Ha kellő számban, erőszakosan lép fel egy társaság, nem kell tartania a következményektől, mert a rendőrség nem fog közbe lépni – ezt a következtetést vonta le a Magyar Helsinki Bizottság az Országos Rendőr-főkapitányság határozatából, miszerint teljesen jogszerű volt, hogy a rendőrök nem avatkoztak közbe, amikor két évvel ezelőtt szélsőjobbos tömeg megtámadta a devecseri roma családok házát.
Két helyi család összetűzését követően mintegy ezer fő vett részt Devecseren 2012. augusztus 5-én a Jobbik és több jobboldali radikális szervezet „A jogos magyar önvédelemért” címmel megtartott demonstrációján, melynek célja a halálbüntetés visszaállítása volt. A rendőrség a felvonulók útvonalát kordonnal biztosította, amelyet a tüntetők többször megpróbálták átlépni. Egy devecseri családnak az otthonát is megtámadták, kőzáport zúdítottak a bentlakókra, a dobálózásban egy ellentüntető, az LMP egyik aktivistája, valamint egy jobbikos is megsérült.
A megmozdulással kapcsolatban több jogvédő szervezet is a belügyminiszterhez fordult, és az alapvető jogok biztosa is vizsgálatot indított, az LMP és a Magyar Helsinki Bizottság pedig büntetőfeljelentést tett közösség elleni izgatás miatt. A nyomozást a Veszprém megyei Rendőr-főkapitányság azonban jogsértés hiányában megszüntette. A rendőrség szerint a romaellenes tüntetés nem vesztette el békés jellegét, a demonstrálók közül mindössze néhány résztvevő követett el bűncselekményt, akikkel szemben eljártak, így nem volt okuk azt feloszlatni. Szabó Máté ombudsman szerint viszont sérültek az alapjogok a tüntetés biztosítása során, ezzel azt állítva, hogy nemcsak akkor lehet feloszlatni egy tüntetést, ha az elveszíti békés jellegét vagy annak során valamilyen bűncselekmény történik, hanem akkor is, ha mások jogai sérülnek. A biztos úgy vélte, ez történt Devecserben is, és a rendőrség elsősorban akkor hibázott, amikor mindezt nem észlelte, nem vizsgálta.
A jogvédő szervezet nem adta fel
A Magyar Helsinki Bizottság két éven át próbálta elérni, hogy ügyfele, egy devecseri lakos ügyében vizsgálják ki, hogy miért maradt el a rendőri intézkedés, amikor a cigányok utcáiban szélsőjobbos hőzöngők masíroztak, és megdobálták a helybeliek házait. A szervezet honlapján nemrég megjelent közlemény szerint mindössze egyetlenegy támadó ellen folyik büntetőeljárás, mert a többi elkövető személyét ‘nem lehetett egyértelműen beazonosítani’.”
A Helsinki Bizottság panaszával az Országos Rendőr-főkapitánysághoz (ORFK) fordult, de az „immáron sokadik alkalommal döntött úgy, hogy nem lát semmi kivetnivalót emberei tétlenségében. A devecseri támadás második évfordulóján meghozott határozat indoklása nem csak abszurd, de vészjósló is” – hangsúlyozták a bizottság részéről.
Az ORFK rendészeti igazgatója a Helsinki Bizottság által nyilvánosságra hozott határozatban azzal magyarázta az intézkedés elmaradását, hogy a rendőri fellépés “a rendőrség és a demonstrálók összecsapását eredményezte volna, amely nemcsak a rendezvény részvevőit és a rendőri erőket, hanem a lakosságot is közvetlen veszélynek tette volna ki”. A rendészeti igazgató szerint a rendőrségi törvény által előírt „arányosság” követelményén alapszik.
Az arányosság értelmezése
Az arányos fellépés fogalma valójában teljesen más jelentésű – hívta fel a figyelmet a Helsinki Bizottság, megjegyezve, hogy a határozat indoklásából az következik: ha egy társaság kellő emberrel, kellően erőszakosan lép fel, akkor nem kell tartania a következményektől, mert a rendőrség nem fog közbe lépni. A jogvédő szervezet véleményét osztotta, több, rendészeti területen dolgozott egykori parancsnok. A hvg.hu-nak név nélkül azt mondták, valamilyen magyarázatot kellett találni a "nem megfelelő rendőri hozzáállásra".
„Az arányosság nem arra vonatkozik, hogy kell-e a rendőrnek intézkednie vagy sem szabálysértés vagy bűncselekmény esetén, hanem arra, hogy az intézkedés során – igazoltatástól kezdve a kényszerintézkedésig – mit alkalmazzon az illetővel szemben. Elég-e egy figyelmeztetés vagy szükség van-e a határozott felszólításra, esetleg bilincs alkalmazására, még komolyabb fellépésre” – mondta az egyik volt rendőri vezető. Szerinte a rendőrségi határozatban nem az intézkedésen belüli lépésekre alkalmazzák az arányosság elvét, hanem a rendőri munka egészére. „Mégpedig tévesen” – jegyezte meg.
Egy másik kollégája szakmai szempontból egyenesen szánalmasnak és elszomorítónak mondta a határozatot. Megjegyezte, a helsinkisek véleményével sokszor nem értett egyet, de hangsúlyozta, akkor, amikor egy rendőr bűncselekményt észlel, intézkedési kötelessége van. Amennyiben ezt nem teszi meg, a helyszínparancsnok elköveti a hivatali visszaélést. Az MTV székházánál a 2006-os őszi események idején is azért gyanúsították meg az épület bejáratát védő egyenruhások parancsnokát hivatali visszaéléssel, mert nem lépett fel a tüntetőkkel szemben.
Ha nem lépnek fel, nem hibáznak?
A volt rendőrök szerint a szervezet vezetői nem mindig merik felvállalni a tömeggel szemben fellépést. Részben azért, mert akkor az ilyen eseteket "rögtön ki kell vizsgálni, és esetleg kiderülhet, hogy nem megfelelően jártak el", és akkor eljárás alá kerülhetnek. „Emiatt történhet meg, hogy gárdisták vonulnak ide, meg oda, a rendőrök mégsem tesznek ellene semmit” – jegyezte meg a megkérdezett volt parancsnokok egyike.
Szerinte 2006 előtt a rendőrség hozzáállása ugyanez volt. „Addig nem intézkedtünk az uszító jelszavakat, mondatokat ordibáló tüntetőkkel szemben, míg el nem kezdtek repülni a kövek, a sörösüvegek 2006 őszén.” A tömegben az egyén anonimitást élvez, és bátrabban dob követ, téglát a rendőrökre. „Akkor úgy gondolták a parancsnokok, hogy jobb, ha nem csinálunk semmit, ha fellépésünkkel nem provokáljuk a tüntetőket, mert akkor egy idő után majd lenyugszanak. Nos, nem ez történt, hanem felbátorodtak.”
Az egykori vezető a Helsinki Bizottság ügyében adott ORFK-határozatról úgy vélekedett, hogy az alapján nyugodtan meg lehet sérteni a gyülekezési törvényt, semmilyen következménnyel nem kell számolniuk azoknak, akik például a gyülekezési jog gyakorlása során bűncselekményt hajtanak végre, vagy annak elkövetésére szólítják fel az embereket, illetve a gyülekezéssel megsértik mások jogait és szabadságát. „Így történet meg az is, hogy a gárdisták felvonulásait semmilyen szankció nem éri.”
Az egykori rendőri vezető emlékeztetett arra is, hogy tavaly október 23-án, a Jobbik megemlékezésén hozzá sem szóltak ahhoz a több száz emberhez, akik gárdistaruhában masíroztak a fővárosban, pedig ez is törvényellenes.
