A nagykövetek állomáshelyein is jól érezhetőek azok a gyors változások, amik zajlanak a világban, gazdasági, politikai, katonai szempontból, nem túlzás azt mondani, új világrend van születőben, vagy már létre is jött, ennek vannak győztesei és vesztesei is, mi természetesen a győztesek közé akarunk állni, ezért kell gyökeresen megújítani a külpolitikát – mondta a magyar nagykövetek szokásos éves értekezletén Szijjártó Péter külügyminiszter-helyettes. A háromnapos konferencia első napján Orbán Viktor mondta el, hogy fog kinézni az új magyar külpolitika.

Szijjártó Péter szerint ma a fő feladat a magyar gazdasági érdekek érvényesítése az új világrendben, ezt vállalati szintig lefelé kell képviselni. „Emiatt nem kell sunnyognunk, ezt nagyon sokan már nagyon régóta csinálják, a svédek, a franciák, a szlovákok is ilyen minisztériumot működtetnek. 2010-ben a célkitűzés az volt: Magyarország legyen Európa termelési központja, 2014-ben ezt kiegészítik azzal, hogy kutatóközpont is legyünk, vagyis a magas hozzáadott értékű iparágakra is koncentrálni kell” – mondta Szijjártó Péter.
Az új külpolitikában hármas célkitűzés érvényesül: belátható időn belül Magyarországon legyen az ipar hozzájárulása a legmagasabb a GDP-hez; belátható időn belül legyen a legmagasabb az export, és belátható időn belül itt legyen a legmagasabb az FDI aránya is.

„Nem állunk rosszul, az első ötben vagyunk, Közép-Európában az FDI második, az iparban harmadik, az exportban az egész EU-ban ötödikek, de ezen hármas célkitűzésben kiemelt feladat a nagyköveteknek” – mondta Szijjártó Péter. Ezért a hármas feladat: új exportpiacokat szerezni, új befektetést szerezni, elérni, hogy magyar vállalatok minél sikeresebbek legyenek külföldön. Magyarország nyitott gazdaság, ezért az exportnak döntő szerepe van, ezért két lábon álló szerkezetet kell kialakítani: ne csak egy vállalattípus, ne csak egy irányba szállítson, emiatt diverzifikálni kell mindkettőt – erre van a keleti nyitás, de ez nem azt jelenti, hogy az EU-ra, USA-ra kevesebb figyelmet kell fordítani, mindkettő irányban növelni kell a kereskedelmet.

"Mérhetővé" teszik a magyar diplomácia teljesítményét

Stiller Ákos

Ma a magyar munkavállalók 75%-át KKV-k alkalmazzék, de az exportban mégis csak 15% a részesedésük. 12 ezer KKV-ra van szükség, amelyik exportálni tud, de a realitás az, hogy a nagy multik adják továbbra is a kivitel gerincét.

Szijjártó Péter szerint „a számok csalókák”, a Nokia bezárása például a teljes arab világba lehúzta a magyar exportadatokat. De az ilyen hatásokat kellene kiküszöbölni a jövőben, ezért kell több lábon állni.

A keleti nyitás ugyanakkor nem azt jelenti, hogy az eddigi egy lábról egy másik lábra állunk, hanem, hogy két lábra helyezzük a magyar külpolitikát. Az új magyar külpolitika eredményessége könnyen lesz mérhető: nő-e az export, több vállalat exportál-e, több-e a működő tőke? Emiatt megerősítették a Nemzeti Kereskedőház Zrt.-t, jelenleg 13 ilyen van, főleg keleten, még 15-öt akarnak idén, többek között Ukrajnában is. A minisztériumban a keleti nyitásért Íjgyártó István, az európai és amerikai kapcsolatokért pedig Szalay-Bobrovninczky Vince felel majd.

Szijjártó Péter odaszúrt egyet az előző minisztériumi vezetésnek is, mondván, számára rejtély, hogy annak ellenére, hogy tavaly októberben ó nyitotta meg a magyar nagykövetséget a nigériai Lagosban, a misszió még ma sem működik, most kell feltölteni munkatársakkal.

A mérhetőség érdekében ezentúl a területi főosztályok minden évben összeállítják az adott térségből érkező befektetések, munkahelyteremtés mértékét. „Olyan nem történhet meg, hogy mostantól egy Magyarországot gyalázó cikket a kormány nem a nagyköveti jelentésből, hanem a sajtóból ismer meg” – figyelmeztetett.

Kérdésre válaszolva Szijjártó Péter azt is elmondta, a következő hétéves uniós ciklusban minden szomszédos országgal bővíteni fogják a határátkelők számát, Szlovákiával például duplájára emelik.

Volt egy felvetés a washingtoni külképviselet részéről, Szapáry György azt javasolta Szijjártó Péternek, utazzon magyar üzleti delegáció az Egyesült Államokba, mert ezzel a lehetőséggel más uniós tagállamok folyamatosan élnek, a legmagasabb szinten képviseltetve magukat, kezdve a szlovén miniszterelnöktől a belga trónörökösig. „Nem javaslom, hogy ezt a magyar miniszterelnök vezesse, az ismert okok miatt” – mondta Szapáry, Orbán elutasítottságára utalva az Egyesült Államokban.

Prőhle Gergely azt vetette fel, hogy Magyarország csak abban az esetben lehet sikeres, ha az EU-ban sikeres, és elismert, és az unión kívül is nagyban azon mérik sikerességünket, hogy ez az elismerés itt megvan-e. Szijjártó Péter szerint evidens, hogy Magyarország csak akkor lehet sikeres, ha az EU-ban is az, hozzátéve, a kritikák ellenére számos országban azt lehet tapasztalni, hogy a beruházások, a működő tőke zavaratlanul áramlik be.