2014. szeptember. 28. 10:33 MTI Utolsó frissítés: 2014. szeptember. 28. 10:33 Itthon

Leterheltség: alternatív megoldáson dolgozik a főügyészség

A Fővárosi Főügyészségen, ahol az országszerte elkövetett büntetőügyek negyede összpontosul, az esetek több mint felében már nem a klasszikus büntetőeljárások zajlanak - mondta Ibolya Tibor fővárosi főügyész, a vádhatóság legnagyobb szervezeti egységének vezetője.

A mintegy 2000 fős magyar ügyészség legnagyobb szervezeti egységében dolgozik az ügyészek mintegy ötöde, körülbelül 400 ember, ugyanakkor tavaly a 380 ezer országszerte elkövetett bűncselekmény negyedét a fővárosban követték el, míg a vagyon elleni cselekmények terén ez az arány a 30 százalékot is eléri. Ibolya Tibor, aki 2012 nyarán lett a főügyészség megbízott vezetője, 2013 végén pedig megkapta határozatlan idejű kinevezését

Szerinte a főügyészség keresi az alternatív megoldásokat, nemcsak a jelentős munkaterhek miatt, hanem azért is, mert a klasszikus büntetőeljárásnak rendkívül nagy az idő-, munka- és költségigénye.

A fővárosban a büntetőeljárásoknak csak körülbelül a fele zajlik a hagyományos mederben: az ügyek 17 százalékánál a gyorsabb és hatékonyabb bíróság elé állítást alkalmazzák, 23 százalékánál tárgyalás mellőzését, 10 százalékában pedig vádemelés elhalasztását. Mindezzel sok pénzt és időt lehet megtakarítani, a munkaerőt pedig a valóban nagy súlyú, bonyolult megítélésű ügyekre koncentrálhatja az igazságszolgáltatás.

Magyarország vs. Nyugat-Európa

Elmondta, ha valaki Nyugat-Európa legtöbb nagyvárosában azzal megy be a rendőrségre, hogy ellopták 200 ezer forint értékű kerékpárját, akkor együtt érző pillantásokon kívül másra aligha számíthat. Ott ugyanis természetes, hogy a hatóságok erejüket a közbiztonságra komoly fenyegetést jelentő ügyekre koncentrálják, kisebb súlyú cselekményeknél pedig nem indítanak eljárást, ha attól nyilvánvalóan nem várható eredmény, ilyesmire nem pazarolják az adófizetők pénzét. Az állampolgárokban viszont arrafelé sokkal erősebb a felelősségtudat, jobban vigyáznak magukra, az értékeikre, és költenek a biztonságra.

A tavaly nyáron életbe lépő új büntető törvénykönyvvel kapcsolatban a főügyész elmondta: a gyakorlati szakemberek között egyetértés van arról, hogy jól sikerült kódex készült. A kodifikáció során felvetődött esetleges problémákkal - például a jogos védelemmel vagy a 14 év alattiak büntethetőségével - kapcsolatban a gyakorlatban nem jelentkeznek nehézségek. A fővárosban jelenleg például három 12-14 év közötti elkövető ellen folyik nyomozás, és egyetlen ilyen korút vádoltak meg egy csoportos rablás ügyében.

Hirdetés
Kult Sztupa Melitta Boglárka 2025. január. 08. 19:48

„Varázslatos, de nehéz is látni, hogy valaki, akit már ennyire szeretsz, rohan be sírva az erdőbe, te meg ott vagy kamerával a kezedben”

Felépülő függőkről szól Miklós Ádám negyedik, egész estés dokumentumfilmje, a Varsói Nemzetközi Filmfesztiválon a zsűri különdíját elnyerő Mélypont érzés. A filmben megismerhetjük Borókát, a nehéz családi háttérrel rendelkező gimnazista lányt és Szilvesztert, a fiatal, szexualitásával küzdő férfit, akik a budapesti Megálló Csoport Alapítvány foglalkozásain vesznek részt. A Megálló reintegrációs közösségi házában olyan innovatív módszereket alkalmaznak terápiás céllal, mint amilyen például a sziklamászás. Erről is kérdeztük a film alkotóját, de szóba kerültek még a dokumentumfilmezés etikai dilemmái, a filmesek felelőssége, a függőség társadalmi megbélyegzettsége, valamint a mentális egészségünkkel való törődés jelentősége.