Megszüntethetik Kupa Mihály volt pártját és 33 másikat
Harmincnégy párt – köztük a Kupa Mihály volt pénzügyminiszter által alapított Centrum – ellen indítottak keresetet az ügyészségek, kérve a bíróságokat, hogy állapítsák meg a pártok működésének megszűnését, mivel azok két egymást követő országgyűlési választáson nem állítottak jelöltet – közölte a Legfőbb Ügyészség.
Az 1989-es párttörvény szerint abban az esetben, ha a bejegyzett párt két egymást követő általános országgyűlési választáson nem állít jelöltet, akkor a bíróság az ügyész indítványára megállapítja a párt működésének megszűnését, ami azonban nem érinti az adott párt társadalmi szervezetként (egyesületként) való továbbműködését.
A Nemzeti Választási Bizottság (NVB) június közepén tájékoztatta a Legfőbb Ügyészséget arról, mely pártok indítottak jelöltet az áprilisi országgyűlési képviselő-választáson. A Legfőbb Ügyészségnek már a birtokában volt a négy évvel ezelőtti választáson induló pártok listája, hiszen azt akkor megkérte az NVB elődjétől, az Országos Választási Bizottságtól.
A 2010-es és a 2014-es választáson induló pártok listájának, valamint a nyilvántartásba vett pártok listájának egybevetésével határozták meg az ügyészségek, mely pártokkal szemben szükséges a keresetindítás.
A Legfőbb Ügyészség tájékoztatása szerint szeptember 15-ig az ügyészségek összesen 34 párt ellen indítottak keresetet annak érdekében, hogy a bíróság – a párt egyesületként való további működésének érintetlenül hagyásával – állapítsa meg a párt működésének a megszűnését.
Az ügyészségek a Peches Üldözöttek Szövetségének Pártja, az Árpád Népe Magyar Nemzeti Párt, a Centrum Összefogás Magyarországért, a Cigányok Kereszténydemokrata Pártja, a Debrecenért Polgári Szövetség, a Demokrata Unió, Dolgozók Pártja, az Együtt a Magyarországi Romákért Párt, az Értékteremtők Politikai Érdekvédelmi Szövetsége – a Közép Pártja, a Hunok Nagy Szövetsége Párt és az Igazi Demokraták Klubjával szemben indítottak keresetet.
A listán szerepel még a Kisgazda Polgári Szövetségpárt, a Kisgazdák Történelmi Szövetsége, a Magyar Demokrata Párt, a Magyar Demokratikus Jóléti Párt, a Magyar Nemzeti Szövetség, a Magyarok Magyarországért Párt, a Magyarországi Szolidaritás Párt, a Magyar Realista Egység és Béke Párt, a Magyar Zsellérek Kisemmizettek Kiszolgáltatottak Pártja, a Megújult Magyarországi Roma Összefogás Párt és a Nemzeti Munkáspárt is.
Szintén megszűnhet a Nemzeti Szociáldemokraták nevű párt, az Országos Választási Szövetség, az Ősi Magyar Egység Párt, az SMS Demokrata Párt, a Szabad Emberek Magyarországért – Liberális Párt, a Szövetség az Egységes Magyarországért Közbiztonság és Demokratikus Közélet Szövetsége, a Társadalmi Szerződés Párt, a Tisztelet Társaság Pártja, az Új Magyar Demokrata Fórum, az Új Szociáldemokrata Néppárt, az Újvilág Párt és a Zöld Mozgalom.
A Legfőbb Ügyészség tájékoztatása szerint további négy, választásokon nem indult párt esetében az ügyészségek magának a szervezet megszűnésének a megállapítását kérték, mert a rendelkezésre álló adatok szerint a párt a tevékenységével felhagyott, illetve céljainak megvalósítása lehetetlenné vált.
Ezek a pártok a következők: Almafa-Új Demokratikus Koalíció, Baranya Megyei Romák Demokratikus Szövetsége, Társadalmi Igazságosság Pártja, Választópolgárok Szövetsége.
A peres eljárások jogerős befejezésének időpontja függ a bíróságok leterheltségétől, valamint az egyes ügyek egyedi körülményeitől is, de az esetek többségében egy-másfél éven belül várható. Az Országos Bírósági Hivatal január közepén azt közölte, nyilvántartásukban 147 párt szerepelt.