2014. augusztus. 20. 13:41 MTI Utolsó frissítés: 2014. augusztus. 20. 13:42 Itthon

Semjén üzent a „koppánykodásra hajlamosaknak”

Szent István nem tűrte, hogy Magyarország része legyen a német-római császárságnak vagy a bizánci birodalom hűbérese legyen. Korábban a magyar nemzet akarata az volt, hogy nem leszünk Moszkva gyarmata, és most nem leszünk más világhatalmi központoknak sem a befolyási övezete, gyarmata, alárendelt népe – ezt mondta Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes az egri országzászló-emlékmű avatásán szerdán.

Szent István műve zseniális, mert azért hozta létre a magyar államot, hogy a magyar nemzet megmaradjon, a Szent István-i mű első fundamentuma ezért a szuverén Magyarország – mondta a politikus.

Hozzátette, a másik fundamentum a kereszténység, hiszen Attila hun birodalma semmivel sem volt gyengébb államalakulat, mint a Szent István-kori Magyarország, miként az avar kaganátus sem volt gyengébben szervezett, mint a honfoglalás kori Magyarország.

"Ők mégis eltűntek a történelemben, mi pedig megmaradtunk, mert nekünk volt Szent István királyunk, aki a kereszténység örök fundamentumára építette fel a magyar nemzet katedrálisát. Ezért nem fognak rajtunk pusztán a politikai kényszerhelyzetek" – mondta.

A "koppánykodásra hajlamosaknak" üzenve Semjén Zsolt azt mondta: a magyarság megmaradása szempontjából Szent István összehasonlíthatatlanul értékesebb volt, mint Koppány. Ha akkor a koppányi úton megy tovább Magyarország "fejjel a betonfalnak", akkor most nem lennénk itt és nem beszélnénk magyarul – tette hozzá.

A miniszterelnök-helyettes azt mondta, a Szent István-i mű harmadik fundamentuma az országépítés; az ezer éve megalkotott vármegyék és egyházmegyék ma is állnak.

Kitért arra is, hogy nincs még egy nép, amely létszámához képest annyi Nobel-díjast adott az emberiségnek, mint a magyarság, nincs még egy család a világtörténelemben, amely annyi szentet adott volna az egyháznak, mint az Árpád-ház.



Hirdetés
Címkék
hvg360 Nemes Nikolett 2024. november. 29. 12:00

„Ezeket nyilvános kivégzésnek neveztük egymás között” – így kergeti felmondásba a dolgozókat egy toxikus munkahely Magyarországon

Hogyan működik, mi mindent tesz egy bántalmazó felettes, és mit okoz ezzel a beosztottjainak? Miért volna fontos külön kezelni a vezetői és a szakmai kompetenciákat, és miként lehet maga a rendszer is bántalmazó, amelyben a szereplők töltik a mindennapjaikat? Edinger Katalin nyolc évig dolgozott egy kiadónál, ahonnan beszámolója szerint azért távozott – többedmagával együtt –, mert a főnöke súlyosan toxikus légkört teremtett. Erről is beszélgettünk vele.