Nem áll rendelkezésére sem többletforrás, sem státusz a külügyminisztériumnak a tervezett mongóliai és ecuadori nagykövetségnyitásokra, ezért kellett bezárni az észtországi és ciprusi magyar missziót – mondták a hvg.hu-nak a döntésre rálátó források, akik mind a lépést magát, de annak időzítését különösen szerencsétlennek tartják. Észtország válaszul szintén bezárja budapesti misszióját, emiatt cikkünk megjelenésével egy időben tüntetés volt Budapesten.
Ma már elérhetetlenek voltak a tallinni magyar nagykövetség telefonjai. Az észtországi magyar kulturális intézet vezetőjét ugyan utolértük, de ő a nagykövetség munkáját átvevő finn misszió munkatársához irányított minket, aki pedig azt közölte, a külügyminisztérium sajtóosztályának engedélye nélkül semmiről nem nyilatkozhat. Így a helyszínről telefonon nem tudtunk információt szerezni arról, hogy milyen körülmények között zárták be a nagykövetséget. Budapesten azonban cikkünk megjelenésével egy időben még szolidaritási demonstrációt is tartanak civilek az itteni észt misszió épülete előtt, amit az észt kormány – viszonossági alapon – szintén bezár.
Az észt és a ciprusi magyar követség volt ugyanis az a kettő, amit „beáldozott” a Navracsics Tibor vezette új külgazdasági és külügyminisztérium annak érdekében, hogy Ecuadorban és Mongóliában külképviseletet nyisson. (Ezen kívül Düsseldorfban és Kolozsváron konzulátus kezdi majd meg a működését.) Bár a minisztérium vezetése mindig hangoztatta, hogy „a keleti nyitás nem megy a nyugati kapcsolatok rovására”, információink szerint ez azért nem így van: a két misszió bezárását egyértelműen a minisztériumi források, és státusok szűkössége indokolta.
Egy a bezárás körülményeire rálátó forrásunk szerint ez még akkor is így van, ha a tallinni követség bezárásával összesen négy státuszt (egy nagyköveti, egy tanácsosi és két adminisztratív), valamint egy ennek megfelelően kicsi épület bérleti díját és a járulékos költségeket (lakás, szolgálati autó) sikerül megspórolni, ami a teljes magyar diplomáciai hálózat fenntartási költségeit tekintve elhanyagolható. Szintén erre utal, hogy Tallinnban információink szerint se nagyköveti irodája, se szolgálati autója nem marad a feladatokat átvevő Forrai Kristóf helsinki misszióvezetőnek. (Csak egy szobát kapott a kulturális intézetben, és szükség esetén az intézet – nem diplomáciai státuszú – autóját használhatja, ha átugrik a Finn-öböl másik partjára hivatalos ügyeket intézni.)
Észtországban egyébként megdöbbenést keltett, hogy a kormány a tallinni magyar követség bezárásáról döntött, a Magyar Narancsnak nyilatkozó Urmas Paet külügyminiszter nem is titkolta a nyáron rossz érzéseit. Egyben elmondta: válaszlépésként ők is bezárják a budapesti észt követséget.
Az viszont kétségtelen, hogy az Orbán Viktor által az idei nagyköveti értekezleten megfogalmazott új külügyi stratégiába egy olyan nagykövetség, mint a tallinni, „nem fér bele”, hiszen észt relációban viszonylag kevés „vállalati szintű kapcsolatot” lehet kiépíteni, márpedig most ez az elsődleges cél. Olyannyira, hogy egy minisztériumi forrásunk szerint Szijjártó Péter, az új külügyminiszter már valóban olyan felkészítő jelentések összeállítására utasította beosztottait, amik egy-egy ország vállalatait sorolják fel lehetséges magyarországi befektetések, vagy exportlehetőségek szempontjából.
„Ettől függetlenül is ez egy nagyon rossz lépés, főleg most, amikor az ukrán válság miatt egyébként is a NATO és az EU érdeklődésének középpontjába kerültek a balti államok. Mi ehhez képest éppen most vonulunk ki. Ráadásul egy olyan országnak teszünk barátságtalan gesztust, amely hagyományosan barátként tekint ránk, fontosak vagyunk számára, mint nyelvrokonok, ehhez képest mi most azt üzenjük nekik: ’Bocs, de inkább a keleti nyitás, mint a nyelvrokonság’, ezt elég nehéz magyarázni” – mondta egy külügyes forrásunk.
A magyar külképviseleti hálózat egyébként kiterjedtnek mondható nemzetközi összevetésben. A külügyminisztérium honlapja szerint a világban összesen 73 nagykövetség működik, a konzulátusok, és alacsonyabb szintű képviseletek száma ennek többszöröse. Csehország 85, Szlovákia 69, Ausztria 80 nagykövetséget tart fenn (plusz itt is a konzulátusok, és egyéb intézmények), de Szlovénia beéri például 32-vel. Délnyugati szomszédunk diplomáciai, konzuli ügyeit jelentős részben több országot képviselő missziókkal (az egész skandináv térséget például a koppenhágai követség képviseli, de a budapesti misszió felel Bulgáriáért is) látja el. Eközben azonban például Dánia összesen 108 nagykövetséget és konzulátust működtet, a külpolitikailag hagyományosan aktív Finnország esetében pedig 93 ez a szám.
Igaz, furának tűnő lépéseket más országok is tudnak tenni ezen a téren. Amikor például Ausztrália tavaly tavasszal külügyes megszorításokat jelentett be, információink szerint az egész világon összesen egy nagykövetséget zártak be végül: a budapestit.
Cikkünk megjelenése után a külügyminisztérium az alábbi közleményt juttatta el szerkeasztőségünkhöz: "a külképviseleti rendszerünk átstrukturálása folyamatban van, ennek részét képezi különböző nagykövetségek megnyitása illetve újranyitása valamint az is, hogy innentől kezdve bizonyos országokban többes akkreditálással oldjuk meg a képviseletünket".
