szerezte meg a fideszes Láng Zsolttal szemben. Baloldali riválisainak sokkal kevesebb volt a muníciója: ennek megfelelően az Együtt-PM és a DK is jóval rosszabbul szerepelt, mint tavasszal, még ha az előbbinél induló Hajdú Nóra 8,5 százaléka azért képviselhetőbb, mint Gyurcsányék jelöltjének, Schiffer Jánosnak a 4,66 százaléka (Májusban az előbbi párt 16, az utóbbi 9 százalék fölött teljesített).
A VIII. kerületben szintén nagyjából kétezerrel szavaztak többen, mint májusban. A kerületben is 50 százalék körüli eredményeket értek el a fideszes egyéni indulók, ezzel szemben az MSZP, a DK és a Magyar Liberális Párt közös jelöltjeinek be kellett érniük nagyságrendileg 20 százalékkal. Tavasszal a három párt összesen 34.5 százaléknyi voksot tudott begyűjteni a Fidesz 45.6 százalékához képest.
A XVI. kerületben bő 3 ezerrel nőtt a résztvevők száma a májusihoz képest, ebből azonban az ellenzéki pártok semmit nem profitáltak, sőt: a Fidesz akkor 47.55 százalékot kapott, az ellenzék összesen 33-at, most pviszont még nagyobbra nyílt az olló, ha a polgármestereket tekintjük: Kovács Péter 60.4 százalékos eredményével szemben a három ellenzéki polgármesterjelölt mindössze 26 százalékot tudott összekaparni.
Esély nélkül
Budafokon sem sikerült előrelépést produkálni, májusban 32.6 százalékot ért el összesen az ellenzék, szemben a 49 százalékos Fidesz-eredménnyel, 17210 fős részvétel mellett. Ezzel szemben most az Együtt-PM, a DK és az MSZP összesen csak 29 százalékra vitte volna, míg Karsay Ferenc a kormánypártok részéről simán behúzott 48.2 százalékot.
A XXIII. kerület kicsit rendhagyó, itt a veterán városvezető, a korábban már a szocialisták és a Fidesz támogatását egyaránt felvállaló Geiger Ferencet sem jobbról, sem balról nem tudták megszorongatni. 37 százalékos eredménye kiemelkedő fideszes kihívójához képest is: Orbán Gyöngyi hatalmas hátszéllel is csak 26.4 százalékig jutott. Megdöbbentő azonban, hogy az Együtt-PM, a DK és az MSZP polgármesterjelöltjei 1.9-2.45 százalék közötti eredménnyel kellett, hogy beérjék. Mindezt 8355 szavazó voksával. Májusban ehhez képest csak 5776-an mentek el, a három ellenzéki párt nagyságrendileg 30 százalékot gyűjtött be a 45 százalékos Fidesszel szemben.
Nézzük azokat a kerületeket, ahol a baloldalnak – öndefiníciója szerint – lett volna esélye. Ilyen például a VII. kerület, ahol az MSZP sokáig kirobbanthatatlan volt. Tavasszal a három „kormányváltó” erő (14423 fős választói aktivitás mellett) még képes volt megszorongatni a Fideszt, összesített eredményük 38.5 százalék volt, a kormánypárt 40.88-at kapott. Ehhez képest most a kétezerrel több szavazó nagyobb arányú Fidesz győzelmet hozott: Vattamány Zsolt 44.18 százalékkal maradt polgármester, miközben Farkas Ferenc, MSZP és Együtt-PM által támogatott DK-s jelölt csak 32 százalékot szerzett. Tény ugyanakkor, hogy a kerületi Fidesz-többséget sikerült megtörni a közgyűlésben.
Bukott a DK-s Élő Norbert is Kőbányán, itt tavasszal 19288-an mentek el szavazni, ebből a Fidesz 41.51%-ot szerzett, igaz, az MSZP, az Együtt-PM és a DK közösen is csak 30-at, így azért senkinek nem lehettek vérmes reményei. Kovács Róbert Antal Fidesz-jelölt simán be is húzta a „kötelezőt” 49.47 százalékkal, Élő csak 32.9-et tudott összegyűjteni, pedig kétezerrel többen mentek el szavazni.
Szintén DK-s színekben bukott a XXI. kerületben Horváth Gyula, 35.6 százalékos eredménye nem sokkal több, mint a tavaszi összesített 30%. Borbély Lénárd László kormánypárti polgármesterjelöltre 7 százalékkal szavaztak többen, mint az EP-választások idején (47-13-40.4%). Pedig májusban 19997-en, most viszont jelentősen többen: 26266-an szavaztak.
Majdnem
Jó esélyekkel számolhatott Ferencvárosban a kerületet korábban több cikluson át vezető egykori SZDSZ-es, most Együtt-PM-es Gegesy Ferenc, és csak hajszálnyival maradt le a Bácskai János regnáló polgármester mögött (43.14-44.5%, 234 szavazatnyi különbség). Most 17895-en szavaztak, ami nem sokkal több a tavaszi 16058-nál, igaz, az akkori 36 százalékos összesített arány jóval elmaradt a Fidesz 42.73 százalékos eredményétől.
Zuglóban összejött, igaz, itt már tavasszal is árnyalatnyi különbség volt az Együtt-PM, DK, MSZP (összesen 40.6%), és a Fidesz (41%) eredménye között. A jelek szerint itt a szűk ötezer fős szavazói többletet (38462/43272) sikerült Karácsony Gergely és az ellenzék támogatására becsatornázni, így az Együtt-PM jelöltje 42.53 szavazattal polgármester lett, a Fideszes Rozgonyi Ernővel (39.69%) szemben.
Szót érdemel még a fővárosban Újbuda, ahol Molnár Gyula úgy tudta jelentősen növelni a baloldali ellenzék támogatottságát (a tavaszi összesen 36%-ról 41.4-re), hogy az Együtt-PM nem is támogatta, igaz, ellenjelöltet sem indított. Hoffmann Tamás fideszes polgármester 46.65%-al nyert, ami gyakorlatilag ugyanannyi, mint amennyit pártja kapott májusban (46.76%).
A megyei jogú városok közül Székesfehérváron a DK sokáig lebegtette a külön indulást, végül nem indítottak rá az MSZP helyi elnökére, az Együtt-PM által is támogatott Márton Rolandra, de az egyéni választókerületekben elindultak önállóan. Márton Roland 22.7 százalékos eredményével végül megközelíteni sem tudta Cser-Palkovics András polgármester majd' kétharmados sikerét (64.5%). Tavasszal az Együtt-PM-MSZP-DK koalíció ennél jobb, majdnem 30 százalékos eredményt hozott össze közösen, a Fidesz 51 százalékos támogatottságával szemben. A nagyjából 2500 plusz szavazót tehát itt sem a "koordinált baloldalnak" sikerült mozgósítania.
Győrben a volt szocialista Neupor Zsoltot indította rá a DK az MSZP-Együtt jelöltjére, Szabó Sándor Józsefnére, igaz, ez nem osztott, nem szorzott, a 61 százalékkal újrázó Borkai Zsolt eleve „megverhetetlennek” tűnt. A két „kihívó” gyenge teljesítménye (Neupor 9.74%, Szabó Sándor Józsefné 13.63%) azért így is elég megdöbbentő. Pedig a tavaszi 31716-hoz képest most 34201-en szavaztak.
