Nem lehet feltartott kézzel menni a vágóhídra, és azt mondani, hogy „mindent elrontottunk”, ha Gyurcsány Ferenc nem mond le 2009-ben, nem erről szólt volna a 2010-es választási kampány a baloldalon, és nincs Orbán Viktornak kétharmados többsége – erről is beszélt a hvg.hu-nak adott interjújában Dobrev Klára, aki férje, Gyurcsány Ferenc kormányfővé választásáig a Nemzeti Fejlesztési Hivatal alelnöke volt, és uniós fejlesztéspolitikai tudását a most átalakuló családi cégben, az Altus Zrt.-ben kamatoztatja. Dobrev ritkán ad interjút, most az őszödi beszédről, férje politikai jövőjéről és az „öregecskedő feleségekről” is beszéltünk. És szóba került a terhessége is.
hvg.hu: Valóban át akarják alakítani az Altus Befektetési és Vagyonkezelői Zrt.-t? Miért?
Dobrev Klára: Volt kollégáimmal együtt már 2010 óta igyekszünk felfejleszteni az Altus fejlesztéspolitikai tevékenységét. Mára szükség lett a profiltisztításra. Az eddigi céget két vállalattá alakítjuk, egyikben csak a befektetések (Motim Zrt, Béta-Roll Zrt. és leányvállalatai), a másikban meg a fejlesztéspolitikai tanácsadás lesz (Altus-ConsALT Kft., Buda-Shen Kft.). Az első marad a család tulajdonában, az utóbbiba majd új tulajdonosokat is bevonunk. És a félreértések elkerülése miatt hozzáteszem, vagyont nem vonunk ki a cégekből.
hvg.hu: Mely országokban adnak tanácsokat?
D. K.: Magyarország 2010-ig éltanuló volt az uniós források felhasználásában, a magyar szakembereknek pedig elég komoly nemzetközi presztízse van. A Balkánon kezdtük, szigorúan nem Magyarországon dolgozunk. Irányként magától értetődőek voltak a frissen csatlakozott vagy csatlakozásra váró országok – az én esetemben például értelemszerűen Bulgária. De ma már dolgozunk Szerbiában, Koszovóban, Albániában, Montenegróban is. Egy éve kezdtünk el az EU-val is dolgozni, a magyar cégek közül talán nekünk van a legnagyobb keretszerződésünk az Európai Bizottsággal.
hvg.hu: Ön szerint Magyarország hogyan használta fel a rendelkezésére álló uniós forrásokat?
D. K.: Szerintem 2010-ig jól álltunk, és tényleg példaszerű volt az intézményrendszer, nagyon erős társadalmi kontrollal, ahol például a monitoring- és a projektszelekciós bizottságokban ülő civilek hívták ki a rendőröket baj esetén a rablókra. Arról persze sokat lehet vitatkozni, hogy a pénzeket a megfelelő területekre csoportosították-e, de ez nem magyar sajátosság. Egész Európában kérdés.
hvg.hu: Jól látszik, és ez a 2010 előtt időkre is igaz, hogy hiába az uniós támogatások célja az ország felzárkóztatása, illetve az országon belüli regionális különbségek csökkentése, se közelebb nem kerültünk Európához, se az országon belüli különbségek nem mérséklődtek Magyarországon. Viszont rengeteg díszkutat és újrakövezett főteret adhatott át sok polgármester.
D. K.: Nekem mindig nagyon nagy szívfájdalmam volt, hogy egy képzési program vagy akár egy bölcsőde felújítása is, kevésbé látványos egy főtér újrakövezéséhez képest, pedig sokkal fontosabb. Rengeteg erőfeszítést tettünk arra, hogy ne így történjen, nem mondom, hogy feltétlenül sikerrel jártunk. De a mostani hétéves ciklusban sokkal több pénz juthat a humántőke fejlesztésére, és kevesebb lesz a „vas és a beton”. Hiszem, hogy ez sokkal többet fog segíteni. Az is mindig nagy kérdés, hogy a legszükségesebb helyre megy-e a pénz, hiszen a legrászorultabbak sajnos gyakran eleve nincsenek olyan helyzetben, hogy pályázzanak. Egyébként 2010 előtt erre is létezett az ország 33 leghátrányosabb helyzetű térségét segítő speciális program. Észak-Bulgáriában éppen a mi segítségünkkel egy nagyon hasonló programot kezdtünk el.
hvg.hu: Amikor Gyurcsány Ferenc kormányfő volt, vitatkoztak otthon ezekről a dolgokról? Mondta neki, hogy másra, másképp kellene ezt a rengeteg pénzt elkölteni?
D. K.: Rendkívül sok dologról vitatkozunk, mi, persze legtöbbször politikáról, közügyekről. De abban, hogy kiemelt program kell a legnehezebben élő térségek segítésére, nem volt köztünk véleménykülönbség.
| Így költötték az uniós pénzeket |
| A második Gyurcsány-kormány idején az irányító hatóságokat a minisztériumoktól a Bajnai Gordon vezette Nemzeti Fejlesztési Ügynökséghez koncentrálták, melyet az addig csak koordináló szereppel bíró Nemzeti Fejlesztési Hivatalból duzzasztottak fel. (Dobrev 2002 és 2004 augusztusa között az NFH-nak volt az alelnöke, és férje miniszterelnökké választása után mondott le a posztról.) A kormány célja az volt, hogy az EU-források felhasználásáról egységes, összkormányzati stratégia alapján lehessen dönteni, ezzel gyengítve az olykor egymást kioltó tárcaérdekeket. Az új rendszer valóban gyorsította a felhasználást, mert minden jogszabályi akadály esetén gyors beavatkozásra volt lehetőség, és abból a szempontból is segített, hogy előre megszűrte azokat a projekteket, melyeket utólag ellenőrzésénél az EU esetleg pénzeket követelhetett volna vissza. A pénzköltés sebessége és szabályossága az eredményességgel szemben is dominált, vagyis arra kevésbé ügyeltek, hogy úgy költsék el a pénzt, hogy az a felzárkóztatási célokat szolgálja. A kormányváltást követően a végrehajtott személycserék és a kialakult bizalomhiány miatt lelassult a rendszer. A Lázár-adminisztráció az NFÜ tavaly év végi megszüntetésével és az irányító hatóságok minisztériumokhoz történő visszahelyezésével 2014–15-re az újabb hétéves pénzügyi ciklusra ismét átszabta az intézményrendszert – az indok az volt, hogy így hatékonyabban működhet a szakpolitikai tervezés és eredményesebb lehet a források elköltése. |
hvg.hu: Hogy viseli, hogy Gyurcsány Ferenc – ahogy ő fogalmazott – továbbra sem a baloldalról szóló "kurva jó könyvek" írásával tölti az idejét, hanem továbbra is térdig gázol a pártpolitikában?
D. K.: Ha nem is könyveket, de izgalmas cikkeket azért ír. De tény, most is reggel héttől éjfélig dolgozik, mostanában az országot járja. De így szerettem belé, így fogadom el, látom, milyen fontos ez neki, fel sem merül bennem, hogy panaszkodjak, hogy keveset van itthon.
hvg.hu: És a személyét érintő támadásokat hogyan viseli?
D. K.: Sok mindenhez hozzá tud az ember szokni, lassan ehhez is. Ha reggel a Magyar Nemzetben nincs legalább három gyurcsányozás, unalmasan indul a nap. Persze az sem mindegy, kitől, milyen szándékkal jön a lejárató kísérlet. Vannak emberek, akiknek a kritikája fáj. És persze humorérzék is kell hozzá. Nem csak én, a gyerekek is látják a plakátokat, hogy „Gyurcsány és Bajnai együtt tették tönkre az országot!”. De, őszintén szólva, csak kis színesnek tekintjük ezeket az életünkben.
hvg.hu: Önnek bőven van tapasztalata arról, hogyan lehet kezelni a helyzetet, amikor valaki ellen karaktergyilkos támadások zajlanak. Ennek fényében mit üzen Falus Ferencnek?
D. K.: Nagyon régóta ismerem, és tisztelem is Falus Ferencet, így a legfontosabb tanácsom az lenne, hogy nyugodtan adja magát. Egy higgadt, intelligens ember.
hvg.hu: De sokak szerint éppen ez a probléma.
D. K.: Nem. Az a baj, hogy Magyarországon, ha valaki kicsit is formabontó, (ön)ironikus, azt nehezen értik elsőre. Pedig, ha komolyan vesszük, hogy több civilt szeretnénk látni a politikában, akkor több türelemmel kellene lennünk azok iránt, akik valóban megpróbálják. Én ugyanezt átéltem Ferivel, például, amikor az „öregecskedő feleségekről” beszélt, és kapott utána hideget-meleget. Akkor láttam, hogy egy hétköznapi vicc, ami egy vacsoraasztalnál elmondva mindenki számára pontosan érthető, abban a pillanatban, amikor a közbeszéd része lesz, teljesen elveszíti az eredeti kontextusát. Pláne, ha rosszindulatú értelmezések is társulnak hozzá. Valószínűleg kell két-három ilyen húzás ahhoz, hogy valaki, akinek van humora, rájöjjön: egy picit unalmasabbnak kell lenni.
hvg.hu: Ha már szóba hozta: az „öregecskedő feleségeknél” mit érzett?
D. K.: Először is, nevettem, mert pontosan tudtam, hogy miről szól. Beszélt akkor a jó, meg a rossz gyerekekről is, de érdekes módon a „Rossz Gyerekek Érdekvédelmi Szövetsége” nem tiltakozott. De utólag persze tanulság volt, látva azt a sikeres kampányt, amit erre a Fidesz ráépített. Az irónia sajnos nem közbeszédbe való. De attól óva inteném Ferit, hogy magánemberként ezt elhagyja.
hvg.hu: Ön szerint le tudja valaha is vetkőzni azt a stigmát Gyurcsány Ferenc, amit az őszödi beszéd jelent?
D. K.: Én szeretem azt a beszédet, a szenvedélyét, a bátorságát, és értem a vaskos mondatok szerepét is. És talán egyre többen értik. Hallom, mostanában Lázár János miniszter mondta, hogy érdemes lenne újraolvasni ennyi év távlatából, mert sok igazság van benne. Szerintem is.
hvg.hu: Ki fog valaha is derülni, hogy ki szivárogtatta ki a beszédet?
D. K.: Nem tudom. Lehet tudni, melyik volt az a kör, ahonnan kijött, ma már szerintem ők is belátták, mekkorát hibáztak, nem mérték fel, mekkora kárt okoznak vele, nemcsak Ferinek, hanem az egész baloldalnak, sőt, az egész országnak is. Jó lenne, ha egyszer feketén-fehéren be lehetne bizonyítani, ki volt. Szívesen a szemébe néznék, de ma már nem lennék tőle boldogabb.
hvg.hu: Hogy látja, szeretne Gyurcsány Ferenc még miniszterelnök lenni?
D. K.: Szerintem nem. Nem tetszeleg a kihívó szerepében. Imádja a politikát, ez az élete. De jobban szeretné megdönteni Orbán rendszerét, mint egyszerűen csak magának kikaparni a gesztenyét. Politikus marad, erről már én sem tudnám lebeszélni. Lesz dolga a remélt választási győzelemben, de hogy milyen formális szerepben, arról fogalmam sincs. Jelenleg építkezik, új arcokat keres. Kerék-Bárczyt, Molnár Csabát, Vadai Ágit segíti például, vagy ott van Nagy Huszein Tibor.
hvg.hu: Gyurcsányról nehéz elképzelni, hogy kinevel maga mellett egy potenciális kormányfőjelöltet. Ha valahol megjelenik, minden róla szól. Emiatt is fáznak tőle sokan az MSZP-ben és az Együtt-PM-ben.
D. K.: Szerintem ne arra vágyjunk, hogy egy nála szürkébb, kevesebb személyes varázzsal rendelkező politikus jöjjön, hanem arra, hogy egy nála minden tekintetben jobb. A verseny nem arról szól, hogy partvonalra szorítsuk, aki kicsit jobb a pályán, hatásosabban beszél, izgalmasabb a politikai víziója. Valószínűleg 10 millió ember közül van olyan, aki erősebb karizmával, nagyobb tehetséggel tudna belépni a politikai térbe. Való igaz, ehhez vonzóbbá is kell tenni a politikát, és türelmesebbnek lenni mindazokkal a civilekkel, akik megpróbálkoznak.
hvg.hu: Bajnai Gordonnak miért nem sikerült?
D. K.: Gordon egy rendkívül tisztességes, és jó integritású és ízlésű ember. De a politikához irtózatos erő és kitartás is kell. Meg talán legalább egy csipetnyi szenvedély is. Ő inkább technokrata, mint politikus. De legalábbis ilyennek mutatja magát. A politikában pedig erő kell, emberileg elviselni a támadásokat és fizikai munkabírásban is. Nem is értem, Feri néha hogyan bírja.
hvg.hu: Biztos, hogy jó időben vetette fel Gyurcsány Ferenc a baloldali integráció kérdését, most, amikor éppen csak sikerült nagy nehezen valamilyen együttműködést összetákolni a helyhatósági választásokra?
D. K.: De nem ezt hirdette meg Bajnai Gordon 2012 október 23-án? Nem ezt akarta mindenki azt ezt követő egy évben? Éppen az a baj, hogy ez akkor nem sikerült. A történet nem arról szól, hogy választásmatematikailag optimalizáljuk a jelöltek számát. Patikamérlegen kimérjük, hogy kinek az embere indul itt, kinek ott. Az Orbán-rezsim elleni fellépés egységes politizálást igényel. De Isten ments, hogy Krausz Tamástól Bokros Lajosig, Gyurcsány Ferenctől Juhász Péterig elkezdje mindenki ugyanazt mondani. De hogy abban a 20-25 alapvető kérdésben sem tudunk egységes hangot hallatni, amiben egyébként egyetértünk, az dráma.
hvg.hu: Felelős Gyurcsány Ferenc a kétszeri kétharmadért?
D. K.: Szerintem, ha Feri marad a miniszterelnök 2009-ben, nincsen kétharmad. Nem lehet feltartott kézzel menni a kampányban a vágóhídra, és azt mondani, hogy „Ne haragudjatok, minden rossz, amit csináltunk!”. Ki az, aki ezek után a szocialista pártra szavazott volna? Ez drámai hiba volt. A mostani tavaszi kampányban nem volt még egy olyan politikus, aki akkora erővel képviselte volna közös igazságunkat, mint Feri, aki nem húzogatta a száját, és zokszó nélkül beállt Mesterházy mögé, ha már úgy kellett dönteni. Hogy Orbán rezsimje ennyire megerősödött, abban persze biztosan közös a felelősség, és ebben benne van az övé is, de mondjon már nekem egyetlen politikust ezen az oldalon, aki annyiszor, annyi fórumon mondta el, hogy ő miben hibázott, tévedett, vagy mit csinálna meg másképp. Hagyjuk már az ingünk állandó megszaggatását, az önsanyargatást!
| A gyerek |
hvg.hu: Tervezett volt ez a gyermekvállalás, vagy – bocs a kifejezésért – csak úgy összejött? D. K.: Abszolút tervezett volt. Régóta sokat beszélgettünk róla, csak mindig azt mondtuk, hogy „Majd a következő év úgyis nyugodtabb lesz!” Aztán persze nem lett az. De elérkezik egy pillanat, amikor már nem lehet tovább várni. hvg.hu: A többi testvérhez képest nagy korkülönbség nem lesz gond? D. K.: Egyelőre inkább attól tartok, hogy mivel nagy családban élünk együtt, hét felnőtt jut majd erre az egy szem gyerekre. Helyén kell legyen az eszem, nehogy nagyon elkapassák. Mindenki nagyon be van már zsongva. hvg.hu: Van már neve? D. K.: Még komoly viták zajlanak. hvg.hu: Ki mondja ki a végső szót? D. K.: Anna lányunk, szerintem. hvg.hu: Meddig tervez otthon maradni? D. K.: A lehető legkevesebb időre akarok kiesni a munkámból, így mondtam is a kollégáimnak, hogy legfeljebb két-három hónapot nem leszek majd. Szerencsére nagyon sok minden el tudok intézni otthonról is, és támogató a család is. Mi abban a modellben hiszünk, ahol közös a szülők felelőssége, az apukák is otthon maradnak a picivel pár hónapot. Feri is így akar tenni, lesznek olyan hetek, akár egy hónap is, amikor ő marad otthon és én fogok bemenni dolgozni. A politika meg fogja várni. |
