Az RTL Klubnak szerződése van az NMHH-val arról, hogy programdíjat szedhet, erről még a médiatörvény megalkotásakor megegyezés született – mondta az RTL Klubot vezető Dirk Gerkens egy keddi sajtóbeszélgetésen. Szerinte az előfizetési díjról a piaci szereplőknek kell megegyezni, a reklámadóról pedig azt mondta, hogy az olyan abszurd, hogy nyugat-európai partnerei el sem hiszik.
Meglepődött a kormány törvénytervezetét látva, hiszen az RTL-nek érvényes szerződése van a Nemzeti Média és Hírközlési Hatósággal (NMHH) arról, hogy januártól kérhetnek programdíjat a kábelszolgáltatóktól a fő csatornájukért, az RTL Klubért is – mondta Dirk Gerkens, a tévétársaság vezérigazgatója egy keddi sajtóbeszélgetésen.
Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter pénteken terjesztette a parlament elé azt a törvénytervezetet, amely megtiltja a TV2-nek és az RTL Klubnak, hogy programdíjat (vagyis lényegében előfizetési díjat) szedhessenek, a kormányszóvivő pedig azt mondta, hogy az előfizetési díj növekedésétől akarják megóvni a lakosságot. A tervezet szerint az átmeneti tiltás után a kormány saját hatáskörben fogja szabályozni a programdíj árszabását a két nagy tévénél.
Hétfői cikkünkben megírtuk, hogy az RTL ezzel a bevétellel ellensúlyozta volna a reklámadó miatt kieső bevételeit, a TV2 pedig ebből a díjból akarta helyrebillenteni veszteséges mérlegét. (Megjegyzendő, hogy a programadóról évek óta tárgyalnak a csatornák a kábelszolgáltatókkal, reklámadó pedig csak nyártól van.) Simon Zsolt, a TV2 vezetője korábban azt nyilatkozta, hogy ebből a díjból 6-8 milliárdos bevételre számít, a tévétársaság pedig hétfőn közleményben bírálta a tervezetet.
Gerkens azt mondta kedden, hogy azért sem érti a döntést, mert az engedélyezés egy olyan megállapodás része volt, amelyet az új médiatörvény megalkotásakor kötöttek, cserében a tévétársaságok megígérték, hogy annak ellenére sem lassítják a digitális átállást, hogy az negatívan hatott az üzleti érdekeikre. Továbbá vállalták, hogy bemennek az Antenna Hungária ingyenes digitális sugárzású csomagjába. Gerkens azt mondta, megérti ugyanakkor a kábelszolgáltatókat, hogy nem szeretnének egy olyan szolgáltatásért fizetni, amit eddig ingyen kaptak. Hangsúlyozta viszont, hogy az előfizetők érdekeire hivatkozás szerinte téves, hiszen eddig is fizettek azokért a szolgáltatáscsomagokért, amelyben az RTL Klub és a TV2 is benne van. Mint mondta, "ingyenes kábelcsomag most sincs a piacon".
Gerkens szerint azért is érthetetlen a tervezet, mert a programdíjról a piaci szereplőknek kell megegyezni egymás közt. Megemlítette, hogy az Egyesült Államokban is voltak ilyen piaci viták, és nem emlékszik arra, hogy Obama elnök hatalmi szóval döntötte volna el a kérdést. Gerkens szerint ugyan még folyik a jövő évi üzleti tervezés az RTL-nél, de ezzel a díjjal számoltak 2015-re. Azt azonban üzleti titoknak minősítette és nem árulta el, hogy mennyit kért volna az RTL Klub a kábelszolgáltatóktól előfizetőnként. A piacon terjedő lehetséges 300 Ft/hó/előfizető nagyságú díjról azt mondta, az túl magas, ennél mindenképpen kevesebbet kérnének.
Arra a kérdésre, hogy lát-e politikai okokat a törvénytervezet mögött, azaz hogy kampányidőszakban terjesztették be, azt mondta, az időzítés mindenképpen érdekes, és nem zárta ki azt a lehetőséget, hogy így akarja a kormány megakadályozni, hogy a reklámadó bevezetése után az RTL kompenzációhoz jusson.
Arra a kérdésre, hogy hogyan áll a magyar állam elleni per előkészítése a reklámadóval kapcsolatban, csak annyit válaszolt, hogy "a jogi stratégiánkat nem hozzuk nyilvánosságra". Majd arról beszélt, hogy a reklámadó annyira abszurd, hogy képtelen elmagyarázni a külföldi ügyfeleinek. "Amikor elmondom nekik, hogy a 40 százalékos adókulcsot nem a profitra, hanem a bevételekre vetették ki, akkor legalább ötször visszakérdeznek, hogy nem fogalmaztam-e rosszul, mert Nyugat-Európában ezt nem hiszik el" – mondta, hozzátéve, hogy azért abszurd a reklámadó, mert a reklámtortából 14 százalékot kihasító RTL fogja befizetni idén a szektorális adó 80 százalékát.